Az elhagyatott csicsókeresztúri Torma-kúria, amikor még tetővel rendelkezett
Fotó: Műemlékem.hu
Csaknem fél évezredes múlttal rendelkező, az első magyar régésznőhöz köthető erdélyi kúria menekül meg a teljes pusztulástól: a csicsókeresztúri Torma-udvarház új román tulajdonosai boutique szállodává varázsolnák a gazdag történelemmel bíró, ám ma már tetővel sem rendelkező műemléket. Érdekesség, hogy a skandináviai magyarok a helyi szórványközösség számára szerették volna megmenteni a Beszterce-Naszód megyei ingatlant, amelyet már az OLX apróhirdetési portálon is eladásra kínált egy korábbi tulajdonos.
2023. december 14., 09:452023. december 14., 09:45
Úgynevezett boutique szállodát készül kialakítani az új tulajdonos a szörnyű állapotba került, de a jelek szerint az utolsó pillanatban megmentett csicsókeresztúri Torma-kúriában – legalábbis abból, ami megmaradt belőle. A Beszterce-Naszód megyei műemlék – amelynek első építési korszakáról egy 1593-as ajtószemöldök tanúskodott – átfogó felújítását, újragondolását egymillió lejből tervezi a besztercei Drecșan házaspár, amely többek között borospincét nyitna és 150 fő befogadására alkalmas rendezvénytermet létesítene az épületben – számolt be a Bistritabusiness.ro portál. A korszerűsítési-újjáépítési terveket októberben nyújtották be a megyei művelődési igazgatósághoz.
Az udvaron 30 parkolóhelyet létesítenek, a zöldövezet pedig 71 százalékot tesz majd ki az összesen 11 510 négyzetméteres telken. A felújítási munkálatok a rajttól számítva 36 hónapot tartanak. A korszerűsítés után a tulajdonosok úgynevezett boutique szállodát nyitnának az épületben: ezzel a megnevezéssel a kis méretű, egyedi stílusú, a vendégek igényeire kiemelt figyelmet fordító hoteleket illetik.
Mindez hihetetlen megújulásként, valódi „feltámadásként” élhetik meg azok, akik ismerik a Bethlentől 11 kilométerre nyugatra, Dés irányában fekvő csicsókeresztúri Torma-kúria jelenlegi állapotát, illetve hányattatott közelmúltbeli sorsát.
Archív felvétel a régi szép időkből
Fotó: Híradó.smosz.org
A Kastélyerdélyben.ro portál ismertetése szerint az 1553-as a tordai országgyűlés arra kérte Ferdinánd királyt, hogy a törökök elől Erdélybe menekült nemeseknek és rácoknak adja Csicsókeresztúrt és Felőrt (a jelenlegi községközpont). A korábban a Partiumban birtokos Torma család keresztúri birtoklásának kezdetei is minden valószínűség szerint ehhez az időszakhoz kötődnek, és a török hódoltság fenyegetésével lehetnek összefüggésben.
Az első építő (1593) Torma Kristóf, miután egy évtizeddel korábban testvérével megosztozott a családi birtokon. Az épület bővítésére kerülhetett sor a szintén Kristóf nevet viselő fia idejében, az 1627-es esztendőben. Az őseitől örökölt udvarházat a katonai pályát befutó Torma József építteti át 1782-ben. Az épület klasszicista jellegű megjelenését egy 19. század közepi, nagyobb arányú beavatkozás során nyerte. Ennek az átépítésnek az eredményei a pillérekre támaszkodó klasszicista portikuszok, és a két világháború közti időszak fényképein még látható pannós homlokzattagolás.
A történeti források szerint a településen állt még egy másik Torma-udvarház is, amelynek jelenleg helye is azonosítatlan. Ez a család másik ágának birtokában volt, amelyhez a család történetének két leghíresebb tagja, az erdélyi régészeti kutatások megalapozásában meghatározó szerepet játszó Torma Károly és húga, Zsófia is tartozott. Torma Károly csicsókeresztúri udvarházát a hozzá tartozó birtokokkal együtt 1877-ben a naszódi iskolaalapnak adta el.
A mai valóság
Fotó: Híradó.smosz.org
Az Ilosva patak közvetlen közelében fekvő nagyméretű tömbtelek belsejében – ma már alig-alig – álló udvarház eredeti alaprajzi rendszerét jelentős mértékben átalakították az elmúlt fél évszázad változó funkciói, pincéinek szerkezete azonban beszédesen őrzi építéstörténetének lenyomatát – olvasható a Kastélyerdélyben.ro portálon.
Bő egy évtizeddel ezelőtt a Kastély Erdélyben mozgalom által szervezett, 22 nap alatt a kastélyok körül nevű tanulmányutak egyike a csicsókeresztúri Torma-kúriába vezetett.
A 2012. decemberi keltezésű beszámoló szerint az építmény egykori díszítéseiből akkor már semmit sem lehetett látni, csupán az ívelt ablakok utaltak arra, hogy az egyszerű ház régebbi, mint ahogy az első látásra tűnhet. A nagyteremben levő színpad még a kommunizmus éveit idézte, amikor az épület a falu kultúrotthonaként funkcionált. „Miután a Torma fiúk visszaigényelték, rövid időn belül eladták egy vállalkozónak, aki hamarosan csődbe ment, így a kúriát a hitelező bank foglalta le. Nagy kérdőjel, hogy mi lesz további sorsa” – írták a kúria akkori látogatói.
Közben külföldön is híre ment a jóval szebb időket is megélt műemlék hányattatott sorsának. A Skandináviai Magyarok Kulturális és Tudományos Társasága megpróbált besegíteni a megmentésébe, még idén is gyűjtést hirdetett. A Diaszpóraprojekt.org honlapon is olvasható felhívás szerint „az első magyar régésznő, Dr. Torma Zsófia csicsókeresztúri otthona, a Torma-kúria siralmas állapotba került”. Jelzik, hogy 2016-ban a román tulajdonossal, Pop Mariusszal telefonos egyeztetés történt a kúria áráról – amikor a kúria még rendelkezett tetővel. Akkoriban 250 000 euró volt a meghatározott értékesítési ár.
Fotó: Híradó.smosz.org
„Jelenleg a Torma-kúriát 130 000 euróért árulja a tulajdonos. A rendbehozott kúria Csicsókeresztúron és környékén szolgálhatna a szórványban élő magyarság számára egy fontos találkozási helyszínként, ahol keresztelőkre, a most kedvelt néptáncoktatásra, de vendégművészek előadásaira, cserkészfoglalkozásokra, stb. is fel lehetne használni” – közölték az ötletgazdák. Akik szerint „nagyon sürgős az épület megvásárlása és annak az ottani magyar közösség tulajdonába való átmentése, ezért is cél a gyűjtés népszerűsítése”.
A rohamos állagromlásnak kitett udvarház eladása a tulajdonosnak is sürgős volt – a helyi román sajtó beszámolója szerint még az OLX online apróhirdetési portálra is felkerült. Illetve egy ingatlanközvetítő honlapján még ma is fellelhető a hirdetés, amely már nem aktív, viszont részletes leírást ad az épület állapotáról. Amely amúgy 200 ezer eurós áron szerepel a hirdetésben.
Így a skandináviai magyar segítség a jelek szerint okafogyottá vált. Ettől függetlenül a szervezet a Torma család egyik neves szülöttje, Zsófia „hódolója” maradt, akárcsak más magyar szervezetek a diaszpórában: idén a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület megemlékező rendezvényt szervezett Dr. Torma Zsófia születésének 190. évfordulója alkalmából, az eseményen a Skandináviai Magyarok Kulturális és Tudományos Társaságának képviselői is online előadást tartottak.
Torma Zsófia, az első magyar régésznő Csicsókeresztúron született
Fotó: Kjnt.ro
Torma Zsófia (Csicsókeresztúr, 1832. szeptember 27. – Szászváros, 1899. november 14.) magyar ősrégész, Torma József (1801–1864) történész leánya, Torma Károly (1829–1897) régész, országgyűlési képviselő testvére.
Torma Zsófia életműve a Kriza János Néprajzi Társaság honlapján böngészhető Erdélyi értékek Tárában is fellelhető. A leírás szerint a régésznő akkor kezdte el tevékenységét, amikor a tudományok még csak bontogatták szárnyaikat. Tudományos munkája, valamint az a tény, hogy külön császári engedéllyel kaphatta meg a doktori rangját, az első nők közé emeli, akik kimagasló tudományos kutatásokat folytattak. A régésznő elsőnek tárta fel az újkőkori Tordosi kultúrát, mely őskori lelőhelyet húszéves, folyamatos kitartással vizsgált.
Neki tulajdonítható az első európai írásbeliség megjelenésére vonatkozó felfedezés, azáltal, hogy 6-7000 éves írásjegyes cserépedényeket tanulmányozott. Dr. Torma Zsófia már 1879-ben kimutatta, hogy kapcsolat van a tordosi jelek és az asszír–babilóniai írásbeliség között. Abban az időben a leleteiben szereplő rovásjegyekre hívta fel a figyelmet, rávilágítva az ősi székely-magyar rovás jegyeire (például az „ny, zs, t és c” betűkre).
– olvasható a leírásban, mely szerint régészeti leletei alapján Torma Zsófia hasonlóságokat állapított meg a Kárpát-medence és Mezopotámia korai kultúrái között. Felterjesztői szerint eltűnt főművének – „Dáczia a római foglalás előtt” – felkutatása „becsületbeli feladatunk”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
88 éves korában elhunyt Csapó I. József volt RMDSZ-es szenátor, az autonómiatörekvések egyik ismert képviselője.
Időkapszula került elő a Szatmár megyei Sárközújlak felújítás alatt álló katolikus templomának toronygombjából: a helyzetjelentést a Ceaușescu-rendszer legsötétebb, legnehezebb éveiben tapasztalt kilátástalan élethelyezetéről írta Áib Sándor néhai pap.
Közel 29 ezer eurónyi kenőpénz átvétele közben értek tetten kedden egy Bihar megyei RMDSZ-es polgármestert az Európai Ügyészség nyomozói.
Egyre több részlet derül ki az Arad megyei gyermekkéselésről, a háttérben húzódó zaklatásról és a rendszer hiányosságairól. Mihai Pașca prefektus közölte, hogy a vizsgálatok alapján a tragédiába torkolló konfliktust korábbi bántalmazások előzték meg.
A mára elnéptelenedett Úzvölgye és az osztrák-magyar katonatemető az erőszakos román területfoglalás, a magyar emlékjelek megbecstelenítésének és a történelemhamisítás jelképe lett 2019 óta.
Fel kellett függeszteni Temesváron a Forradalom útjának építési munkálatait, amelyeket az uniós újjáépítési program (PNRR) keretében finanszíroznak, miután probléma merült fel az építéshez használt, Iránból behozott türkiz színű gránittal.
A közösségi együttlét erejét, az egymásra figyelés fontosságát hangsúlyozzák az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú szervezői.
Az épületek homlokzatára szerelt, és azokat elcsúfító kábelek eltávolításával tenné vonzóbbá a városképet Brassó önkormányzata, a hatóságok azt szeretnék, ha az év végéig a város összes épületét megtisztítanák a vezetékektől.
Különleges és történelmi jelentőségű eseményre készül Nagyszalonta: a hajdúváros idén nemcsak színes kulturális programokkal és koncertekkel várja az érdeklődőket a Szalontai Napokra, hanem újabb Guinness-rekord felállítására is vállalkozik.
Miközben Romániában egyre több a medvetámadás, és a falvakba rendszeresen bejáró nagyvadak emberéleteket is követelnek, a szakemberek szerint a helyzet nem oldható meg gyors politikai döntésekkel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!