2011. november 03., 13:422011. november 03., 13:42
A könyvbemutatón Szegő János kritikus, szerkesztő beszélgetett az íróval, aki elmondta, hogy a regény mintegy három év alatt született. Bodor Ádám felhívta a figyelmet, hogy a könyv címében szereplő Verhovina valóságban is létezik – a szó ruszin és ukrán nyelven felvidéket jelent –, a regény azonban egy képzelt helyszínen játszódik, valahol a Kárpátalján.
Megjegyezte, utánanézett, és egy település a valóságban is viseli ezt a nevet a Kárpátokon túl, Ukrajnában. „Ott nem jártam, és azt hiszem, ezek után nem is merek odamenni” – tette hozzá Bodor Ádám.
A kisebb történetelemekből, elbeszélésmozaikokból panorámaszerűen felépülő regény keletkezéséről elmondta, hogy először az elbeszélőt és a helyszínt találta ki, ami már kiadott egy környezetet. „Aztán benépesült ez a hely. Én sem tudom nagyon, hogy történnek meg ezek a dolgok” – zárta le a kérdést az író, aki – mint elhangzott – az utolsó pillanatig, a nyomdába küldésig dolgozott a könyvön.
Az író a műveire jellemző szokatlan nevek keletkezéséről is beszélt; mint felidézte, az idegen tájakat, kultúrákat megidéző nevek általában „kipattannak” belőle. Ugyanakkor azt nem cáfolta, hogy például a Sinistra körzet című művének Mukkermanját a berlini telefonkönyvben találta.
Arra a kérdésre, hogy szerinte ebből a könyvéből is készül-e film, azt felelte, hogy reményei szerint nem. Úgy vélte, hogy bár a könyveinek filmszerű előadásmódja a rendezőknek azt sugallja, hogy érdemes mozgóképet készíteni belőlük, a szöveg szelleme azonban nehezen kerül át a vetítővászonra.
A kérdésre, hogy a könyv megjelenése után van-e kedve írni, azt felelte, hogy lenne, de még nem tudja, mit. „Olyan ez, mint a szerelmi együttlét után a bágyadt, elesett szomorúság” – fogalmazta meg kedélyállapotát, amely a regény befejezése után fogta el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok