
Czira Kálmán, Mocodean Adrián, Székely Evelin és Mocodean Zsolt – az UngRush alapítói – szerint Bálványosváralján valós hiány volt a közösségi események terén
Fotó: UngRush Facebook-oldala
A helyi közösség valós igényeire adott válaszként jött létre körülbelül egy éve a Kolozs megyei Bálványosváralján az UngRush ifjúsági szervezet. Czira Kálmán, Mocodean Adrián, Mocodean Zsolt és Székely Evelin ötletgazdák a Krónikának adott közös válaszukban kiemelték: a kezdeti közösségi élmények hamar világossá tették számukra, hogy hosszabb távon is szükség van olyan kezdeményezésekre, amelyek nemcsak szórakozást, hanem odafigyelést és segítséget is nyújtanak. Ennek jegyében indították el az egész évet átfogó jótékonysági programjukat, és ezért dolgoznak azon, hogy az UngRush stabil közösségi szereplővé váljon a mezőségi községben és környékén.
2026. február 08., 14:142026. február 08., 14:14
– Az UngRush viszonylag friss kezdeményezésnek számít. Mi volt az a konkrét hiány vagy felismerés Bálványosváralján (románul Unguraș) és környékén, ami 2024 végén arra ösztönzött titeket, hogy létrehozzátok a szervezetet?
– Az egész egy teljesen egyszerű helyzetből indult: néhány focizni járó fiatal megelégelte, hogy a kirepült labdákat folyton a csalánosból kell kiszedni a helyi műfüves focipálya mellett. Ez a többszörös helyzet vezetett oda, hogy úgymond kalákát szerveztünk, hogy közösen rendbe tegyük a területet. A munka azonban váratlanul jó hangulatban telt, és hamar kiderült, mennyire hiányzott mindannyiunknak az együttlét. Olyannyira, hogy néhány héttel később, a labdarúgó Európa-bajnokság döntőjének idejére is összegyűltünk.
gyerekek, szülők, fiatalok, idősek, falubeliek és még a környező településekről érkezők is együtt métáztak, bográcsoztak, majd közösen néztük meg a döntőt. Ekkor hangzott el az a mondat, amely sokunkban mély nyomot hagyott:
A jó hangulatban telt közös munka hívta fel a figyelmet arra, hogy a község lakói szeretnének több időt együtt tölteni
Fotó: UngRush Facebook-oldala
Ez volt az a pillanat, amikor igazán tudatosult bennünk, hogy mekkora hiány van a faluban a közösségi élet terén. Bálványosváralján régen sokféle közösségi esemény létezett, voltak alkalmak, amelyek összehozták az embereket. Az évek során azonban egyre több fiatal költözött el, ritkábban járnak haza, és mind erősebben megjelent az az érzés, hogy „nincs mit csinálni”, nincsenek lehetőségek, nincsenek közösségépítő alkalmak.
Ezek az első, spontán összejövetelek indítottak el bennünket azon az úton, hogy tudatosan is tegyünk ezért a változtatásért. Négyen indultunk szervezés szintjén (Czira Kálmán, Mocodean Adrián, Mocodean Zsolt és Székely Evelin – szerk. megj.), utána egyre többen csatlakoztak önkéntesnek, akik szervezni, segíteni, ötletelni szerettek volna, és sorra születtek az újabb programok.
Folyamatban van már egy alapítvány létrehozása is, nemsokára véglegesül, így sikerül majd jelentkezni különböző pályázatokra, hiszen eddigi eseményeinket adományok, támogatások segítségével és önerőből szerveztük.
Az UngRush több eseményt is szervezett az elmúlt évben
Fotó: UngRush Facebook-oldala
– A bemutatkozásotok szerint „energiát hoztok a közösségbe”, főként szórakoztató és közösségépítő eseményeken keresztül. Hogyan illeszkedik ebbe a szemléletbe az idei, egész évet felölelő jótékonysági program, amely kifejezetten a segítségnyújtásra épül?
– Az UngRush kezdetben valóban azért indult el, hogy életet vigyen a faluba, és különböző eseményeken keresztül összehozza az embereket – kortól függetlenül. A célunk az volt, hogy legyenek alkalmak, amelyeken újra találkozhatnak a generációk, közösségi élmények születnek, és érezhetővé válik, hogy Bálványosváralján és környékén van pezsgés, van energia.
Az idő múlásával azonban egyre világosabbá vált számunkra, hogy bármennyire is igyekszünk, nem tudunk minden korosztályt ugyanazokon a csatornákon megszólítani. Más típusú programok szólnak a fiatalokhoz, és egészen mások az idősebb generációhoz.
Ugyanakkor fontosnak éreztük, hogy ők se maradjanak ki abból az üzenetből, hogy van közösség a faluban, vannak aktív fiatalok, és van lehetőség az egymásra való odafigyelésre. Ez a felismerés vezetett ahhoz, hogy a közösségépítés mellé tudatosan társítsuk a segítségnyújtást is.
Ha valaki nem tud részt venni az eseményeinken, legyen szó fiatalról vagy idősebb emberről, akkor szeretnénk más módon eljutni hozzá: odafigyeléssel, jelenléttel, konkrét segítséggel.
A jótékonysági program, például a tűzifa-hasogatás, pontosan ilyen lehetőség, amely alkalmat teremt arra, hogy a fiatal önkéntesek aktívan jelen legyenek a közösség életében, az idősebbek pedig érezzék, hogy nem maradtak egyedül, van segítség, van figyelem, van közösség – és mindez erősíti a generációk közötti kapcsolatot a faluban.
Különösen fontos számunkra, hogy egyre több önkéntesünk van, köztük nagyon sok fiatal. Úgy éreztük, felelősségünk és lehetőségünk is van arra, hogy ezt az energiát jó ügyek felé irányítsuk. Bár az induláskor mi sem tudtuk pontosan, mivé nőheti ki magát az UngRush, ma már rengeteg lehetőséget látunk benne – és ezek közül a jótékonysági programok az egyik ilyen irányt jelentik számunkra. Számunkra az „energia a közösségben” nemcsak a rendezvények hangulatát jelenti, hanem azt is, hogy figyelünk egymásra, és ott vagyunk akkor is, amikor segítségre van szükség.
A találkozás örömét olykor pizza koronázza
Fotó: UngRush Facebook-oldala
– Milyen visszajelzéseket kaptatok eddig a közösség részéről?
– A visszajelzések eddig nagyon jók, és többféleképpen is megnyilvánulnak. Nagyon sokszor halljuk, hogy köszönik, amiért felpezsdítettük az életet Váralján, és hogy ilyen eseményekkel, ilyen jellegű programokkal foglalkozunk. Rengeteg támogatást kapunk a közösségtől anyagilag is, adományok formájában, amelyek az eseményeken gyűlnek össze. Ezek mind azt mutatják, hogy az emberek értékelik a munkánkat, és hogy valóban szükség van azokra a programokra, amiket csinálunk.
Ugyanakkor nemcsak a résztvevők, hanem a közvetlen önkéntesek is egyre többen vannak: fiatalok és idősebbek egyaránt csatlakoznak, ahogyan tudnak, mert látják az értékét annak, amit csinálunk.
Ezt a célt szolgálja az együttműködésünk a helyi néptánccsoporttal is, valamint minden olyan program, amely kimondottan a közösség és a hagyomány építésére fókuszál. A jövőre nézve céljaink közé tartozik a kimondottan hagyományőrzésre épülő programok szervezése is.
A nyáron megrendeztük például az első UngRush Festet, amelyen bográcsgulyás-főzőverseny volt, Erős Emberek Versenye a férfiak számára, métázás, vetítés este – itt több generáció találkozott, és a közösségépítés mellett a kultúra és hagyomány is jelen voltak.
Az első UngRush Festen az erejüket tehették próbára a férfiak
Fotó: Tasnádi István Szilárd Facebook-oldala
– Az UngRush eddigi tevékenységei főként rendezvényekhez, eseményekhez kötődtek. Éreztek-e elmozdulást abba az irányba, hogy a szervezet hosszabb távon is közösségi vagy akár szociális szerepet vállaljon a településen, nem csak alkalmi programokon keresztül?
– Persze, nekünk nem csak az a célunk, hogy évente egy-két eseményt szervezzünk. Természetesen szeretnénk, ha az eseményeink és programjaink száma növekedne, de még ennél is fontosabb, hogy az UngRush egy olyan szervezetté (hamarosan alapítvánnyá) váljon, amelyre a település bármikor számíthat.
Tudjuk, hogy mindez komoly pluszmunka. Mindannyian dolgozunk, párkapcsolataink vannak, sokan már családot is alapítottunk vagy épp alapítunk. Ez a tevékenység teljesen önkéntes, fizetés nélkül zajlik, mind a szervezők, mind az önkéntesek részéről. Nem a legegyszerűbb fenntartani, de célunk, hogy folyamatosan bővítsük az önkéntesek körét, és hogy mi, szervezők is minél hosszabb távon tudjuk vinni a kezdeményezést.
Ahogy egy vállalkozásnál is megtörténik a generációs váltás, úgy reméljük, hogy az UngRush is képes lesz hosszú távon, akár húsz év múlva is aktívan jelen lenni, szolgálni a közösséget és fenntartani az értékteremtő munkát, amelyet az elmúlt években elkezdtünk.
Több generációt is megszólítanak a különböző rendezvények
Fotó: Tasnádi István Szilárd Facebook-oldala
– Egy kis közösségben az önkéntesség és az összefogás különösen nagy érték. Mennyire könnyű ma fiatalokat megszólítani és bevonni ilyen jellegű munkába, és mit tapasztaltok: mi motiválja leginkább őket a csatlakozásra?
– A fiatalokat alapvetően könnyebb megszólítani, ha érzik, hogy van szerepük, és hogy amit csinálnak, az valódi értéket teremt. Fontos számukra maga a hangulat is: nálunk senkit sem erőltetünk semmire. A különböző eseményekre akkor jönnek, amikor tudnak, és amikor ott vannak, tényleg aktívan részt vesznek a munkában. Nagyon szeretik azt a közösségi élményt, amit a csapat ad: azonos értékek mentén dolgozunk, közösen tervezünk, közösen valósítunk meg programokat, és nincs semmiféle parancsolgatás.
Amikor látják, hogy az események jól telnek, a szervezés gördülékeny, és valóban értéket teremtünk a közösségnek, az nagyon motiváló számukra. Ezért szívesen vesznek részt olyan feladatokban is, amelyek már komolyabb fizikai vagy szervezői munkát igényelnek, például a favágásban. Tudják, hogy amit csinálnak, az számít, és hogy tényleg hatással vannak a közösség életére – és ez a legerősebb motivációjuk, a csapat és közösség mellett.
Idősebbek és fiatalabbak is részt vesznek a programokon
Fotó: UngRush Facebook-oldala
– A jótékonysági programotok egyik üzenete szerint „egy közösség ereje a tagjaiban rejlik”. Hogyan képzelitek el az UngRush jövőjét: milyen szerepet szeretnétek betölteni Bálványosváralja és környéke életében öt-tíz év távlatában?
– Azt szeretnénk, hogy a szervezet hosszú távon is aktív szereplője legyen Bálványosváralja és környéke életének, ugyanakkor ne csupán egy szervezet legyen, amely időszakosan jelenik meg a faluban, hanem valódi, folyamatos támogatást nyújtó, megbízható közösségi erő. Ehhez szeretnénk folyamatosan bővíteni az önkénteseink körét, és fenntartani a csapat aktivitását.
Már most vannak jó példák erre: például a focibajnokságunkra több más településről és városból is érkeztek csapatok, ami megmutatta, hogy van igény a szélesebb körű közösségi kapcsolatokra is. A jövőben szeretnénk ezt a hálózatot tudatosan bővíteni, és olyan programokat létrehozni, amelyek nemcsak Bálványosváralja, hanem a térség egész közösségi életét és kapcsolatait erősítik.
Összességében az UngRush célja, hogy öt-tíz év múlva is egy
– mindezt úgy, hogy a helyi hagyományokat, kultúrát és közösségi értékeket is megőrizzük és továbbadjuk.
Gazdát cserélt Románia egyik legdiszkrétebb luxusingatlana: a Nicolae Ceaușescu néhai kommunista diktátor számára 1985-ben épített vadászpavilon, a ma Hadar Chalet néven ismert hegyvidéki rezidencia.
A petrezselyemgyökeret és a paszternákot könnyű összetéveszteni, és jó tudni, hogy bár rokon gyökérzöldségekről van szó, nagyon sok mindenben különböznek egymástól ízvilág és felhasználási lehetőségek tekintetében egyaránt.
Bekerült a Guinness-rekordok közé a világ leghosszabb vadon mért óriás pitonja, amelyre Indonéziában bukkant Radu Frențiu expedíciós szakember. A szabadon élő nőstény példány 7,22 méteres hosszával a világ leghosszabb ismert vadon élő kígyója lehet.
A ChatGPT-től kértek és kaptak jogi tanácsokat büntetés elkerülésére azok a román vasutasok, akiket hálókocsijegyekkel való üzérkedéssel vádol a bukaresti törvényszék ügyészsége – közölte csütörtökön a Clubferoviar.ro vasutas szakportál.
Vírusként terjednek a közösségi médiában azok a felvételek, amelyek egy szibériai tigrist mutatnak szabadon egy udvaron, néhány méterre egy videózó embertől.
Példátlan méretű csalást lepleztek le az olasz hatóságok: a gyanúsítottak mesterséges intelligencia segítségével 59 fiktív román nő személyazonosságát hozták létre, amelyek révén több mint 1,4 millió eurót csaltak ki az olasz államtól.
Előbújtak-e a medvék, meddig tart még a tél, és mennyire érvényesek ma a népi időjóslások? A marosvásárhelyi állatkert medvenapján Korondi Kinga szóvivővel beszélgettünk hagyományról, klímaváltozásról, medvékről és környezeti nevelésről.
A bab (paszuly, Székelyföldön fuszulyka) a világ egyik „legdemokratikusabb” alapanyaga: szinte minden kontinensen jelen van, mégis minden kultúra másképp viszonyul hozzá.
Életének 79. évében szombaton elhunyt Fenyő Miklós eMeRTon-díjas magyar előadóművész, dalszerző, szövegíró, rock and roll énekes, zenekarvezető, billentyűs. A gyászhírt Fenyő Miklós Facebook-oldalán jelentették be.
Idén február 2-án is megtartja az immár hagyományos medvenapot a Marosvásárhelyi Állatkert: hétfőn 11 órától várják a látogatókat a látványetetéssel egybekötött időjóslásra.
szóljon hozzá!