Bíróság elé viszi a többéves vitát az RMDSZ: Szabó Ödön beperelte Csomortányi Istvánt

– fogalmazott a bejegyzésben a negyedik parlamenti képviselői mandátumát töltő politikus.

Szabó Ödön közölte: a továbbiakban jogi úton kívánnak fellépni a szerintük valótlan állításokkal, rágalmakkal, gyalázkodással és azzal a romboló magatartással szemben, amely nem vitát folytat, hanem sebeket ejt egy közösségen. A honatya hozzátette, amennyiben a bíróság kártérítést ítél meg, annak teljes összegét a nagyváradi gyermekonkológiai osztály javára ajánlják fel. A politikus ugyanakkor nem részletezte, hogy a kereset pontosan mely kijelentésekre vagy nyilvános megszólalásokra épül, sőt bejegyzésében nem is nevezte néven Csomortányi Istvánt, az EMSZ-es politikus neve a poszthoz mellékelt kereseten szerepel.

„A tényszerű állítás, valamint a féligazság és a hazugság között szintén nagy a különbség. Ilyen állítás például az, hogy az RMDSZ-t az Érmelléken csalók vezetik. Ez egy állítás. Ez azt jelenti, hogy kell lennie a birtokában egy végleges bírósági határozatnak, amellyel az RMDSZ vezetőit, nem is csak egyet, csalásért elítélték. Vagy van olyan állítás, hogy az RMDSZ egy cég tulajdonosa. Ez azt jelenti, hogy az RMDSZ a cégbíróságon bejegyzett tulajdonos egy cégben, és gyakorolja a tulajdonosi jogköröket” – jelentette ki a Bihar megyei hetilap online változatának az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke.

Szabó úgy vélekedett, Csomortányi esetében „nincs semmilyen szándék arra, hogy önszántából legalább egy-két kérdésben az igazat mondja.”

Csomortányi: „Nem tudják befogni a számat”

A per bejelentésére videóüzenetben reagált Csomortányi István. Az EMSZ alelnöke azt állította: az RMDSZ és Szabó Ödön azért fordult bírósághoz, mert évek óta bírálja a Bihar megyei RMDSZ vezetését, ő azonban továbbra is kitart korábbi kijelentései mellett.

Csomortányi bejelentette azt is, hogy a bírósági eljárás valamennyi dokumentumát nyilvánosságra kívánja hozni, hogy – megfogalmazása szerint – a közvélemény is megismerhesse a kereset alapját. Videója végén ismét elhangzott az általa az elmúlt időszakban rendszeresen használt politikai jelszava: „Soha többé RMDSZ”.

Az EMSZ-es politikus egyébként úgy véli, ha az RMDSZ tudná cáfolni, amit mondott, akkor megtette volna azt az ellenkezőjét bizonyító tényállításokkal. A Bihari Napló megkeresésére Csomortányi úgy válaszolt: „millió és egy példát” lehet felhozni arra, hogy csalók vannak az Érmelléken. „Lehetne tételesen venni a különböző választási ígéreteket azzal kapcsolatban, hogy a közműveknek az árait megpróbálják csökkenteni, hogy működőképesek lesznek a közműhálózatok, hogy lesz iható ivóvíz. És ott van a székelyhídi eset, ami egy zajló bírósági ügy, és én állítom most is, mert ott voltam, és tudom, hogy miről beszélek: a székelyhídi választásoknak az elcsalása. Úgyhogy lehet pereskedni, állunk elébe” – nyilatkozta Csomortányi István.

A per részletei egyelőre nem nyilvánosak, így nem ismert, hogy Szabó Ödön pontosan mely kijelentéseket tekinti személyiségi jogot sértőnek.

Egy évek óta tartó politikai rivalizálás újabb fejezete

A két politikus közötti, immár jogi útra terelt vita ugyanakkor nem új keletű, hanem egy újabb fejezete annak a hosszú évekre visszanyúló RMDSZ–EMSZ-szembenállásnak, amely az elmúlt két évtizedben meghatározó szerepet játszott Bihar megye magyar közéletének alakulásában.

Mint arról a Krónika is több ízben beszámolt, Nagyváradon és Bihar megyében hosszú évekre visszanyúló politikai ellentétek feszülnek a Tőkés László köré szerveződött, korábban néppártos, majd polgári pártos, újabban pedig az Erdélyi Magyar Szövetségben (EMSZ) politizáló csoportosulás, valamint a Cseke Attila és Szabó Ödön vezette RMDSZ között.

Az RMDSZ rendre azzal vádolta politikai ellenfeleit, hogy külön indulásukkal megosztják a magyar szavazatokat és veszélyeztetik az erdélyi magyar érdekképviseletet. Az EMSZ és jogelődei ezzel szemben azt hangoztatták, hogy valódi politikai alternatívát kívánnak nyújtani az RMDSZ-szel szemben, amely szerintük túlságosan hosszú ideje tölti be kizárólagos szereplőként az erdélyi magyar politikai képviseletet.