2011. november 03., 13:422011. november 03., 13:42
A könyvbemutatón Szegő János kritikus, szerkesztő beszélgetett az íróval, aki elmondta, hogy a regény mintegy három év alatt született. Bodor Ádám felhívta a figyelmet, hogy a könyv címében szereplő Verhovina valóságban is létezik – a szó ruszin és ukrán nyelven felvidéket jelent –, a regény azonban egy képzelt helyszínen játszódik, valahol a Kárpátalján.
Megjegyezte, utánanézett, és egy település a valóságban is viseli ezt a nevet a Kárpátokon túl, Ukrajnában. „Ott nem jártam, és azt hiszem, ezek után nem is merek odamenni” – tette hozzá Bodor Ádám.
A kisebb történetelemekből, elbeszélésmozaikokból panorámaszerűen felépülő regény keletkezéséről elmondta, hogy először az elbeszélőt és a helyszínt találta ki, ami már kiadott egy környezetet. „Aztán benépesült ez a hely. Én sem tudom nagyon, hogy történnek meg ezek a dolgok” – zárta le a kérdést az író, aki – mint elhangzott – az utolsó pillanatig, a nyomdába küldésig dolgozott a könyvön.
Az író a műveire jellemző szokatlan nevek keletkezéséről is beszélt; mint felidézte, az idegen tájakat, kultúrákat megidéző nevek általában „kipattannak” belőle. Ugyanakkor azt nem cáfolta, hogy például a Sinistra körzet című művének Mukkermanját a berlini telefonkönyvben találta.
Arra a kérdésre, hogy szerinte ebből a könyvéből is készül-e film, azt felelte, hogy reményei szerint nem. Úgy vélte, hogy bár a könyveinek filmszerű előadásmódja a rendezőknek azt sugallja, hogy érdemes mozgóképet készíteni belőlük, a szöveg szelleme azonban nehezen kerül át a vetítővászonra.
A kérdésre, hogy a könyv megjelenése után van-e kedve írni, azt felelte, hogy lenne, de még nem tudja, mit. „Olyan ez, mint a szerelmi együttlét után a bágyadt, elesett szomorúság” – fogalmazta meg kedélyállapotát, amely a regény befejezése után fogta el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok