VEZÉRCIKK – Erős szövetségest kapott Klaus Johannis államfő a közkegyelmet és a büntető törvénykönyv módosítását gyanús sietséggel és még gyanúsabb célokkal, rendeletben módosítani akaró kormánnyal szemben: a héten az Európai Bizottság is nyíltan az általa képviselt álláspont mellett tette le a garast.
2017. január 26., 22:552017. január 26., 22:55
A testület részéről amúgy rendszerint az év ezen periódusában bemutatott, az igazságügyi reform és a korrupcióellenes harc előző évi fejleményeit taglaló jelentésbe bekerült a két, immár 2017-es rendelettervezet is, amelyek kapcsán megfogalmazzák azt a figyelmeztetést is, hogy elfogadásuk esetén az eddigi, amúgy elismerésre méltónak talált előrelépést is „átértékelhetik”.
Magyarán: ha a kormány tényleg kierőszakolja a közkegyelmet, akkor az uniós partnerek szemében gyakorlatilag lenullázza a korrupcióellenes küzdelem terén eddig elért eredményeket, így Románia még csak nem is álmodhat arról, hogy leállítják az ország megfigyelését, amit több tagállam is a schengeni övezethez való csatlakozás feltételének tekint. De ha a szociálliberális kormány politikusai ezt esetleg azzal söpörnék félre, hogy külső erők akarnak beavatkozni az ország belügyeibe, akkor vannak belső erők is, amelyek felemelték a szavukat a tervezetek ellen.
A bírák és ügyészek szakmai tevékenységét felügyelő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) egyenesen alkotmányellenesnek minősítette azt, hogy a kormány a parlamentben elfogadott sarkalatos törvény helyett egyszerű sürgősségi rendelettel döntene egy ilyen horderejű ügyben. Ezzel csatlakoztak a legfelsőbb bíróság, a legfőbb ügyészség, a szervezett bűnözés elleni ügyészség és a korrupcióellenes ügyészség szintén elutasító álláspontjához.
Vagyis akárhogy is nézzük, a PSD–ALDE-kormánynak egycsapásra sikerült maga ellen hangolnia a teljes romániai igazságszolgáltatást, valamint az Európai Bizottságot, amely a jelek szerint nem igazán hiszi el Florin Iordache igazságügy-miniszter indoklását, miszerint a közkegyelem a börtönök túlzsúfoltsága miatt szükséges. Ehelyett hajlamos inkább azt – a kormánypártokat és azok politikusait ismerve valóban valószínűbb és logikusabb – következtetést levonni, miszerint az intézkedés célja a baráti politikusok és üzletemberek kimentése az igazságszolgáltatás „karmaiból”.
És ami még figyelemre méltóbb teljesítmény: sikerült ismét tényezővé tennie a mögötte álló párt erodálódása nyomán lassan politikai háttér nélkül maradó Klaus Johannis államfőt, aki egyszemélyes gyors reagálású egységként, a kormányülésre berobbanva, az utolsó pillanatban akadályozta meg a határozatok elfogadását, hogy aztán – kihasználva a tiltakozó tömegek utcára vonulását – népszavazást hirdessen a korrupcióellenes küzdelem folytatásáról.
Az államfő jól ráérzett arra a hangulatra, amely a szociálliberális oldal győzelme után kialakult az országban. A PSD–ALDE-irányvonalával szemben álló szavazók ugyan a liberálisok szerencsétlenkedései elleni protest jeleként inkább otthon maradtak a választáson, de amikor azzal szembesülnek, hogy a kormányoldal teljesen arcátlan módon már rögtön az elején igyekszik „megfelelni” minden vele kapcsolatos negatív sztereotípiának, megmutatták magukat, és azt, hogy képesek tömeget képezni. Mindezek nyomán szinte borítékolható, hogy bármilyen, a közeljövőben megtartandó országos választáson vagy referendumon lényegesen masszívabb arányban jelennének meg, mint decemberben. Vagyis Johannis népszavazásának kimenetele aligha lenne kétséges – más kérdés, hogy a kormány a parlamenttel együtt nyugodtan figyelmen kívül hagyhatja az eredményét.
Ez azonban szinte mellékes is. Azon a tényen ugyanis nem változtat, hogy a kormány óriási öngólt lőtt, és a nyilvánvalóan sanda szándékkal kidolgozott tervezetek további erőltetésével maga járul hozzá, hogy az EU továbbra is másodrangú tagállamként kezelje Romániát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
A bukaresti koalíciós pártok közötti vagdalkozásokat elnézve egyre inkább az az érzése az embernek, hogy a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) sikerült feltalálnia egy sajátos politológiai hibridet: az ellenzéki kormánypártot.
Valljuk be, nem túl gyakori, hogy egy ország államfője és miniszterelnöke a nyilvánosság előtt kijelentse: megszavazná országa államiságának felszámolását.
A román külpolitika, illetve tágabb értelemben vett stratégia állapotát kiválóan tükrözi Ilie Bolojan miniszterelnök Venezuelával kapcsolatos kijelentése, miszerint az ottani események kapcsán Románia az EU-val megegyező álláspontot fog képviselni.
Közhellyé vált, hogy a gépkocsi már nem luxus, a megfelelő tömegközlekedési alternatívák nélkül alapvető szükségletté vált a mindennapokban. Egy olyan jog, amelynek szükségességét sok esetben nem lehet vitatni, viszont nem alanyi jog. Tenni kell érte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!