
Még a tavalyinál is nagyobb lehet a költségvetési hiány a portál által ismertetett számok tükrében
Fotó: Orbán Orsolya
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átlépte a 100 milliárd lejt, ami 7 százalékos növekedést jelent 2024 azonos időszakához képest – írta a Gândul.ro hírportál egy, a pénzügyminisztériumtól megszerzett, „exkluzív” dokumentumra hivatkozva. Közben Ilie Bolojan kormányfő a pénzügyminisztérium adatai alapján megerősítette: a román költségvetés hiánya év végére megközelíti a 30 milliárd eurót, azaz a 150 milliárd lejt.
2025. október 17., 16:222025. október 17., 16:22
2025. október 17., 16:542025. október 17., 16:54
A Gândul által elemzett adatok szerint az év első kilenc hónapjában a költségvetési bevételek 467 milliárd lejre, míg a kiadások 570 milliárd lejre rúghattak. A számok tükrében pedig a költségvetési hiány 103 milliárd lej (20 milliárd euró) lehet. A portál rövid elemzése aláhúzza:
Ennek oka, hogy a mindenkori kormány mindig megígérte, hogy csökkenti a költségvetési hiányt, miután az kezelhetetlenné vált. 2019-ben, Ludovic Orban kormányfősége és Florin Cîțu pénzügyminiszteri mandátuma alatt a hiány több év után először jócskán meghaladta a 3 százalékos GDP-arányos határértéket.

Az adóemelés ellenére sem csökkent a nyolchavi román államháztartási hiány – derül ki a bukaresti pénzügyminisztérium hétfőn közzétett költségvetési adataiból.
Tavaly – mint ismeretes – meredeken emelkedett, és elérte a GDP 9,3 százalékát. A kormány idén előbb 7 százalékra szerette volna csökkenteni a deficitet, ám ez már jó ideje látszik, hogy nem reális. Ilie Bolojan miniszterelnök szeptember végén jelentette be: kormány abban állapodott meg az Európai Bizottság képviselőivel, hogy idén Románia GDP-arányos költségvetési hiánya 8,4 százalék lehet.
– figyelmeztet azonban a Gândul újságírója. Aláhúzva egyúttal: „néhány nyereséges állami vállalatot leszámítva, amelyek többsége az energetikai ágazatban tevékenykedik, az állam nem termel pénzt; a költségvetési bevételek szinte kizárólag a munkavállalók vagy vállalatok befizetéseiből származnak”.

Fel sem merül, hogy Románia költségvetési deficitje elérje a GDP 11 százalékát – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő. A miniszterelnök a napokban elismerte, hogy Románia képtelen teljesíteni a hiánycélt.
„Ilyen körülmények között a költségvetési hiány növekedése az államadósság gyarapodását jelenti, ami viszont az adófizetők eladósodottságát fokozza.
– kongatta meg a vészharangot a szerző. Románia költségvetésének első kilenc havi alakulásáról a hivatalos adatokat október 25. után teszik közzé.
Ilie Bolojan pénteken a pénzügyminisztérium becsléseire hivatkozva közölte, hogy a költségvetés hiánya év végére megközelíti a 30 milliárd eurót, azaz a 150 milliárd lejt. A miniszterelnököt a román közszolgálati rádiónak (Radio România Actualități) adott interjúban egyebek mellett a 2025-ös költségvetés végrehajtásáról faggatták, azoknak az adatoknak a tükrében, amelyek szerint a deficit az áfaemelés ellenére is elérte már a 103 milliárd lejt, tehát nagyobb, mint tavaly. „Ezek az adatok az első kilenc hónapra vonatkoznak” – szögezte le a kormányfő, hozzátéve, hogy a pénzügyminisztérium becslései szerint év végére a deficit megközelíti a 30 milliárd eurót, azaz a 150 milliárd lejt.
Emellett az ország által felvett hitelek kamatköltségei is egyre nagyobbak: idén ezek 11 milliárd euróra, azaz 55 milliárd lejre rúgtak, jövőre pedig megközelítik a bruttó hazai termék 3 százalékát – magyarázta Bolojan. A liberális (PNL) kormányfő hozzátette, ha nem sikerül csökkenteni a kiadásokat és növelni a bevételeket, illetve észszerűsíteni a beruházásokat, a következő években jelentősen beszűkül a kormány pénzügyi mozgástere, a fejlesztések helyett kamatköltségekre kell majd fordítani a pénzt.

Románia teljesen paradox helyzetben van. A költségvetési hiány 9,3 százalék volt, és az ország valahogyan, szinte nem létező forrásokkal és fiskális mozgástérrel próbálja 8,4-re csökkenteni az idei hiányt – jelentette ki Dragoș Pîslaru.
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
szóljon hozzá!