Határ a „madaras ég”. Folyamatosan bővül adatokkal az OpenBirdMaps, a Milvus Csoport által működtett online adatbázis
Fotó: Orbán Orsolya
Több mint kétmillió adatot tartalmaz 407 fajról, 21 országból az OpenBirdMaps (OBM) online adatbázis, amelyet ezelőtt tíz évvel a Debreceni Egyetemmel együttműködve hozott létre a Milvus Csoport. Papp Edgár, a marosvásárhelyi székhelyű madártani és természetvédelmi egyesület ökológusa a kezdeményezés céljáról, időközbeni bővítéséről beszélt a Krónikának. A szakember hangsúlyozta, minden adat számít, ezért arra bátorítanak minden érdeklődőt, hogy csatlakozzon az OpenBirdMaps közösséghez, és járuljon hozzá a romániai vadon élő madárfajok helyzetének pontosabb megismeréséhez.
2026. február 14., 19:022026. február 14., 19:02
2026. február 14., 20:362026. február 14., 20:36
Távcső és jegyzetfüzet – a Milvus Csoport megalakulása óta ezekkel felszerelkezve indultak terepre a madártani és természetvédelmi egyesület munkatársai. 2016-ra azonban már félmillió adat gyűlt össze ezekben a noteszekben és kisebb, offline adatbázisokban. Ekkor született meg az elhatározás, hogy olyan rendszert fejlesszenek, amely lehetővé teszi az összes meglévő adat tárolását, kezelését és elemzését. A marosvásárhelyi szervezet számára fontos szempont volt az is, hogy
Emellett olyan platformot is szerettek volna létrehozni, amely másoknak is lehetőséget ad saját adataik ugyanilyen módon történő rögzítésére. E három irányelv mentén született meg az OpenBirdMaps (OBM), amely a Debreceni Egyetemmel való együttműködés nélkül nem valósulhatott volna meg.
Bárki bekapcsolódhat, aki kedveli a madarakat, és rendelkezik a megfigyelések feltöltéséhez szükséges alapismeretekkel
Fotó: milvus.ro
Papp Edgár a Krónika érdeklődésére felidézte, a cél nem csupán az volt, hogy érdekesebb fajok megfigyeléseit egy helyre gyűjtsék össze – ehhez nem feltétlenül kellett volna adatbázis –, hanem az, hogy minden adat strukturált, kezelhető formában álljon rendelkezésre. A Milvus munkatársa szerint így az adatok már nem elszigetelten, „kis füzetecskékben” léteznek, hanem egy országos, sőt idővel több országot lefedő online térben.
Ilyen volt például a szalakótás projekt is, amelyben az adatbázis segítségével jól láthatóvá vált időben, hogyan tértek vissza az egyedek. Az OBM lehetőséget adott arra is, hogy városi szinten is átfogó képet alkossanak: az elmúlt években elkészített városi atlaszok a weboldalon ma is elérhetők, és megmutatják, hol milyen fajok fordulnak elő akár lokális szinten is” – magyarázta az ökológus.
Az ábra a naponta feltöltött adatok mennyiségének alakulását szemlélteti. A piros vonal jelzi, hogy mikor jött létre az adatbázis, a kék, hogy mikor jelent meg az applikáció
Fotó: milvus.ro
Rámutatott, olyan ez a kezdeményezés, mintha a korábban szétszórt „cukorkáik” most egy közös tálba kerültek volna: mindenki szabadon válogathat a közösen gyűjtött adatokból, és mindez egy közös cél érdekében történik – hogy tisztábban lássák, miként változnak a madárfajok állományai, hol romlik vagy javul a helyzet, és hol van szükség beavatkozásra. „Az OBM eszköz, amely a további gondolkodást konkrét adatokra alapozva teszi lehetővé, és ma is nyitott online adatbázisként működik: bárki bekapcsolódhat, aki kedveli a madarakat, és rendelkezik a megfigyelések feltöltéséhez szükséges alapismeretekkel.
Amióta az adatbázis 2016-ban elindult, gyakorlatilag naponta bővül, és ezzel együtt gyarapodik a madárfajokról szóló ismeretanyag is” – részletezte a szakember.
A későbbi bővítések nyomán ugyanakkor ma már nemcsak madarak, hanem emlősök, hüllők, kétéltűek, valamint halak adatai is gyűjthetők. A koncepció minden csoportnál ugyanaz: az adatok egy helyen, hosszú távon megőrizve legyenek, és ne csupán egy-egy ember fejében vagy elszórt feljegyzésekben maradjanak. Az OpenBirdMaps ma már több mint 2 350 000 adatot tartalmaz 407 fajról, 21 országból, és 588 tagot számlál. Vannak, akik a kezdetek óta rendszeresen használják.
A folytatás kapcsán Papp Edgár úgy fogalmazott, tervek mindig vannak, de jelenleg nem biztos, hogy újabb élőlénycsoportok bevonása következik. Felmerült ugyan a rovarok vagy a növények adatbázisának létrehozása is, de egyelőre nincs akkora igény rá. Ha később mutatkozik rá felhasználói igény, és láthatóvá válik a bővítés fontossága, akkor elképzelhető, hogy új irányok is nyílnak. Rövid távon azonban elsősorban azon dolgoznak, hogy az adatfelvétel minél egyszerűbb és felhasználóbarátabb legyen: gördülékenyebb bejelentkezés, adatfelvétel és feltöltés a mobilalkalmazáson keresztül.
A Milvus Csoport ökológusa hangsúlyozta, hogy minden adat számít. Ezért arra bátorítanak minden érdeklődőt, hogy csatlakozzon a közösséghez, és járuljon hozzá a romániai vadon élő madárfajok helyzetének pontosabb megismeréséhez.
Az ingyenes alkalmazás letölthető a Google Play felületről román, magyar és angol nyelven, a weboldalon pedig egy rövid bemutató film is elérhető. A szakemberek szerint minél többen vannak, annál erősebb a közösség – és annál teljesebb kép rajzolódik ki a természet állapotáról.
Nagyszalonta környékén az idei számlálás során 108 túzokot figyeltek meg, ami új rekordnak számít
Fotó: Milvus Group
Növekszik a túzokok száma a Kárpát-medencében
A Milvus Csoport nemrég számolt be arról, hogy idén január 7. és 13. között zajlott a hatodik Közép-európai Téli Túzok Szinkronszámlálás, amelynek során a szakemberek szinkronszámlálás módszerével, minden térségben azonos napokon végezték a felméréseket. Nagyszalonta környékén az elmúlt években növekvő trendje idén is folytatódott, sőt újabb rekord dőlt meg, miután összesen 108 túzokot figyeltek meg, nagyjából azonos ivari megoszlásban (57 kakas és 51 tyúk). A határ menti felmérések során a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei további 40 példányt regisztráltak a Bihar megyei Körösgyéres területén.
A Kárpát-medencében továbbra is a keletpannon régió számít a faj legfontosabb élőhelyének. Az idén januári számlálás során ezen a területen, amely főként a Tiszától keletre fekvő túzokélőhelyeket foglalja magában, 1740 egyedet észleltek, ami mintegy 400-zal több a 2025-ös adatokhoz képest. A növekedés részben annak is köszönhető lehet, hogy más térségekből, például a Duna–Tisza közéről nagyobb csapatok mozdulhattak át kelet felé.
Összességében az egész Kárpát-medencében is kedvező tendencia figyelhető meg: idén januárban legalább 2992 túzokot regisztráltak, ami közel 10%-os növekedést jelent a tavalyi évhez képest. Mindez egyértelműen azt mutatja, hogy a túzok Kárpát-medencei állománya folyamatosan gyarapszik, és hosszú távon is stabil, pozitív trendet mutat – magyarázták a szakemberek. Nagy Attila ornitológus azonban a tavalyi számlálás után is arra hívta fel a figyelmet, hogy a biztató adatok nem azt jelentik, hogy a pusztai faj életkörülményei is javulnának. Mint lapunknak magyarázta, az egész Kárpát-medencében nőttek a számok, ezért észleltek ők is több túzokot a Partiumban a telelőállomány felmérésekor. Azonban költési időben jelentős gondok vannak, ezért nagyon fontos lenne javítani a költőhelyek minőségén, másként fennáll annak a veszélye, hogy a faj végérvényesen eltűnhet Románia területéről mint költőfaj. A 2024 decemberében elindult LIFE EUROBUSTARD projekt keretében a Milvus Csoport a Nagyszalonta térségében lévő utolsó romániai túzokélőhelyek megőrzésén dolgozik.
Az idei túzokszámlálás biztató eredményei ellenére egyes területeken továbbra is számos veszélynek van kitéve a faj – hívta fel a figyelmet portálunknak a Milvus Csoport madárvédelmi egyesület.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismered a Krónika hangját? Most kiderül! Legújabb nyereményjátékunkban ugyanis a jó megfigyelőkészség és a lapismeret kerül főszerepbe. Add meg a címünket, és nyerj egy értékes vásárlási utalványt kvízjátékunkban, a Gránit Bank felajánlásával!
Ebben az időszakban már mindenki vágyik a friss zöldségekre, az egyik első, valóban zöld zöldségféle a spenót, amely megjelenik a piacokon és a boltok polcain is. Összeállításunkban recepteket, kultúrtörténeti érdekességeket közlünk.
Helyi idő szerint vasárnap este rendezik meg a 98. Oscar-díjátadó gálát a Los Angeles-i Dolby Színházban. A Disney+ steramingszolgáltató programján a magyarországi és romániai nézők hétfőre virradóra élőben következik a műsort.
A mesterséges intelligenciát sok munkahelyen úgy mutatják be, mint egy láthatatlan segítőt: mintha egy egész csapat dolgozna a háttérben, amelyre rá lehet bízni a rutinfeladatokat. Egy friss felmérés alapján azonban a gyakorlat sokszor mást mutat.
Akár 500 lejt is fizetniük kell azoknak, akik horoszkóp készítéshez kérik ki születési idejüket a szülészetektől. Egyre több romániai kórházban csak díjfizetés ellenében adják ki az adatot, mivel ez nem orvosi, hanem adminisztratív információ.
Új, kacsacsőrű dinoszauruszfajt azonosítottak magyar kutatók a dél-erdélyi Hátszegi-medencében. A mintegy 70 millió éves lelet arra utal, hogy a kréta végi „Hátszeg-sziget” élővilága jóval változatosabb lehetett a korábban feltételezettnél.
Újra a Kárpátok fölött szárnyalhatnak a fakó keselyűk. Papp Tamással, a Milvus Csoport vezetőjével beszélgettünk a 70 éve eltűnt fakó keselyűk visszatelepítéséről, eltűnésük okairól, és arról, milyen fontos szerepük van az ökoszisztéma „takarítójaként”.
A modern otthonokban egyre több internetre kapcsolt eszköz jelenik meg: robotporszívók, okostelevíziók, hangszórók vagy más „okos” háztartási készülékek. Bár ezek kényelmesebbé teszik a mindennapokat, biztonsági szempontból gyakran háttérbe szorulnak.
Egy friss felmérés eredményei szerint a fiatal román állampolgárok több mint 90%-a úgy véli, hogy karrierjük előrehaladásához a mesterséges intelligenciára (AI) vonatkozó ismeretekre van szükségük.
Kvízesttel és táncházzal idézi meg Kallós Zoltán örökségét a kolozsvári Népzenész Klub márciusi különkiadása. A rendezvény a Kallós 100 emlékév programsorozathoz kapcsolódva várja a csapatokat és a népzene, néptánc iránt érdeklődőket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!