Páva Adorján
2025. október 20., 19:562025. október 20., 19:56
2025. október 20., 20:282025. október 20., 20:28
Kedvenc és gyűlölt politikusaink egyaránt hősiesen megvédték a nagyi lekvárját: rettenthetetlenül, még az adócsalóknak járó hivatali megbélyegzést is bátran felvállalva, jól kifotózkodták magukat a család ízléses éléskamrájában.
Hát akkor most már itt lenne az ideje, hogy egy szerencsétlen adóhatósági nyilatkozat totális kampánykiaknázása után – közösségi vezetőként, kormánytagként, döntéshozóként – veselkedjenek neki, és főzzék már ki végre, mit tegyen ez a szerencsétlen ország az elmúlt napokban médiasztárrá vált adórés szűkítése, az adóelkerülés csökkentése, a valós adócsalás visszaszorítása, az adóbehajtás maximálása érdekében.
Mint ismeretes, az Országos Adóhatóság (ANAF) igazgatója múlt héten azt merte mondani: Romániában még a nagymamák által készített házi főzésű lekvárt is a beszedetlen áfa összegét növelő tényezőként kezelik. Adrian Nica arra merészelt utalni, hogy a statisztikai számítások szerint az élelmiszer-önfogyasztás, így a háztartási lekvárfőzés is szerepet játszhat az ország átlagos adórésének (angolul VAT Gap, románul GAP-ul de TVA) növekedésében.
És akkor mindjárt itt érdemes tisztázni, mi is az az adórés. Amely tekintetében Románia természetesen uniós éllovas, és – elöljáróban elég ennyi: – ez természetesen nagyon nem jó nekünk. Az áfarés egy, az Európai Bizottság által publikált mutató, amely az elvileg beszedhető áfa és a tényleges bevétel közti különbséget méri. Tehát különböző adatok, számítások, becslések alapján megállapítják, hogy ha minden adóköteles gazdasági szereplő befizeti az áfát valamennyi termék és szolgáltatás, kereskedelmi tevékenység után, akkor X összegnek kellene befolynia az államkasszákba. Ehhez viszonyítják a valóban begyűjtött összeget, a különbséget pedig százalékban, áfarésként határozzák meg.
Romániában ez az áfarés 2022-ben 30,6 százalékos volt az EU adatai szerint, ami mintegy 8,48 milliárd eurós hiányt fed. Bár ez javulás 2021-hez képest (amikor kb. 36,7% volt, nagyjából 9 milliárd eurós veszteséggel),
ahol az átlag 5-7 százalék között mozgott az elmúlt években. A szégyenpadra ültetett adóhatósági vezető most magyarázni kezdte a bizonyítványt, elég szerencsétlen módon – de ez nem jelenti azt, hogy amit szóvá próbált tenni, az hülyeség. Adrian Nica ugyanis azt kezdte pedzegetni, hogy baj van a statisztikai módszertannal, ugyanis az adóköteles tételek lajstromában megjelennek a háztartási önfogyasztás termékei is, nulla behajtott összeggel, azaz ezek is növelik az adórést.
Az ANAF-elnök mindezzel azt akarta érzékeltetni, hogy az Európai Bizottság számítási módszertana hibás, ráadásul előnytelen Romániával szemben, ahol – más uniós, főleg a nyugat-európai országokhoz képest – igen magas az önellátási arány.
Kié a vár, kié a lekvár? Nem a háztartási önellátással van a gond
Fotó: Beliczay László
Persze Adrian Nica több szempontból is nagyot hibázott. Egyrészt a fentebbi magyarázatot első nyilatkozatakor nem „csatolta” mondandójához, ezért a szenzációra éhes médiumok és a hullámot meglovagoló közszereplők úgy fordították ki szavait, hogy az ANAF-elnök áfaréscsökkentési törekvései közepette adóbefizetésre kötelezné az unokáknak lekvárt főző nagyit. Természetesen ezt hamar cáfolta az országos adóhatóság – de már az is elég baj, hogy cáfolnia kellett.
Az áfarés óriási mértéke természetesen az árnyékgazdaságnak, a feketézőknek, a csalárd számlázási láncoknak, fiktív cégek machinációinak, az importáfa-kockázatoknak tudható be. Egy tavalyi jelentés szerint Románia több mint 70 milliárd lejtől esett el a be nem hajtott adók miatt, a szándékos adócsalás okozta kár évente 40 milliárd lejt tehet ki.
Miközben a magánszférában a nagy halak számos módszert alkalmaznak (több ország cégeit érintő, áfafizetés-elkerülő láncügyletek, csődeljárási manőverek, stb.), hogy súlyos millióktól fosszák meg az államot, a hétköznapi ember szörnyülködve látja, hogy még az állami cégek sem teszik meg kötelezettségüket.
Talán arra jó volt a nagyi lekvárjának félreterelt ügye, hogy az ANAF – utólag – erre is ráirányítsa a figyelmet:
A feketelista élén az Országos Talajjavító Ügynökség (ANIF) áll 136,5 millió lejjel, második helyen pedig a mezőgazdasági minisztérium égisze alatt működő ugyanazon ügynökség kutatási részlege 87 millióval. De a listán önkormányzatok is szép számban képviselteteik magukat: a legnagyobb adós az összetett rangsor ötödik helyén álló Fogaras polgármesteri hivatala csaknem 16 millió lejjel.
Ugyanakkor a most közölt listán nem szerepelnek olyan állami mamutok, mint például a Román Államvasutak (CFR), amelynek áruszállító részlege (CFR Marfă) egy korábbi jelentés szerint 2024-ben mintegy 400 millió lejes adóhátralékot halmozott fel, amihez hozzáadódik a társadalombiztosítási elmaradás, mintegy 530 millió lej.
Mehet a lekvár- és zakuszkafőző üstök között tébláboló ANAF-elnök, de mehetnek vele a most a befőttek között somolygó, tenyerüket bőszen dörzsölgető politikusok is, akik évtizedek óta képtelenek kivakarni az országot ebből végeláthatatlan adósságspirálból.
Képtelenek megszüntetni a jogi kiskapuk tömkelegét, a nagy ívű feketézés melegágyait, képtelenek koherens, az adóelkerülést ellehetetlenítő, de legalább nem támogató jogszabályi környezetet teremteni, képtelenek megfelelő adminisztrációs kapacitást, digitális hátteret biztosítani a hatékony ellenőrzéshez. A példamutatásról nem is beszélve: a „még az állam is tartozik az államnak” jelenség szétzilálja a bizalmat, alaposan lelohasztja az adózási kedvet.
Ízes vita kerekedett a házilag készített élelmiszereket is érintő statisztikai módszertan miatt
Fotó: Tuchiluș Alex
Pedig volna mit tenni, legalábbis szakemberek javaslatai, nemzetközi tapasztalatok, más, hasonló cipőben járt, ám abból sikeresen kilépett országok példái ezt mutatják. Hogy mit?
Rövid távon látványos bevételnövekedést eredményezhet az áfaláncok és az import célzott ellenőrzése, a készpénzes szektorok digitális fehérítése, valamint a közintézmények fegyelmezése. Középtávon a csődeljárás reformja és a következetes (amnesztiamentes) szabályalkalmazás járulhat hozzá, hogy Románia érdemben csökkentse az adórést.
Ami természetesen összefügg Románia hatalmas költségvetési hiányával is, amely oly sok megszorító intézkedést kényszerített ki az elmúlt hónapokban. Hiszen az ország minden harmadik lejt elveszít az áfabevételekből, ez pedig évi több milliárd eurós kiesést jelent. Ez a pénz hiányzik a költségvetésből, tehát növeli a deficitet:
A bukaresti kormány áfaemelésbe menekült – az általános forgalmi adó 19-ről 21 százalékra nőtt –, ami egyértelmű bevételnövelési kényszerintézkedés. Bár az elemzők java szükséges rosszként könyvelte el, ha nem sikerül párhuzamosan javítani az adóbehajtás hatékonyságán, zárni az áfarést, kezelni az állami cégek adóhátralékait és megerősíteni a digitális adórendszert, akkor az emelés csak részben oldja meg a problémát – ráadásul társadalmi kockázatokat is hordoz.
Miközben a megszorítások számos kulcsfontosságú ágazatban tiltakozásokat eredményeztek, már most úgy néz ki, hogy a deficitcsökkentő intézkedések nem érik el a várt hatást, legalábbis nem olyan gyorsan, mint tervezték. Mindez elhúzódó vagy újabb megszorításokat, még nagyobb türelmetlenséget, elégedetlenséget szül. Tehát itt az ideje, hogy kibújjunk nagymama szoknyája alól, lépjünk ki a lájküldöző befőttes Insta-fotók vakító csillogásából, és teremtsünk végre egy olyan életképes adórendszert, adóbehajtási mechanizmust, mely bár a szürke hivatalnokok, pénzügyi ellenőrök, fináncok világa, mégis mindenki javát szolgálja.
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balogh Levente
A magyar kormány és az RMDSZ közötti viszony szoros, kölcsönös előnyökön alapul, míg a magyar és a román kapcsolatok normalizálása még várat magára – ez vonható le tanulságként az RMDSZ múlt pénteki kongresszusán történtekből.
Rostás Szabolcs
Sok mindent elárul a romániai és magyarországi nyilvánosság „témaérzékenységéről”, hogy milyen irányba tolódott el az RMDSZ 17. kongresszusával kapcsolatos közbeszéd, kommentáradat.
Balogh Levente
Nem könnyű Ukrajna EU-csatlakozásának realitását mérlegelni, hiszen a kérdést azon objektív mutatókon túlmenően, hogy politikailag és gazdaságilag mennyire felkészült az ország, a háború mellett magyar–ukrán konfliktus is beárnyékolja.
Balogh Levente
A moldovai választások nyomán egyelőre elhárult annak a veszélye, hogy Oroszország befolyási övezete újabb országgal gyarapodjon, ám biztosak lehetünk benne: Moszkva nem tesz le arról, hogy helyzetbe kerüljön a Pruton túli országban.
Balogh Levente
Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter a jelek szerint mindent elkövet azért, hogy elnyerje a Dan Tanasă leglelkesebb követője címet.
Balogh Levente
Szemléletes szlengkifejezéssel élve az elmúlt napok drónincidenseivel Putyin elnök bekóstolta a NATO-t, a katonai szövetség pedig a hurrápotimista kommentárok ellenére nem vizsgázott a legfényesebben, miközben az ukrajnai háború tovább eszkalálódott.
Makkay József
Egyre több sebből vérzik a Bolojan-kormány reformcunamija minden fronton, amivel az elszabadult román államháztartást próbálja rendbe hozni. Az a legnagyobb baj vele, hogy kivitelezéséhez nincs meg a társadalom nagyobb részének a támogatása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!