Kulturális szokásokat elevenítenek fel a melbourne-i magyarok
Fotó: Fonó Hungarian Dance Group - Melbourne / Facebook
Romániai szórványból vándorolt ki harminc évvel ezelőtt Ausztráliába a bánsági Végvárról származó Bartha Gyöngyi, aki a melbourne-i magyar közösség egyik szervezője. Az óceániai országban élő óvónő a Krónikának mesélt arról, milyen az élet a világ másik végén, és hogyan élik meg magyarságukat a diaszpórában.
2025. május 11., 20:032025. május 11., 20:03
Nemcsak napjainkban, hanem évtizedekkel korábban is számos, pályaválasztás előtt álló erdélyi fiatalban felmerült, milyen is lehetne külföldön élni, milyen élet várna egy teljesen más kulturális hátterű társadalomban. Míg egyesek ma is a jobb megélhetés, karrier reményében költöznek idegen országba, másokat a romániai társadalom mentalitása, az instabil politikai helyzet, a szociális rendszer és a fejlesztések hiánya késztet arra, hogy máshol keressék a boldogulást.
A bánsági Végvárról származó Bartha Gyöngyi harminc éve él Ausztráliában, és családjával a melbourne-i magyar közösség egyik szervezője. Az óceániai országban élő óvónő a Krónikának mesélt az ott élő magyarok mindennapjairól, és felidézte azt is, milyen volt a beilleszkedés az ausztrál társadalomba, hogyan élik meg a magyarságukat, és mi az, ami hiányzik itthonról. Arra is kíváncsiak voltunk, gondolkodnak-e a hazaköltözésen, illetve mi volt az a tényező, ami megerősítette abban a döntésükben, hogy külföldön maradnak.
A Temes megyei Végvárról származó Bartha Gyöngyi a rendszerváltás után vándorolt ki Ausztráliába
Fotó: Bartha Gyöngyi archívuma
Bartha Gyöngyi Éva elmondta, itthon épp a rendszerváltó forradalom első nagy reményeit követő kilátástalansággal szembesült, mikor eldöntötte, hogy követi párját a világ másik végére. „Elsősorban a szívem hozott az óceániai országba, de persze abban is bíztam, hogy sokkal jobb megélhetésünk lesz, mint odahaza” – idézte fel a kezdeteket. Hozzátette, az ausztrál emberek nagyon befogadók voltak, a társadalom már akkor, 30 évvel ezelőtt is etnikailag nagyon színes volt, a negyed, ahol letelepedtek – és ugyanannyi távolságra van a belvárostól, mint Végvár Temesvártól – ma is Melbourne egyik legmultikulturálisabb része, a világ minden tájáról élnek ott emberek.
Erdélyben szinte nem létezik olyan család, közösség melynek tagjai között ne lenne olyan személy, aki életvitelszerűen külföldön él. Döntésük hátterében a legtöbb esetben különféle okok állnak.
„Azt tapasztaltam, az emberek csak az illedelmesség kedvéért kérdezik meg, ki honnan származik, ha érzik, valakinek idegen az angol kiejtése, és nem a nyelvi hibákat firtatják, hanem arra törekednek, hogy megértsék a mondanivalót.
holott a legmagyarabb nevem volt, és a nyelvet is szebben beszéltem, mint egynéhányan a magyarországi kollégák közül” – mesélte a három évtizede Ausztráliában élő bánsági nő. Rámutatott, Melbourne-ben, ami a legnépesebb város egész Óceániában, ehhez hasonlót nem tapasztalt, nagyon ritkán szembesült azzal, hogy románnak tartották amiatt, hogy Romániában született, de egy nagyon rövid történelmi kitérővel elmagyarázta, hogy Erdélyben és a Bánságban magyar nemzetiségű emberek is élnek.
Az idősebb generáció tagjai tanítják a fiatalokat arra, hogyan készülnek a magyar konyha hagyományos ételei
Fotó: Fonó Hungarian Dance Group - Melbourne / Facebook
Kitért arra is, hogy Ausztráliából már nem igazán követi az erdélyi, bánsági híreket, csupán néhány rokon, ismerős közösségimédia-oldalán látja néha, hogy mi történik a romániai közéletben. „Ami leginkább elszomorít, az a tény, ahogyan elrománosodunk, beolvadunk a többségi társadalomba. Nincsenek már meg a régi kommunista megszorítások a kisebbségekkel szemben, így a magyarságunkhoz való ragaszkodásunk sem olyan erős. De lehet, hogy ezt csak én a világ másik oldaláról látom így” – fejtette ki Bartha Gyöngyi.
Elmondta, míg korábban a természeti szépségeken, magas életszínvonalon kívül sokak számára az átlagon felüli bérezés szempontjából is vonzó volt az óceániai ország, ma már kevesebben telepednek le Ausztráliában, ugyanis
„Ma már nem okoz gondot a kapcsolattartás a családdal. Emlékszem, kiköltözésünkkor két hetet kellett várni postafordultáig, hogy választ kapjunk a levelünkre, és ha csörgött a telefon, az bajt jelentett, mert annyira drága volt a hívás, hogy csak végesetben hívtuk egymást” – mesélte Bartha Gyöngyi. Hozzátette, a hazalátogatás viszont ennél körülményesebb, ugyanis legalább 24 órás utazással, átszállásokkal kell szembenéznie annak, aki útnak indul Európa felé, épp ezért is nagyon ritkán látogatnak haza, ő legutóbb a koronavírus-járvány előtt, 2019-ben járt Magyarországon.
Azokban az ausztrál nagyvárosokban, ahol nagy számban élnek magyarok, működik tánccsoport, gyerekek és felnőttek együtt tanulják a különböző táncrendeket
Fotó: Fonó Hungarian Dance Group - Melbourne / Facebook
Arról is beszélt, hogy már csak romantikából játszanak el azzal a gondolattal, hogy egyszer majd hazaköltöznek Erdélybe vagy Magyarországra, annak ellenére, hogy nagyobbik lányuk öt éve úgy döntött, hogy Budapesten kezdi el önálló életét. Mint fogalmazott, családjával Ausztráliát tekintik otthonuknak, és míg ideköltözésükkor sok minden volt szokatlan számukra az ausztrál kultúrában, ma már ezek a furcsaságok a normalitás részévé váltak.
Találkoztunk olyan magyar ismerősökkel az ausztráliai magyar közösségben, akik engedtek a honvágy csábításának, és hazaköltöztek, de egy idő után visszajöttek. A hontalanság nagyon nyomasztó nyűg. Ezért muszáj volt eldöntenünk még az elején, hogy ausztráliai magyarok leszünk, és nem adunk helyet a kételkedésnek a téren, hogy jól döntöttünk-e, amikor ezt a földrészt választottuk otthonul” – mondta az Ausztráliában élő óvónő.
A magyar nemzeti ünnepek alkalmával a néptánc nyelvén elevenítik fel a jelentősebb történelmi eseményeket
Fotó: Fonó Hungarian Dance Group - Melbourne / Facebook
Noha változók az adatok, hogy hányan vallják magukat magyarnak az Ausztrália kulturális fővárosának is nevezett nagyvárosban, itt él a déli félteke legnagyobb magyar közössége. Melbourne-ben öt különböző helyen működik hétvégi magyar iskola, ahol a nyelvtanulás mellett kulturális ismeretekkel is gazdagodhatnak a diákok.
valamint vasárnaponként legalább négy helyen szolgáltatnak magyarul misét vagy istentiszteletet. Az utóbbi években a különböző magyarországi diaszpóraprogramok nagy segítséget nyújtanak, hogy az Ausztráliában letelepedett magyarok leszármazottai jobban megismerjék kultúrájukat, őseik hagyományait.
Kétévente az itt működő magyar központ ad helyet a háromnapos gasztronómiai, néptáncos-népzenés programokkal tarkított Hungarofesztnek, továbbá a nagyobb nemzeti ünnepek alkalmával megemlékező műsorokat is szerveznek a különböző hagyományőrző egyesületek. Háromévente magyar kulturális találkozót is szerveznek, amelyre Ausztrália minden államából várnak magyarokat, idén év végén Melbourne ad otthont az eseménynek. „A lányaimmal aktívan részt veszünk a szervezésben, igazi kihívás felkeresni a különböző államokban működő magyar egyesületeket, iskolákat és bevonni a programokba.
– részletezte Bartha Gyöngyi. Hozzátette, az idei találkozó mottója „Kapcsolódj a magyar örökségeddel!”, és ennek kapcsán rajzversenyt, egyhetes néptánctábort is tartanak, valamint történelmi előadásokkal, főzőtanfolyammal, film- és könyvbemutatóval, ökumenikus istentisztelettel, egyházi találkozóval és beszélgetésekkel várják az érdeklődőket.
Melbourne-ben minden évben jó hangulatú gasztronómiai eseményekre várják a magyar közösség tagjait
Fotó: Fonó Hungarian Dance Group - Melbourne / Facebook
Arról is beszélt, hogy akárcsak otthon, a szórványban, a diaszpórában is nap mint nap szembe kell nézniük a beolvadással. „A magyar közösség megmaradásának kulcsa a változás elfogadása. A melbourne-i magyar közösség alapítói öregek, sokan közülük meghaltak már, leszármazottaik nagy része beolvadóban van vagy beolvadt már az ausztrál társadalomba.
Helyet kell adnunk azoknak is, akik magyarságukat nem nyelvükben élik meg, hanem szívükben hordozzák örökségként” – magyarázta Bartha Gyöngyi.
Torockón a helyi magyar közösség életében fontos szerepet játszik az unitárius egyház. A falu unitárius lelkészével, Csécs Mártonnal készült beszélgetésben a múlt és a jelen mellett a várható jövő is terítékre kerül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nincs tervben a füstszűrős cigaretták betiltása – szögezte le az Európai Bizottság egyik szóvivője a G4media.ro megkeresésére.
Ha a Ryanairrel utazik, novembertől érdemes mindig kéznél tartania a telefonját.
Az Európai Unió országaiban 2023-ban egy főre vetítve átlagosan 130 kilogramm élelmiszer veszett kárba – irányította rá a figyelmet friss adatsoraival az EU statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.
A táncház ma nemcsak szórakozás, hanem identitásőrzés, közösségi összetartozás – vallja Székely Roland, aki szerint az idén huszadik évfordulóját ünneplő krasznai táncház mozgatórugója a hagyomány újraélése és az együttlét öröme.
A Z generáció fiataljai magabiztosabbnak érzik magukat, mint valaha, ugyanakkor egyre jobban ki vannak téve az online világ elvárásainak és nyomásának.
Egy nemzetközi jelentés szerint Románia bizonyult a világ legstresszesebb országának a tanulóvezetők számára. A 43 országot felvonultató rangsor második helyén Lengyelország, harmadikon pedig Magyarország áll.
Megtermett disznó szeretett volna besétálni egy brassói Lidl-áruházba, az éhes háziállatot azonban nem engedte be az üzletbe a biztonsági őr, a vásárlókat viszont lenyűgözte a szokatlan helyen kószáló sertés.
Az uniós tagországok igazságügyi minisztereiből álló tanács luxembourgi ülésén véglegesen jóváhagyta a játékok biztonságáról szóló rendeletet.
Egyre több országban jelenik meg újra az a narratíva, amely szerint a nők igazi hivatása a család, a konyha és a gyerekszoba.
Az élelmiszer- és energiaárak tartósan magas szintje mellett szinte minden háztartás keresi a spórolás lehetőségeit. Összegyűjtöttünk öt, Romániában, Erdélyben is elterjedt hétköznapi „trükköt”, és megvizsgáltuk, mennyire hatékonyak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!