Sikeres bemutató. Az idei Gyurgyókán legtöbb pontszámot szerző, Virhandra nevű györgyfalvi csapat (Kiss Virág és Páva Hanga) a foltos szalamandra „bőrébe bújt”
Fotó: Facebook/Gyurgyóka Természetismereti Hétpróba
Csaknem 150 gyermek élte át a Gyurgyóka Természetismereti Hétpróba – Fejér Ákos-emlékverseny izgalmait múlt hétvégén a Kolozs megyei Györgyfalván. A lexikális tudás helyett sokkal inkább a játékos ismeretterjesztésre építő, az évek során immár sok száz gyermeket bevonó vetélkedőről és annak hozadékairól Fenesi Annamária főszervező, biológus, egyetemi adjunktus számolt be a Krónikának.
2026. április 05., 09:032026. április 05., 09:03
Nagy volt a sürgés-forgás múlt hétvégén a györgyfalvi általános iskola és óvoda épületeiben, udvarán, hiszen összesen mintegy 200 versenyző, kísérő, szervező részvételével szervezték meg ismét – immár kilencedszer – a diákok és pedagógusok körében egyaránt nagy népszerűségnek örvendő Gyurgyóka Természetismereti Hétpróba – Fejér Ákos-emlékversenyt a Kolozsvárral szomszédos, nagy többségében magyarok lakta településen.
Fenesi Annamária főszervezőtől megtudtuk, az idei kiírásra 73 csapat jelentkezett, ebből 71 el is jött.
Nagy öröm, hogy majdnem minden kolozsvári iskola képviseltette magát, ahol van magyar oktatás: Báthory, Apáczai, JZsUK, Talentum, Waldorf, Sig. Toduță Zeneiskola, Nic. Titulescu-, Oc. Goga-iskola. Emellett Tordáról, Kőrösfőről, Bánffyhunyadról, Parajdról, Aranyosegerbegyről és persze Györgyfalváról érkeztek csapatok” – tájékoztatott a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Biológia és Geológia Karának adjunktusa.
Idén 142 versenyző vetélkedett a Gyurgyóka hétpróbán
Fotó: Facebook/Gyurgyóka Természetismereti Hétpróba
A vetélkedőt a Györgyfalvi Szülők Egyesülete és a helyi általános iskola szervezi közösen. Mivel az egyik főszervező, jelesül Fenesi Annamária egyetemi oktató a BBTE Biológia és Geológia Karán, a feladatokat biológia és ökológia szakos hallgatókkal (8 diák), illetve idén az egyik hidrobiológus kollégájával dolgozták ki, és a györgyfalvi pedagógusok segítettek a gyerekek szintjére „beállítani”. A NECC (Nature Education Community Center) részéről Rés Katika is részt vett egy feladat kidolgozásában és futtatásában.
A verseny előkészületeiben, megszervezésében és lebonyolításában a györgyfalvi pedagógusok jelentős része részt vett: óvónők, tanítók és tanárok egyaránt (17 pedagógus), és a helyi nagyobb diákok (6-8. osztályosok) a verseny alatt segédkeztek a vetélkedő hét állomásán, a regisztrációnál vagy a büfében.
Ráadásul a györgyfalvi közösség tagjai szintén sokat segítettek: finomságokat készítettek, hogy terülj-terülj asztalkám várja a versenyzőket és kísérőiket, dologi vagy anyagi segítséget nyújtottak, megszervezték az iskola takarítását és így tovább. Ez a verseny egy igazi közösségi összefogás eredménye, ezért működik ilyen jól” – közölte lapunkkal a főszervező.
„Patak” az osztályteremben
Fotó: Facebook/Gyurgyóka Természetismereti Hétpróba
A Gyurgyóka történetére kitérve felidézte, hogy idén már a 9. vetélkedőt szervezték. A korábbi kiírások közül hatot a két éve tragikus hirtelenséggel elhunyt Fejér Ákos györgyfalvi földrajz-biológia szakos tanár, lelkes természetbúvár szervezett. Elhalálozása sokként érte a közösséget, hatalmas űrt hagyott maga után.
„Mivel Ákos álmodta meg ez a vetélkedőt és szívügyének tekintette, ezért az ő személyének emléket állítva szervezzük azóta a Gyurgyókát, ez az ő szellemi és szakmai hagyatékának egy része.
Ezért egy barátságos hangvételű, az ismeretek átadásán és nem azok számonkérésén alapuló vetélkedőben gondolkodott, ahol a természetet érintő problémákra is rá lehet világítani. A vetélkedőt egy színes madárfaj, a gyurgyalag helyi neve után keresztelte el Gyurgyókának” – idézte fel Fenesi Annamária.
Aki a vetélkedő lényegéről, lebonyolításáról elmondta, ez egy hétpróba, azaz hét különféle játékos feladat várja a csapatokat, melyek hét különálló helyszínen vannak, főleg a györgyfalvi iskola osztálytermeiben, de korábbi években az udvaron vagy az iskolán kívül is voltak állomások. Vannak visszatérő játékok, de az adott évi tematikához igazítva, és minden évben vannak teljesen új játékok, melyeket úgy találnak ki, hogy az adott év tematikáját alaposan körüljárják, minél több aspektusáról halljanak, lássanak a gyermekek.
A játék jó apropó, hogy a pedagógus új témákat is beemeljen és megbeszéljen az osztályban a tanterv által előírtakon kívül
Fotó: Facebook/Gyurgyóka Természetismereti Hétpróba
Arra a kérdésre, hogy szerinte minek köszönhetően maradt ilyen sikeres az évek során gyermekek százait megmozgató hétpróba, a biológus úgy válaszolt, hogy megpróbálnak minőségi vetélkedőt szervezni. „Figyelünk a játékokhoz használt segédeszközök és információhordozók szakmai és kivitelezési minőségére, változatos és interaktív, sok érzéket megmozgató játékokat tervezünk,
– árulta el. Fenesi Annamária az idei tematikára kitérve előrebocsátotta, sok szó esik az erdőkről, erdőirtásról vagy épp erdőtelepítésről, de más természetes élőhelyek nem ennyire népszerűek, alig hallunk a gyepekről vagy a vizes élőhelyekről, pedig izgalmas és fajgazdag élőhelyek és több szempontból veszélyeztetett helyzetben. Ezért idén a patakok élővilága volt a verseny központi tematikája.
„Újítás volt, hogy több teremben természeti hangokat játszottunk be, patakcsobogást, a vízirigó hangját, és úgy gondoljuk, hogy sokat segített az alaphangulat megteremtésében. Nagyon népszerű volt az Éjszaka a patakparton játékunk, ahol sötétben kellett kitapogatni vízi vagy vízparti élőlényeket (csigaház, kagyló, rákolló, teknőspáncél), majd visszavinni őket eredeti élőhelyükre (berendeztünk egy kendő-patakot ágakkal, kövekkel, homokos parttal), mindezt fejlámpával. Volt táplálékláncos játékunk, vízi gerinctelenek lárva és felnőtt állapotát társító játékunk, és külön állomáson ismerkedtek a patakparti növényekkel” – tudtuk meg a főszervezőtől.
Fejér Ákos ötletgazda célja az volt, hogy a gyerekeket minél közelebb vigye a természethez
Fotó: Facebook/Gyurgyóka Természetismereti Hétpróba
Aki szerint jó volt a hangulat: a gyerekek izgultak, mert otthon tervezett jelmezek, bábok, fejdíszek segítségével bele kellett bújjanak egy patakparti állat bőrébe és bemutassák azt. „De remélem, hogy a játékok során el tudtak lazulni és jól érezték magukat” – fogalmazott.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy biológusként, egyetemi tanárként hogyan látja a Gyurgyóka hosszabb távú hatását: mennyiben alapozza meg az általános iskolás gyerekek természetismereti tudását, egyúttal természetszeretetét? Illetve milyen mértékben van szükség az ilyen jellegű játékos ismeretterjesztésre a közoktatásban tanított-elvárt vaskos lexikális tudás mellett?
Fenesi Annamária minderre azt válaszolta, ez csak egy kis szelete a természetismereti oktatásnak, de jó apropó, hogy a pedagógus új témákat is beemeljen és megbeszéljen az osztályban a tanterv által előírtakon kívül. Több pedagógus kérte, hogy háttéranyagot is biztosítsanak a felkészüléshez vagy foglalják össze a feladatokat, hogy átláthassák és akár használhassák azokat órákon.
„Ez a verseny egy igazi közösségi összefogás eredménye, ezért működik ilyen jól”
Fotó: Facebook/Gyurgyóka Természetismereti Hétpróba
A jövőbeli tervekre kitérve megkérdeztük, elbírna ennél többet is az eredeti helyszín, vannak-e bármiféle tervek a bővítésre, új helyszínek vagy korcsoportok bekapcsolására, esetleg földrajzi, akár Erdély-szintű kiterjesztésre.
„Sajnos elértük kapacitásunk felső tartományát, nagyobb és szélesebb körű vetélkedőt jelen felállásban nem tudunk szervezni. Illetve egy nagyobb rendezvényen a játékosságból és a helyi jellegből is engednünk kellene. A györgyfalvi iskolaközösség a lelke ennek a versenynek és ezt szeretnénk megtartani” – válaszolta Fenesi Annamária, aki maga is Györgyfalván él.
Információs táblaként is szolgáló hagyományos faragott kaput avattak vasárnap Györgyfalván: a Kolozsvárral szomszédos, magyar többségű település központjában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!