
Útközben. Az is előfordult, hogy a Krónika szerkesztősége Székelyföldre utazott
Fotó: Krónika/Archív
BÚCSÚ A NAPILAPTÓL – Emlékszem, gyerekkoromban nagyszüleimnél rengeteg újságot lapoztam, többnyire a nagybetűs címeket olvastam át, és az újságban látható fotók érdekeltek. Aztán később egyetemre kerültem, filmet forgattunk, a filmről pedig cikk jelent meg a Krónika hasábjain.
2023. január 01., 13:112023. január 01., 13:11
Jól emlékszem, mekkora öröm volt számomra olvasni a Krónikát, és büszke voltam, hogy „benne vagyunk AZ újságban”. De soha nem gondoltam volna, hogy egyszer az erdélyi magyar napisajtó egyik legjelentősebb szerkesztőségéhez fogok jómagam is tartozni.
Habár média szakon tanultam, azelőtt nem jártam szerkesztőségben, és fogalmam sem volt arról, miként készül egy napilap. De aki a Krónikánál dolgozik, az tudja, hogy mi nem csupán egy szerkesztőség vagyunk/voltunk, nem egy egyszerű munkahely, hanem sokkal több annál. A kezdetektől fogva családtagként, barátként fogadott a szerkesztőség, bátorítva: „képes vagy rá, nem vagy egyedül!”. És igazuk volt.
A szerkesztőség olyan hely volt, ahol fejlődni lehetett. Engedtek szárnyakat bontogatni, lehettem fotós, tördelőszerkesztőként is írhattam cikkeket. Tanulhattam és tanítottak, amit ezúton is köszönök minden kedves kollégának!
Drámai ellentmondást kell feldolgozniuk az ukránoknak: miközben úgy tűnik, minden eddiginél közelebb kerülhet a fegyverszünet, azzal is meg kell barátkozniuk, hogy annak áraként biztosan le kell mondaniuk a korábbi területeik egy részéről.
Ha tényleg megvalósul Ilie Bolojan felvetése, nem lesz túlzás kijelenteni, hogy a költségvetési hiányt lefaragni próbáló román állam amolyan fordított Robin Hoodként viselkedik: elvenné az egyszerű polgárok pénzét, hogy aztán jól megtartsa saját magának.
Focidrukkernek lenni nem feltétlenül és nem csupán a játék szeretetét, a gólért való rajongást jelenti.
Régi, évek óta nagy kedvvel rágcsált gumicsont került elő ismét a költségvetési hiány lefaragásához szükséges kiadáscsökkentési javaslatok között az elmúlt hetekben: a parlament létszámának csökkentése.
Románia lakossága és politikai elitje nem szabálykövető társadalmat alkot: az emberek többsége keresi a kiskapukat. Az adócsalás felismerésében és a helyzet orvoslásában rejlik, miként lehet az ország gazdaságát megmenteni az összeomlástól.
Nicușor Dan kedden ismét egyeztet a négypárti kormánykoalíció vezetőivel a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának ügyében, kétséges azonban, hogy sikerül-e kialakítani az államfő által meglebegtetett politikai kompromisszumot a pártok között.
Az amerikai csapatkivonásra adott egyes román reakciók alapján szinte már arra lehetett következtetni, hogy az Egyesült Államok az utolsó közlegényt is repülőre ültette, majd szívélyesen felkérte az oroszokat, hogy vegyék át a helyét.
Székelyföld önrendelkezése napjának „megünneplése”, majd egy bukaresti parlamenti felszólalásra érkezett szokásos hőzöngés apropóján rövid időre a figyelem középpontjába került a területi autonómia kérdése.
Nincs miért szépíteni: az alkotmánybíróság ítéletével, amellyel megsemmisítette a bírák és ügyészek különleges nyugdíjait módosító törvényt, tovább erodálta a román jogállamisági intézményekbe vetett, még meglévő bizalmat.
Bár a budapesti Ukrajna-csúcs időpontja bizonytalan, azért kijelenthető: a közkeletű vélekedéssel ellentétben a jelek szerint a hála mégiscsak politikai kategória – legalábbis Donald Trump akként tekinti Orbán Viktor magyar kormányfővel való viszonyában.
szóljon hozzá!