2011. november 03., 13:422011. november 03., 13:42
A könyvbemutatón Szegő János kritikus, szerkesztő beszélgetett az íróval, aki elmondta, hogy a regény mintegy három év alatt született. Bodor Ádám felhívta a figyelmet, hogy a könyv címében szereplő Verhovina valóságban is létezik – a szó ruszin és ukrán nyelven felvidéket jelent –, a regény azonban egy képzelt helyszínen játszódik, valahol a Kárpátalján.
Megjegyezte, utánanézett, és egy település a valóságban is viseli ezt a nevet a Kárpátokon túl, Ukrajnában. „Ott nem jártam, és azt hiszem, ezek után nem is merek odamenni” – tette hozzá Bodor Ádám.
A kisebb történetelemekből, elbeszélésmozaikokból panorámaszerűen felépülő regény keletkezéséről elmondta, hogy először az elbeszélőt és a helyszínt találta ki, ami már kiadott egy környezetet. „Aztán benépesült ez a hely. Én sem tudom nagyon, hogy történnek meg ezek a dolgok” – zárta le a kérdést az író, aki – mint elhangzott – az utolsó pillanatig, a nyomdába küldésig dolgozott a könyvön.
Az író a műveire jellemző szokatlan nevek keletkezéséről is beszélt; mint felidézte, az idegen tájakat, kultúrákat megidéző nevek általában „kipattannak” belőle. Ugyanakkor azt nem cáfolta, hogy például a Sinistra körzet című művének Mukkermanját a berlini telefonkönyvben találta.
Arra a kérdésre, hogy szerinte ebből a könyvéből is készül-e film, azt felelte, hogy reményei szerint nem. Úgy vélte, hogy bár a könyveinek filmszerű előadásmódja a rendezőknek azt sugallja, hogy érdemes mozgóképet készíteni belőlük, a szöveg szelleme azonban nehezen kerül át a vetítővászonra.
A kérdésre, hogy a könyv megjelenése után van-e kedve írni, azt felelte, hogy lenne, de még nem tudja, mit. „Olyan ez, mint a szerelmi együttlét után a bágyadt, elesett szomorúság” – fogalmazta meg kedélyállapotát, amely a regény befejezése után fogta el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Látogatottsági adatok