
Az idei túzokszámláláson 107 példányt regisztráltak a már ismert nagyszalontai, valamint Sebes-Körös-menti területeken
Fotó: Nagy Attila
Az idei túzokszámlálás biztató eredményei ellenére egyes területeken továbbra is számos veszélynek van kitéve a faj – hívta fel a figyelmet a Milvus Csoport madárvédelmi egyesület. Nagy Attila ornitológus a felmérés következtetéseiről, a szárnyasok életkörülményeinek romlásáról, a nagyszalontai túzokállomány védelméről beszélt a Krónikának.
2025. március 23., 18:502025. március 23., 18:50
2025. március 23., 18:572025. március 23., 18:57
Növekvőben van a túzokállomány a Pannon régióban – osztotta meg a héten az 5. Közép-európai téli túzok-szinkronszámlálás következtetéseit a Milvus Csoport. A madártani és természetvédelmi egyesület munkatársai osztrák, magyar, szerb és szlovák szakemberekkel közösen mérték fel januárban az ismert túzoklelőhelyeken előforduló egyedek számát. A világszinten veszélyeztetett pusztai madárfaj utolsó hazai életképes állománya a Bihar megyei Nagyszalonta térségében él,
A Milvus Csoport munkatársai Székelyhíd és Nagyszalonta között számos, túzokok számára alkalmasnak vélt határ menti élőhelyet jártak be, ahol 107 példányt regisztráltak a már ismert nagyszalontai, valamint Sebes-Körös-menti területeken. Bár decemberben még ennél is több egyedet észleltek, a hagyományos januári szinkronszámlálások történetében ez eddig rekordnak számít – írta a marosvásárhelyi székhelyű szervezet.
A felmérés során bejárt útvonalak
Fotó: Milvus Csoport
Nagy Attila azonban a Krónika érdeklődésére felhívta a figyelmet, hogy a biztató adatok nem azt jelentik, hogy a pusztai faj életkörülményei is javulnának. „Az egész Kárpát-medencében nőttek a számok, ezért észleltünk mi is több túzokot a Partiumban a telelőállomány felmérésekor. Azonban költési időben jelentős gondok vannak,
Nagyon fontos lenne javítani a költőhelyek minőségén, másként fennáll annak a veszélye, hogy a faj végérvényesen eltűnhet Románia területéről mint költőfaj” – hangsúlyozta az ornitológus. Megjegyezte, hogy olyan fajról van szó, amely nagyon ragaszkodik a költőhelyeihez, ezért ha valahonnan kipusztul, valószínűleg már csak mesterségesen lehet visszatelepíteni.
Túzokok Nagyvárad metropolisz övezetében 2024. december 1-jén
Fotó: Milvus Csoport
A Milvus Csoport munkatársától megkérdeztük, hogy ennek elkerülése érdekében mire kellene odafigyelni, hogyan lehetne javítani az említett életkörülményeken. Nagy Attila kifejtette,
másrészt az aszály, a kommunizmus idején létrehozott számtalan lecsapoló árok, a túllegeltetés is nagyon rossz hatással van a gyepekre.
„Ha millió birkával lerágatják milliméter alacsonyra a füvet, eltűnik az a rovarfauna, amely a túzok számára elsősorban fiókanevelési, de dürgési (párzási) és költési időszakban is rendkívül fontos. Főként az első néhány hónapban a fiókák csak rovarokat esznek, még nem tudják megemészteni a növényi táplálékot,
Hozzátette, szintén nagy gondot jelent a költések meghiúsulása, ezt sok esetben a betakarítási munkálatok, a föld vegyszerezése akadályozza meg.
Túzokcsapat Nagyszalontán tavaly decemberben
Fotó: Milvus Csoport
„Néhány évvel ezelőtt sikerült beiktatni a mezőgazdasági támogatási rendszerbe egy olyan környezetgazdálkodási csomagot, amely arra próbálta ösztönözni a gazdákat, hogy az érintett területeken a madár igényeinek megfelelően műveljék a földeket. Sajnos a biztosított összeg egyáltalán nem volt vonzó a gazdák számára, és amikor véget ért a ciklus, leállították a sikertelennek vélt programot, ráadásul ezen a területen a többi gyepes környezetgazdálkodási csomagot is törölték,
Ezek a legfontosabb gondok, amelyeket meg kellene oldani. Hát, nem könnyű” – világított rá Nagy Attila, aki 2018 óta foglalkozik a The Nature Corner projekttel, amelyben a Milvus Csoport, a nagyszalontai polgármesteri hivatal és magyarországi partnerek azon munkálkodnak, hogy növeljék Románia egyetlen életképes túzokpopulációját és népszerűsítsék a fajt.
A madártani és természetvédelmi egyesület projektmenedzsere azt is elmondta lapunknak, hogy a nagyszalontai önkormányzattal továbbra is együttműködnek, ugyanakkor a tervek szerint megkeresnek minden, a Bihar megyei város környékén költő madarat, és egyéni módon próbálják megvédeni a fészkeket, bízva a gazdák jóhiszeműségében és segítőkészségében.

Sikerült bizonyítaniuk a madárvédőknek a túzok fészkelését Nagyszalontán, és egyúttal egész Romániában. Az Európa-szerte veszélyeztetett faj élőhelyéről, védelméről Papp Tamás ornitológus, biológus beszélt lapunknak.
Súlyos veszélybe került a történelmi Máramarost Erdély többi részével összekötő, festői tájakon áthaladó vasútvonal jövője. A 118 kilométer hosszú, több mint tíz viadukton átvezető vasúti szakasz forgalmát a hidak állapota miatt függesztik fel.
Idős adatközlők, népzenészek megsegítésére szervez jótékonysági eseményt Kolozsváron az Erdélyi Hagyományok Háza, a Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozó és az Ördögtérgye Néptáncegyüttes.
Hatalmas mennyiségű háztartási hulladékot sodort a megáradt Lápos folyó a Máramaros megyei Katalin felújított hídjához, ahol a felgyülemlett szemét egy ideiglenes tartószerkezetet és egy szennyvízvezetéket is megrongált.
Miközben a romániai törvényhozók politikai alapon pepecselnek, az erdélyi sofőrök önként alkalmazták a Kolozsvár melletti gyorsforgalmi úton történt balesetkor a Nyugaton és Magyarországon is jó ideje érvényben lévő előírást mentőfolyosó kialakításáról.
Medvebocs ment első „óvodásként” a háromszéki, épülő tanintézetbe, a Sepsiszentgyörgy melletti Szépmezőn épülő óvodába.
Hamis bírságokkal fenyegető üzenetek, mesés nyereséget ígérő befektetések, bankkártyaadatokat megszerző internetes csalók – egyre kifinomultabb módszerekkel próbálják megkárosítani áldozataikat a bűnözők. A rendőrség tájékoztató képzést tart.
A rendezett közterek, a fenntartható településfejlesztés és a helyi közösség összefogása hozta meg az elismerést Csíkszentmártonnak, amely a Virágos Magyarország verseny egyik határon túli fődíjasa lett. Potyó Judit polgármester nyilatkzott a Krónikának.
Mesterséges intelligenciával (MI) készült videók százezres reakciókat gyűjtenek a közösségi oldalakon, a felvételek idilliként mutatják be a kommunizmus éveit.
Romániai munkavállalási engedélyek és vízumok megszerzését ígérte szudáni állampolgároknak egy Bihar megyei férfi, aki 13 ezer dollárt vett át az ügyintézésért, ám semmit nem tett az engedélyek megszerzéséért. Három szudáni útlevelét is visszatartotta.
Egy korszak véget ért, hivatalosan is elkezdődött a nagyváradi állatkert elköltöztetésének folyamata – tájékoztatott pénteken a városháza sajtóosztálya.
szóljon hozzá!