Az idei túzokszámláláson 107 példányt regisztráltak a már ismert nagyszalontai, valamint Sebes-Körös-menti területeken
Fotó: Nagy Attila
Az idei túzokszámlálás biztató eredményei ellenére egyes területeken továbbra is számos veszélynek van kitéve a faj – hívta fel a figyelmet a Milvus Csoport madárvédelmi egyesület. Nagy Attila ornitológus a felmérés következtetéseiről, a szárnyasok életkörülményeinek romlásáról, a nagyszalontai túzokállomány védelméről beszélt a Krónikának.
2025. március 23., 18:502025. március 23., 18:50
2025. március 23., 18:572025. március 23., 18:57
Növekvőben van a túzokállomány a Pannon régióban – osztotta meg a héten az 5. Közép-európai téli túzok-szinkronszámlálás következtetéseit a Milvus Csoport. A madártani és természetvédelmi egyesület munkatársai osztrák, magyar, szerb és szlovák szakemberekkel közösen mérték fel januárban az ismert túzoklelőhelyeken előforduló egyedek számát. A világszinten veszélyeztetett pusztai madárfaj utolsó hazai életképes állománya a Bihar megyei Nagyszalonta térségében él,
A Milvus Csoport munkatársai Székelyhíd és Nagyszalonta között számos, túzokok számára alkalmasnak vélt határ menti élőhelyet jártak be, ahol 107 példányt regisztráltak a már ismert nagyszalontai, valamint Sebes-Körös-menti területeken. Bár decemberben még ennél is több egyedet észleltek, a hagyományos januári szinkronszámlálások történetében ez eddig rekordnak számít – írta a marosvásárhelyi székhelyű szervezet.
A felmérés során bejárt útvonalak
Fotó: Milvus Csoport
Nagy Attila azonban a Krónika érdeklődésére felhívta a figyelmet, hogy a biztató adatok nem azt jelentik, hogy a pusztai faj életkörülményei is javulnának. „Az egész Kárpát-medencében nőttek a számok, ezért észleltünk mi is több túzokot a Partiumban a telelőállomány felmérésekor. Azonban költési időben jelentős gondok vannak,
Nagyon fontos lenne javítani a költőhelyek minőségén, másként fennáll annak a veszélye, hogy a faj végérvényesen eltűnhet Románia területéről mint költőfaj” – hangsúlyozta az ornitológus. Megjegyezte, hogy olyan fajról van szó, amely nagyon ragaszkodik a költőhelyeihez, ezért ha valahonnan kipusztul, valószínűleg már csak mesterségesen lehet visszatelepíteni.
Túzokok Nagyvárad metropolisz övezetében 2024. december 1-jén
Fotó: Milvus Csoport
A Milvus Csoport munkatársától megkérdeztük, hogy ennek elkerülése érdekében mire kellene odafigyelni, hogyan lehetne javítani az említett életkörülményeken. Nagy Attila kifejtette,
másrészt az aszály, a kommunizmus idején létrehozott számtalan lecsapoló árok, a túllegeltetés is nagyon rossz hatással van a gyepekre.
„Ha millió birkával lerágatják milliméter alacsonyra a füvet, eltűnik az a rovarfauna, amely a túzok számára elsősorban fiókanevelési, de dürgési (párzási) és költési időszakban is rendkívül fontos. Főként az első néhány hónapban a fiókák csak rovarokat esznek, még nem tudják megemészteni a növényi táplálékot,
Hozzátette, szintén nagy gondot jelent a költések meghiúsulása, ezt sok esetben a betakarítási munkálatok, a föld vegyszerezése akadályozza meg.
Túzokcsapat Nagyszalontán tavaly decemberben
Fotó: Milvus Csoport
„Néhány évvel ezelőtt sikerült beiktatni a mezőgazdasági támogatási rendszerbe egy olyan környezetgazdálkodási csomagot, amely arra próbálta ösztönözni a gazdákat, hogy az érintett területeken a madár igényeinek megfelelően műveljék a földeket. Sajnos a biztosított összeg egyáltalán nem volt vonzó a gazdák számára, és amikor véget ért a ciklus, leállították a sikertelennek vélt programot, ráadásul ezen a területen a többi gyepes környezetgazdálkodási csomagot is törölték,
Ezek a legfontosabb gondok, amelyeket meg kellene oldani. Hát, nem könnyű” – világított rá Nagy Attila, aki 2018 óta foglalkozik a The Nature Corner projekttel, amelyben a Milvus Csoport, a nagyszalontai polgármesteri hivatal és magyarországi partnerek azon munkálkodnak, hogy növeljék Románia egyetlen életképes túzokpopulációját és népszerűsítsék a fajt.
A madártani és természetvédelmi egyesület projektmenedzsere azt is elmondta lapunknak, hogy a nagyszalontai önkormányzattal továbbra is együttműködnek, ugyanakkor a tervek szerint megkeresnek minden, a Bihar megyei város környékén költő madarat, és egyéni módon próbálják megvédeni a fészkeket, bízva a gazdák jóhiszeműségében és segítőkészségében.
Sikerült bizonyítaniuk a madárvédőknek a túzok fészkelését Nagyszalontán, és egyúttal egész Romániában. Az Európa-szerte veszélyeztetett faj élőhelyéről, védelméről Papp Tamás ornitológus, biológus beszélt lapunknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!