Határ a „madaras ég”. Folyamatosan bővül adatokkal az OpenBirdMaps, a Milvus Csoport által működtett online adatbázis
Fotó: Orbán Orsolya
Több mint kétmillió adatot tartalmaz 407 fajról, 21 országból az OpenBirdMaps (OBM) online adatbázis, amelyet ezelőtt tíz évvel a Debreceni Egyetemmel együttműködve hozott létre a Milvus Csoport. Papp Edgár, a marosvásárhelyi székhelyű madártani és természetvédelmi egyesület ökológusa a kezdeményezés céljáról, időközbeni bővítéséről beszélt a Krónikának. A szakember hangsúlyozta, minden adat számít, ezért arra bátorítanak minden érdeklődőt, hogy csatlakozzon az OpenBirdMaps közösséghez, és járuljon hozzá a romániai vadon élő madárfajok helyzetének pontosabb megismeréséhez.
2026. február 14., 19:022026. február 14., 19:02
2026. február 14., 20:362026. február 14., 20:36
Távcső és jegyzetfüzet – a Milvus Csoport megalakulása óta ezekkel felszerelkezve indultak terepre a madártani és természetvédelmi egyesület munkatársai. 2016-ra azonban már félmillió adat gyűlt össze ezekben a noteszekben és kisebb, offline adatbázisokban. Ekkor született meg az elhatározás, hogy olyan rendszert fejlesszenek, amely lehetővé teszi az összes meglévő adat tárolását, kezelését és elemzését. A marosvásárhelyi szervezet számára fontos szempont volt az is, hogy
Emellett olyan platformot is szerettek volna létrehozni, amely másoknak is lehetőséget ad saját adataik ugyanilyen módon történő rögzítésére. E három irányelv mentén született meg az OpenBirdMaps (OBM), amely a Debreceni Egyetemmel való együttműködés nélkül nem valósulhatott volna meg.
Bárki bekapcsolódhat, aki kedveli a madarakat, és rendelkezik a megfigyelések feltöltéséhez szükséges alapismeretekkel
Fotó: milvus.ro
Papp Edgár a Krónika érdeklődésére felidézte, a cél nem csupán az volt, hogy érdekesebb fajok megfigyeléseit egy helyre gyűjtsék össze – ehhez nem feltétlenül kellett volna adatbázis –, hanem az, hogy minden adat strukturált, kezelhető formában álljon rendelkezésre. A Milvus munkatársa szerint így az adatok már nem elszigetelten, „kis füzetecskékben” léteznek, hanem egy országos, sőt idővel több országot lefedő online térben.
Ilyen volt például a szalakótás projekt is, amelyben az adatbázis segítségével jól láthatóvá vált időben, hogyan tértek vissza az egyedek. Az OBM lehetőséget adott arra is, hogy városi szinten is átfogó képet alkossanak: az elmúlt években elkészített városi atlaszok a weboldalon ma is elérhetők, és megmutatják, hol milyen fajok fordulnak elő akár lokális szinten is” – magyarázta az ökológus.
Az ábra a naponta feltöltött adatok mennyiségének alakulását szemlélteti. A piros vonal jelzi, hogy mikor jött létre az adatbázis, a kék, hogy mikor jelent meg az applikáció
Fotó: milvus.ro
Rámutatott, olyan ez a kezdeményezés, mintha a korábban szétszórt „cukorkáik” most egy közös tálba kerültek volna: mindenki szabadon válogathat a közösen gyűjtött adatokból, és mindez egy közös cél érdekében történik – hogy tisztábban lássák, miként változnak a madárfajok állományai, hol romlik vagy javul a helyzet, és hol van szükség beavatkozásra. „Az OBM eszköz, amely a további gondolkodást konkrét adatokra alapozva teszi lehetővé, és ma is nyitott online adatbázisként működik: bárki bekapcsolódhat, aki kedveli a madarakat, és rendelkezik a megfigyelések feltöltéséhez szükséges alapismeretekkel.
Amióta az adatbázis 2016-ban elindult, gyakorlatilag naponta bővül, és ezzel együtt gyarapodik a madárfajokról szóló ismeretanyag is” – részletezte a szakember.
A későbbi bővítések nyomán ugyanakkor ma már nemcsak madarak, hanem emlősök, hüllők, kétéltűek, valamint halak adatai is gyűjthetők. A koncepció minden csoportnál ugyanaz: az adatok egy helyen, hosszú távon megőrizve legyenek, és ne csupán egy-egy ember fejében vagy elszórt feljegyzésekben maradjanak. Az OpenBirdMaps ma már több mint 2 350 000 adatot tartalmaz 407 fajról, 21 országból, és 588 tagot számlál. Vannak, akik a kezdetek óta rendszeresen használják.
A folytatás kapcsán Papp Edgár úgy fogalmazott, tervek mindig vannak, de jelenleg nem biztos, hogy újabb élőlénycsoportok bevonása következik. Felmerült ugyan a rovarok vagy a növények adatbázisának létrehozása is, de egyelőre nincs akkora igény rá. Ha később mutatkozik rá felhasználói igény, és láthatóvá válik a bővítés fontossága, akkor elképzelhető, hogy új irányok is nyílnak. Rövid távon azonban elsősorban azon dolgoznak, hogy az adatfelvétel minél egyszerűbb és felhasználóbarátabb legyen: gördülékenyebb bejelentkezés, adatfelvétel és feltöltés a mobilalkalmazáson keresztül.
A Milvus Csoport ökológusa hangsúlyozta, hogy minden adat számít. Ezért arra bátorítanak minden érdeklődőt, hogy csatlakozzon a közösséghez, és járuljon hozzá a romániai vadon élő madárfajok helyzetének pontosabb megismeréséhez.
Az ingyenes alkalmazás letölthető a Google Play felületről román, magyar és angol nyelven, a weboldalon pedig egy rövid bemutató film is elérhető. A szakemberek szerint minél többen vannak, annál erősebb a közösség – és annál teljesebb kép rajzolódik ki a természet állapotáról.
Nagyszalonta környékén az idei számlálás során 108 túzokot figyeltek meg, ami új rekordnak számít
Fotó: Milvus Group
Növekszik a túzokok száma a Kárpát-medencében
A Milvus Csoport nemrég számolt be arról, hogy idén január 7. és 13. között zajlott a hatodik Közép-európai Téli Túzok Szinkronszámlálás, amelynek során a szakemberek szinkronszámlálás módszerével, minden térségben azonos napokon végezték a felméréseket. Nagyszalonta környékén az elmúlt években növekvő trendje idén is folytatódott, sőt újabb rekord dőlt meg, miután összesen 108 túzokot figyeltek meg, nagyjából azonos ivari megoszlásban (57 kakas és 51 tyúk). A határ menti felmérések során a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei további 40 példányt regisztráltak a Bihar megyei Körösgyéres területén.
A Kárpát-medencében továbbra is a keletpannon régió számít a faj legfontosabb élőhelyének. Az idén januári számlálás során ezen a területen, amely főként a Tiszától keletre fekvő túzokélőhelyeket foglalja magában, 1740 egyedet észleltek, ami mintegy 400-zal több a 2025-ös adatokhoz képest. A növekedés részben annak is köszönhető lehet, hogy más térségekből, például a Duna–Tisza közéről nagyobb csapatok mozdulhattak át kelet felé.
Összességében az egész Kárpát-medencében is kedvező tendencia figyelhető meg: idén januárban legalább 2992 túzokot regisztráltak, ami közel 10%-os növekedést jelent a tavalyi évhez képest. Mindez egyértelműen azt mutatja, hogy a túzok Kárpát-medencei állománya folyamatosan gyarapszik, és hosszú távon is stabil, pozitív trendet mutat – magyarázták a szakemberek. Nagy Attila ornitológus azonban a tavalyi számlálás után is arra hívta fel a figyelmet, hogy a biztató adatok nem azt jelentik, hogy a pusztai faj életkörülményei is javulnának. Mint lapunknak magyarázta, az egész Kárpát-medencében nőttek a számok, ezért észleltek ők is több túzokot a Partiumban a telelőállomány felmérésekor. Azonban költési időben jelentős gondok vannak, ezért nagyon fontos lenne javítani a költőhelyek minőségén, másként fennáll annak a veszélye, hogy a faj végérvényesen eltűnhet Románia területéről mint költőfaj. A 2024 decemberében elindult LIFE EUROBUSTARD projekt keretében a Milvus Csoport a Nagyszalonta térségében lévő utolsó romániai túzokélőhelyek megőrzésén dolgozik.
Az idei túzokszámlálás biztató eredményei ellenére egyes területeken továbbra is számos veszélynek van kitéve a faj – hívta fel a figyelmet portálunknak a Milvus Csoport madárvédelmi egyesület.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!