Égő. A napelemet telepítők egyik legfőbb ellensége a hálózati túlfeszültség
Fotó: Páva Adorján
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni, mi okozza a jelenséget, mekkora veszteséget szenvedhetnek el a prosumerek, mit árul el mindez a romániai villamosenergia-hálózat állapotáról, milyen jogi eszközökkel léphetnek fel a napelemes érintettek, és milyen beruházások nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a zöldenergia valóban a jövő energiája lehessen.
2026. július 01., 18:392026. július 01., 18:39
2026. július 02., 09:462026. július 02., 09:46
Robbanásszerűen nőtt az elmúlt években a háztartási napelemes rendszerek száma, már több mint 300 ezer prosumer (termelő-fogyasztó) van jelen Romániában. A zöld átállás sikertörténetének azonban egyre több helyen komoly árnyoldala van.
a napelem „agya”, az inverter leáll túlfeszültség miatt. Ez pedig nem csupán a napelemet telepítők problémája: a romániai villamosenergia-hálózat állapotának egyik leglátványosabb tünete.
Faluhelyen telepített on-grid, azaz a háztartásban pillanatnyilag el nem használt energiatöbbletet az országos elosztó-hálózatba tápláló napelemes rendszerem már elejétől fogva, tavaly nyáron is rendszerint leállt csúcsidőben túlfeszültség miatt. Azonban a háztartás nagy fogyasztóinak – elektromos bojler, mosogatógép, mosógép, szárítógép – jól időzített bekapcsolásával, üzemeltetésével még órákkal szűkíteni tudtam a kiesés időtartamát. Ugyanis a kiadós áramfogyasztás csökkenti a feszültséget, és helyet biztosít a betáplálásnak.
– minden bizonnyal újabb prosumerek lokális megjelenése, hálózatra kapcsolódása miatt. A kiesések már befolyásolhatatlanná, elfogadhatatlanná váltak, ezért idén június elején először is a telepítő cégemhez fordultam tanácsért, segítségért.
Esetemben a 260 voltot is meghaladta a hálózati feszültség
Fotó: Páva Adorján
A szakemberek mindjárt azt tanácsolták, hogy tegyek panaszt az elosztóhálózat-kezelőnél (DEER). Ugyanakkor aktiváltak egy olyan funkciót, amely meggátolja, hogy az inverter folyamatosan kikapcsoljon, mégpedig úgy, hogy a hálózati feszültség mértéke szerint korlátozza a termelést, a hálózatba táplált energiamennyiséget.
Az úgynevezett Volt-Watt szabályozás – vagy P(U) karakterisztika, azaz a teljesítmény (P) szabályozása a feszültség (U) változásának függvényében – lényege:
A beállításnak köszönhetően ugyan nem gyarapodott a napi megtermelt kilowattóra, de a hálózatból vásárolt energiamennyiség valamelyest csökkent, ugyanis azt megelőzően a rengeteg leállás miatt pillanatnyilag több áramot fogyasztottam „hagyományosan” napközben is.
Ezzel párhuzamosan panaszt írtam online a DEER honlapján erre a célra létrehozott felületen. A terepező munkatársak két héttel a megkeresés után érkeztek ki. Bár a panaszban részletesen leírtam a helyzetet, csatolva a „bizonyítékokat”, a bevetésre érkező szakembernek fogalma sem volt, mi a problémám.
A túlfeszültség hallatán egyből rávágta, hogy átköt egy másik fázisra. A félórás beavatkozást nem láttam, de a szakember arról tájékoztatott, hogy olyan fázisra csatolt, amelyik – akkor, per pillanat – 4-5 Volttal alacsonyabb feszültséget mutatott.
Ráadásul a három háznyira lakó szomszédomnak is „bedőlt” a napelemtermelése – valószínűleg a szaki ugyanarra a fázisra kötött.
A folyamatos napelemleállások miatt a prosumerek éppen a legértékesebb déli órák termelését veszítik el
Fotó: Gazda Árpád
Az a szakember, aki a probléma okait firtató kérdéseimre röviden annyit válaszolt: a prosumerek a hibásak mindenért, mindenhol ezrével rátelepedtek a hálózatra, nem csoda, hogy ez történik... Tehát jön az a sok parazita, aki a modern technológia, zöldenergia ördögi erejét felhasználva
Egy-két nappal ezután levelet kaptam a DEER-től, melyben arról tájékoztattak, hogy panaszom nyomán „megkezdték a szükséges ellenőrzéseket”. A DEER kolozsvári kirendeltsége vezetőjének és egy mérnök aláírásával ellátott dokumentumban közölték: a „helyreállító intézkedéseket” a következő két hétben hajtják végre, a transzformátorállomás fokozatkapcsolójának módosításával, valamint a fogyasztók fázisok közötti kiegyensúlyozásával.
Bár a levélben arról biztosítottak, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek „a normális működési paraméterek visszaállítása, valamint a villamosenergia-elosztási szolgáltatás folyamatosságának és minőségének garantálása érdekében”,
újabb panaszt írtam, felróva az előző beavatkozás csődjét. Azóta „felvillanyozva” várom az újabb fejleményt.
Probléma esetén írásos panaszt kell benyújtani a területileg illetékes elosztóhálózat-üzemeltetőhöz
Fotó: Pixabay.com
Elsőre talán nehéz megérteni, hogyan okozhat gondot éppen a napsütés. A villamosenergia-hálózatot úgy képzelhetjük el, mint egy vízvezetékrendszert, amelyet eredetileg arra terveztek, hogy a központi vízműből – vagyis az erőművekből – egy irányba áramoljon a víz a háztartások felé. A napelemes rendszerek elterjedésével azonban több ezer „kerti kút” kezdte egyszerre visszapumpálni a vizet ugyanabba a csőbe.
A déli órákban, amikor a termelés csúcson van, a helyi fogyasztás viszont alacsony, a hálózat már nem tudja „elnyelni”, elvezetni a felesleges energiát. A feszültség megemelkedik, és ha tartósan meghaladja a 253 voltot – a 230 voltos névleges érték plusz tíz százalékát –, az inverter automatikusan lekapcsol.
Napos időben ez a folyamat akár óránként többször is megismétlődhet.
Hiába telepítettem napelemeket a telkemre, csak töredékét termelem annak az áramnak, amit termelhetnék; a hálózat ugyanis nem alkalmas az áram befogadására, és ha süt a nap, letiltja a napelemeimet – panaszolta a Krónikának egy olvasó.
A folyamatos leállások miatt a prosumerek éppen a legértékesebb déli órák termelését veszítik el. Egy kedvező nyári napon a megtermelhető energia jelentős része, akár 50-80 százaléka kieshet, ami évente több száz, akár ezer kilowattóra veszteséget és a beruházás megtérülésének érezhető kitolódását eredményezheti.
A túlfeszültség ugyanakkor nem kizárólag a napelemes háztartásokat érinti. A tartósan magas hálózati feszültség a környező lakásokban is jelen lehet, csökkentve az elektromos készülékek – különösen az érzékeny elektronika és a hőszivattyúk – élettartamát.
A jelenség látleletet ad a romániai kisfeszültségű hálózat állapotáról. Sok erdélyi településen télen még a túl alacsony, nyáron pedig már a túl magas feszültség okoz problémát.
A napelemek elterjedése olyan kihívás, amelyhez a villamosenergia-hálózatnak is alkalmazkodnia kell
Fotó: Borbély Fanni
Ha az inverter rendszeresen túlfeszültség miatt áll le, elsőként érdemes összegyűjteni a bizonyítékokat: az inverter naplófájljait, képernyőképeket, a leállások időpontjait és a mért feszültségértékeket.
Ezekkel írásos panaszt kell benyújtani a területileg illetékes elosztóhálózat-üzemeltetőhöz (DEER) – így tettem én is –, kérve a hálózati feszültség kivizsgálását, javító intézkedések meghozatalát. Ha az elosztó nem intézkedik vagy elutasító választ ad, az ügy az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) elé vihető, végső esetben pedig fogyasztóvédelmi vagy bírósági eljárás is kezdeményezhető.
A helyszíni vizsgálat során az elosztó munkatársai ellenőrzik a hálózati feszültséget, módosíthatják a transzformátor beállításait vagy kiegyensúlyozhatják a fogyasztókat a három fázis között (így jártak el az én esetemben). Ezek azonban többnyire csak átmeneti megoldások.
amely a nap folyamán szép kis adagot „elszívhat” a termelésből – azaz a felesleg nem terheli a hálózatot –, este pedig nem a drága áramot fogyasztjuk az országos hálózatból. A beruházás azonban rendkívül költséges, több ezer eurós befektetés.
A lakosságtámogató Zöld ház program az ígéretek szerint legközelebb kizárólag akkumulátorok beszerzését ösztönzi, azonban részletek – a kiírás várható időpontja, a feltételek, a támogatási összeg – továbbra sem ismertek.
Lesz új a nap alatt? Csak átfogó, rendkívül költséges beruházások hozhatnak eredményt, ami már nem a termelő-fogyasztó dolga
Fotó: Orbán Orsolya
Hosszú távon csak átfogó, rendkívül költséges beruházások hozhatnak eredményt, ami már nem a termelő-fogyasztó dolga: nagyobb keresztmetszetű vezetékekre, korszerű, automatikus feszültségszabályozású transzformátorokra, intelligens hálózati vezérlésre és helyi energiatárolókra van szükség.
Ha egy utca vagy egy település lakói egyenként sokan vagy közösen fordulnak az elosztóhoz és az önkormányzathoz – akár a nálunk még új keletű energiaközösségbe tömörülve –, elvileg nagyobb eséllyel kerül napirendre a hálózat korszerűsítése.
A napelemes rendszerek térnyerése – ellentétben a hozzám kiszálló szakember véleményével – nem fékezendő folyamat, hanem olyan kihívás, amelyhez a villamosenergia-hálózatnak is alkalmazkodnia kell. A kérdés már nem az, hogy szükség van-e a hálózat korszerűsítésére, hanem az, milyen gyorsan sikerül lépést tartani a 21. század energetikai átalakulásával.
Egyáltalán nem elhanyagolható az az összeg, amivel a hagyományos fogyasztók villanyszámláját „terheli meg” a napelemes prosumerek számának robbanásszerű növekedése – állítja az energiaszolgáltatók szövetsége.
Az országos villamosenergia-hálózatra kapcsolt (on-grid) napelemrendszerek terjedésével egyre több helyen jelentkezik hálózati túlfeszültség, amely a rendszer leállását vagy az elektronikai eszközök meghibásodását okozhatja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását a Standard & Poor's.
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.
Az előre hozott választások kiírása kockázatos lenne, mert annak nyomán még inkább megrendülhet a hitelminősítők bizalma a romániai politikai stabilitásban, és lemínősíthetik az országot, megvonva a befektetésre ajánlott minősítést.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!