Mezőségi diákok az állattfarmon, Felsőtökön. Itt azt is megtanulják, hogy a gazda szeme hizlalja a jószágot
Fotó: Orbán Orsolya
Romániában a szakiskolai oktatás változatlanul a rendszer mostohagyerekének számít. Az ígéretes szólamok ellenére a szakiskolák magukra vannak utalva, az oktatási minisztérium nem biztosít megfelelő pénzforrásokat a gyakorlati oktatáshoz szükséges logisztikára. A Válaszúti Mezőgazdasági Szakiskola Kolozs megyében azért jelent kivételt, mert a beruházások zömét a magyar kormány finanszírozta. Videós riportunkban annak jártunk utána, hogyan működik a megye egyetlen magyar mezőgazdasági szakiskolája, és miért választja egyre több mezőségi diák az oktatófarmokkal is rendelkező tanintézetet.
2025. december 10., 07:572025. december 10., 07:57
2025. december 10., 08:572025. december 10., 08:57
A mezőségi Kallós Zoltán Alapítvány által működtetett Válaszúti Mezőgazdasági Szakiskola állattenyésztő farmján, Felsőtökön kezdjük a látogatást. Gazdaszemmel című mezőgazdasági videós riportsorozatunk újabb állomásán a szakmunkásképzésbe akarunk betekintést nyerni. Olyan szakmák oktatásába, amelyekre a családi gazdaságokban és a mezőgazdasági profilú cégeknél egyaránt nagy szükség van, a reális igényekhez képest mégis kevés a hozzáértő állatgondozó, növénytermesztő, mezőgépész, kertész vagy élelmiszeripari szakmunkás.
A válaszúti iskolaközponttól 27 kilométerre található Felsőtökön rendezte be az alapítvány az állattenyésztési szakoktatás gyakorló farmját, ahol tejelő szarvasmarhákkal és borjúneveléssel foglalkoznak a diákok Szalontai Norbert állattenyésztési mérnök, szaktanár irányításával.
Az itteni szakoktatás azonban kiterjed a szántóföldi takarmánytermesztésre is, amelynek teljes gépesített technológiáját elsajátíthatják a tanulók. Modern, nyugati gyártmányú traktorokat, mezőgépeket, takarmánykeverő és -adagoló berendezéseket és sok más felszerelést láthat itt a zömében mezőségi falvakból érkező magyar diák, aki az iskola elvégzésekor traktorvezetői jogosítványt is kap a szakiskola és a Kolozsvári Agrártudományi Egyetem mezőgépészeti kara közötti együttműködés révén.
Szalontai Norbert állattenyésztési mérnök, szaktanár hazatért szülőfalujába oktatni
Fotó: Orbán Orsolya
A szabadtartásban lévő teheneket reggel és este fejőházba hajtják, a kifejt tej hűtőtartályba kerül, ahonnan tejszállító kocsi viszi a feldolgozóüzembe.
van, aki jobban szereti az állatokat, másokat inkább a mezőgépek érdekelnek, de van, akinek a fametszés, a gyümölcstermesztés a kedvence. Mindenkit arra a pászmára próbálunk irányítani, amihez leginkább vonzódik” – magyarázza a fiatal szakember, aki 2016 óta dolgozik a farmon, ő az állattenyésztési és takarmánytermesztési szakoktatás gyakorlati irányítója.
Szalontai Norbert szerint az állattenyésztés olyan értelemben nehezebb szakma, hogy aki ezt vállalja, annak nagyon kell szeretnie, mert itt nincs ünnep vagy szabadnap: aki gazdaként állatot tart, mindig szükség van a jelenlétére. Az állattartó farmokon sem könnyű, mert nagy hiány van állatgondozókból. Ennek ellenére a diákok egy része kedveli a tehenészetet, ahol a gépesített, korszerű állattartást sajátítják el.
Bíró János Levente Székről érkezett, gazdálkodó szülők gyereke
Fotó: Orbán Orsolya
Csete Alexa Magyarszovátról érkezett a mezőgazdasági szakiskolába. Elmondása szerint kicsi gyerekkorától kedveli az állatokat, otthon gazdálkodnak. Unokatestvére is ide járt, tőle hallotta, hogy jó a válaszúti suli, érdemes ide jönni. Szereti az állatfarmot, de tervei szerint, és ha lehetősége lesz, inkább lovakkal foglalkozna, azok a kedvencei. Bíró János Levente a tehenek mellett sürög-forog, takarmányt szállít a jószágok elé. A megbontott silónak erős illata van, a tehenek kedvelik, ez a téli zöldtakarmányuk. Szülei Széken gazdálkodnak, földet művelnek, és ő is ebben látja a jövőjét. Inkább gyümölcsösben szeretne majd dolgozni, de az állattartást is kedveli.
A szintén széki születésű Ráposi Róbert Leventét a gyümölcskertészet érdekli
Fotó: Orbán Orsolya
Egy harmadik diákot is sikerül megszólaltatnunk, szintén széki fiú.
– foglalja össze mondandóját tömören Ráposi Róbert Levente. Kiderül, őt is inkább a gyümölcstermesztés érdekli, jobban szeret metszeni, amire a következő napokban bőven lesz lehetősége, hiszen a diákokat a két farm között osztják szét a szaktanárok.
A szopósborjakat külön gondozzák a diákok
Fotó: Orbán Orsolya
Mire visszaérünk Válaszútra, már dél van. Bántó Dániel kertészmérnökkel, szaktanárral, a válaszúti mezőgazdasági szakoktatás alapemberével bejárjuk a tízhektáros, intenzív telepítésű, jéghálóval védett gyümölcsöst. Ez a környék legkorszerűbb telepítése, amelyhez – csakúgy, mint a legtöbb beruházáshoz Válaszúton – magyar állami forrásból érkezett támogatás. Arra a kérdésre, hogy kaptak-e támogatást a bukaresti mezőgazdasági minisztériumnak az utóbbi években sokat hangoztatott szakiskolafejlesztési programjából is, Bántó Dániel csak legyint: szerinte az egész „mese habbal”.
A takarmányokat gép aprítja és keveri össze, majd kiszórja a tehenek elé
Fotó: Orbán Orsolya
Néhány kisebb összegű uniós pályázati pénz befolyt ugyan, de magyar állami támogatások nélkül biztosan nem létezne mezőgazdasági szakoktatás Válaszúton. Ma már azért vannak szerencsés helyzetben, mert a farmok termelése egyre többet hoz a konyhára.
Az Érmelléki Gazdák Egyesülete által szervezett vásárok az elmúlt évtizedben példátlan népszerűségre tettek szert Bihar megyében. A heti rendszerességgel megrendezett események egyre több helyi termelőt és vásárlót vonzanak.
A gyümölcsöst kettéválasztó úton áthaladva eljutunk az új, korszerű hűtőházig, ahol egy külön teremben gyümölcslé-feldolgozás, szilvalekvár-készítés, aszalás és egyéb élelmiszeripari tevékenységek folynak modern gépekkel és berendezésekkel. A diákok nemcsak a gyümölcstermesztés minden csínját-bínját, hanem a gyümölcsfeldolgozás korszerű technológiáját is elsajátítják.
A fejőstand a korszerű tehenészetek elengedhetetlen tartozéka
Fotó: Orbán Orsolya
Bántó Dániel a kolozsvári egyetem kertészeti szakán folytatott tanulmányai elvégzése után Nyugat-Európában dolgozott, majd hazatért szaktanárnak, hogy irányításával elindulhasson a Mezőségen a kertészeti farm, a szuperintenzív alma- és szilvaültetvény, majd később a feldolgozóüzem. Az oktatási komplexum olyan modern gépeket és technológiát kínál, amelyet az ország bármely mezőgazdasági szakiskolája megirigyelhet – főleg olyankor, amikor a román szakminisztériumok szinte semmit nem tesznek a szakoktatás fellendítéséért.
Bántó Dániel kertészmérnök az indulástól részt vett az oktatófarmok kiépítésében
Fotó: Orbán Orsolya
A szakoktatásról szólva a kertészmérnök-szaktanár kifejti, hogy diákjaik is tanulnak alaptantárgyakat – románt, magyart, matematikát stb. –, de számukra nem ez a cél. Hanem sokkal inkább az, hogy a gyakorlati oktatás konkrétan a farmokon történjen. „Ha metszésről beszélünk, akkor nem az osztályban tanuljuk, hanem a fák lombhullatásától kint vagyunk a gyümölcsösben, és ott mutatunk meg minden gyakorlati tudnivalót.
– hangsúlyozza a válaszúti kertészmérnök, szaktanár.
A tangazdaságban készült szilvaízt több kolozsvári üzletben meg lehet vásárolni
Fotó: Orbán Orsolya
Kiemeli, hogy senkinek nem engedik el a kezét: miután kikerülnek az iskolapadból, igyekeznek minden diákot elhelyezni mezőgazdasági cégeknél. Többen otthon másodállásban gazdálkodnak, hárman pedig elnyerték a fiatal gazdáknak szánt 70 ezer eurós pályázatot is. Büszkék olyan volt diákokra is, akik szántóföldi növénytermesztésre, kertészetre vagy állattenyésztésre szakosodott farmot hoztak létre, de olyan is van, aki később leérettségizett, majd mezőgazdasági egyetemet is végzett.
a cégek elégedettek a náluk gyakorlatozó tanulókkal, és többjüket alkalmazzák is az iskola elvégzése után.
Bántó Dániel nem tartja jó ötletnek, hogy jövő ősztől a hároméves szakiskolai oktatást szaklíceummá alakítják, amely érettségivel zárulna. Egyrészt jó, hogy immár négy év alatt lehet szakmát tanítani, ugyanakkor sok diáknak gondot okoz majd az érettségi megszerzése. Sokan eleve azért iratkoznak szakiskolába, mert nem akarják vagy nem tudják vállalni a líceumi oktatás terheit. Ezt tiszteletben kellene tartani, és nem ráerőltetni a gyerekekre egy olyan oktatást, amely nem biztos, hogy sikeres lesz.
A kiváló minőségű Golden almafajta rövid idő alatt gazdára lelt
Fotó: Orbán Orsolya
„Érvágásnak érzem ezt a történetet, de megyünk tovább, mi is készülünk a váltásra. Próbálom a jó oldalát nézni, erről beszélek a diákjainknak. Minden rosszban keressük a jót” – teszi hozzá Bántó Dániel. Megkóstoljuk a kiváló minőségű almát, amelyből idén kevés maradt raktáron: hamar elkelt, hiszen a legtöbb helyen lefagyott a gyümölcs Erdélyben. A farmon jó volt az alma- és a szilvatermés is, idejében tudtak védekezni. Aki a Kolozs megyei Válaszúton végzi a szakiskolát, azt bizonyára már nem fogják egykönnyen zavarba hozni az egyre gyakoribb tavaszi fagyok.
Gyümölcslékészítő gépsor a tangazdasági feldolgozóüzemben
Fotó: Orbán Orsolya
Gyümölcslevet és hidegen préselt olajat gyárt szamosújvári kisüzemében a közel negyven hektáron gazdálkodó Miklósi András. A 15 éve utazási irodát működtető közgazdász egyik napról a másikra váltott, és belevágott agyümölcsfeldolgozásba.
Az év Szatmár megyei állattenyésztője címet elnyert ombodi Balogh gazdacsalád bő harminc éve alapozta meg tejtermelő szarvasmarhafarmját. Videóriportunkban az egyre nagyobb kihívás elé néző tejtermelés nehézségeit és fejlesztési lehetőségeit járjuk körül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vizsgálatot indított a Szeben megyei gyermekvédelem annál a kürpödi családnál, amelynek két gyermeke egy patakba fulladt hétfőn.
Súlyos baleset történt hétfő este a Nagyvárad–Félixfürdő közötti országúton – a váradszentmártoni kerülőúton –, ahol két személygépkocsi ütközött.
Több mint 67 ezren látogatták a közgyűjtemény kiállításait és rendezvényeit. A legnépszerűbbek közé tartozik az 1848–1849-es Ereklyemúzeum és a világhírű magyar festők műveiből álló Képtár.
A Szeben megyei Kürpöd (Chirpăr) település közelében patakba esett és életét vesztette hétfőn egy testvérpár: egy 6 éves kislány és egy 9 éves fiú.
Egy átfogó, erdészeti bűncselekmények elleni rendőrségi akció keretében a bihari hatóságok több mint 415 köbméter, jogszerű származással nem rendelkező tűzifát és fenyő fűrészárut foglaltak le, 110 000 lej értékben.
Országszerte felmelegedés várható a következő napokban, a jövő hét közepétől azonban ismét lehűl az idő; csapadékra a jövő héten lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat február 2. és 15. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Alkoholkómához közeli állapotban lévő gépkocsivezetőt vettek őrizetbe a szatmárnémeti rendőrök. A súlyos mozgás- és beszédzavarral előállított, alkoholos befolyásoltság alatt álló járművezetőt a bíróság 60 napos hatósági felügyelet alá helyezte.
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét tartják február 2-án a római katolikus egyházban, minden templomban ekkor tartják a gyertyákat megszentelő szentmiséket.
A tanügyben foganatosított költségcsökkentő intézkedések nyomán Arad megyében történtek osztályösszevonások, megszűntek helyettesítői tanári állások, mindez azonban a magyar oktatást nem érintette – tudta meg a Krónika. Hasonló a helyzet Temes megyében.
1945 januárjában közel 75 ezer német származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély, a Partium és a Bánság különböző településeiről. Az Arad megyei Simonyifalváról 59 lakost vittek el, közül 13-an sosem tértek vissza a lágerekből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!