
Az RMPSZ szerint az elemi iskolában bevezetett román mint második nyelv szemléletét a felső tagozaton is következetesen folytatni kellene
Fotó: Jakab Mónika
Továbbra is heves vitákat váltanak ki a magyar nyolcadikosok románvizsgájának eredményei, különösen azt követően, hogy a székelyföldi megyékben a magyar tagozatos diákoknak alig több mint fele teljesítette sikeresen a vizsgát. Ferencz-Salamon Alpár, az RMPSZ általános alelnöke a Krónikának arról beszélt, milyen reformokra lenne szükség a románoktatásban, és indokolt-e a tantervet a magyar diákok eltérő nyelvi környezetéhez igazítani.
2026. július 04., 08:282026. július 04., 08:28
2026. július 06., 12:152026. július 06., 12:15
Közfelháborodást váltottak ki a magyar nyolcadikosok idei románvizsga-eredményei, különösen azután, hogy kiderült: Kovászna megyében a magyar tagozatosok alig több mint fele teljesítette sikeresen a vizsgát. A gyenge eredmények miatt az idei vizsgatételeket is heves bírálatok érték diákok, szülők, pedagógusok részéről. A Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) szerint a gyenge eredmények és a vitatott feladatsor egy régóta fennálló, rendszerszintű problémának a tünetei.
Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) általános alelnöke, a Hargita megyei Pedagógusok Házának igazgatója a Krónikának úgy fogalmazott:
„Ebből egy alapvető, immár évek óta megoldásra váró probléma következik, vagyis az, hogy ha maga a tanterv túl magas nyelvi elvárásokat fogalmaz meg a magyar diákok számára, akkor a vizsgafeladatok is ezt a szemléletet tükrözik. Természetesen ez nem magyarázza meg a tényt, amivel évente szembe találjuk magunkat, hogy a jelenleg érvényben levő tananyagnak a megfelelőnél is magasabb a nyelvi szintje és még ennél is nehezebb szöveget javasolnak egyes tételírók. Ez teljes mértékben szakmaiatlan, s nem tolerálható tovább” − magyarázta Ferencz S. Alpár.
Az RMPSZ szerint nemcsak a vizsgatételeken, hanem az 5–8. osztályos román tanterven és a vizsgarendszeren is változtatni kellene
Fotó: RMDSZ
A szakember szerint a románoktatás jelenlegi gondjai az elemi és középiskolai tananyagreformot folytató, következetes és határozott, összehangolt intézkedésekkel kezelhetők. A három pillér, amire szükség van:
A pedagógusszervezet vezetője az első és legfontosabb feladatnak az 5–8. osztályos román tanterv felülvizsgálatát tartja, ahogyan azt az elmúlt években (2024-ben és 2025-ben is) szakmai beadványokban minden szinten előterjesztették.
Rámutatott, jelenleg nincs összhang az elemi, az általános iskolai és a líceumi román tantervek között.
„Ha az elemi szint A1–A1+ kommunikációs szintre juttatja el a tanulókat, akkor az 5. osztályban nem léphetünk automatikusan B1 szintre, hiszen még az A2-es szintet sem érte el a diákok nyelvtudása. Ugyanakkor, ha az általános iskolai diákok nyelvi szintje az A2-es kommunikációs szintről kezdődik, nem lehet méltányos cél nyolcadik végére B2-es szintet elvárni, olyan körülmények között, hogy a szakértők a 9. osztályos tananyagot legfeljebb a B1+ szintre kalibrálták. Ilyen körülmények között kijelenthetjük, hogy B2+ / C1-es szintű tételt adni B2-es szint alatti nyelvi kompetenciákkal rendelkező, nem anyanyelvi tanulóknak teljes mértékben ellentmond a Közös Európai Referenciakeret (CEFR) szerinti fokozatos nyelvelsajátításnak is” – magyarázta.
Megjegyezte,
ezért a nyelvi szinteket újra kellene kalibrálni.
A tanárok folyamatos továbbképzése is elengedhetetlen a román mint második nyelv hatékony oktatásához
Fotó: Jakab Mónika
Az RMPSZ szakmai alelnöke a második problémát a tételíró bizottságok működésében látja. Mint fogalmazott, leegyszerűsítő és felszínes az a vélekedés, hogy kizárólag a pedagógusok felelősek a vitatott feladatsorokért, mert nem jelentkeznek a felhívásokra.
Kifejtette, a jelenlegi szabályozás eleve nem kedvez ezen bizottságok összetételét érintő megújulásnak. Az országos tételíró bizottságokat ugyanis nem alakítják újjá minden évben, hanem csupán a megüresedett helyekre keresnek pedagógusokat.
miközben azok a szakértők, akik a román, mint második nyelv módszertanát képviselik, nehezebben jutnak szerephez.
„Ugyanakkor a jelentkezési kedv csökkenésének gyakorlati okai is vannak. A
Mindez egy olyan tanévben, amikor nőtt a pedagógusok óraszáma, és több korábbi kedvezmény is megszűnt, tovább csökkentheti a szakértői munkára vállalkozók számát”− mutatott rá.
Hozzátette, meglátása szerint a kérdés éppen ezért elsősorban nem személyi, hanem oktatásirányítási, oktatáspolitikai természetű. Úgy véli, a megoldás a kiválasztási szabályok felülvizsgálata, a tételíró bizottságok érdemi megújítása, a tételjavaslatok szakmai, minőségi ellenőrzési struktúrájának, rendszerének a kiépítése és a román mint második nyelv szemléletének következetesebb érvényesítése lenne, amit az elmúlt években szakmai javaslataiba a pedagógusszövetség belefoglalt és az illetékes döntéshozók, törvényhozók részére eljuttatott.
Ferencz-Salamon Alpár szerint harmadik beavatkozási pontként a román, mint második nyelv oktatásának szakmai és intézményi hátterét kellene megerősíteni. A pedagógusszövetség vezetője hangsúlyozta,
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a román, mint második nyelv oktatásának nincs intézményes szakmai gazdája az országos tanterv- és vizsgafejlesztő központban.
„A kisebbségi oktatásért felelős államtitkár ez irányú erőfeszítéseit intézményesített szakértői szinten is meg kell erősíteni. Éppen ezért az RMPSZ már évek óta azt szorgalmazza, hogy az országos tanterv- és vizsgafejlesztő központban (C.N.C.E.), legalább egy, a román mint nem anyanyelv oktatására szakosodott iroda vagy szakértő koordinálja ezt a területet, hogy a kisebbségi szemlélet következetesen érvényesülhessen a tantervek és a vizsgatételek kidolgozásában. Ehhez kormányzati szintű döntéshozatal szükséges” – fogalmazott.
Ferencz-Salamon Alpár: a románvizsga körüli visszatérő viták csak átfogó tantervi és vizsgareformmal zárhatók le
Fotó: Tuchiluș Alex
Arra a felvetésre, hogy a székelyföldi, illetve a közép-erdélyi és partiumi magyar diákok eltérő nyelvi környezetben élnek, ezért nem azonos lehetőségeik vannak a román nyelv használatára és gyakorlására, így indokolt lenne-e, hogy a tanterv vagy akár a vizsgakövetelmények is alkalmazkodjanak ezekhez a különbségekhez, Ferencz S. Alpár azt válaszolta:
Hozzátette, ennek eredményességét a tavalyi érettségi vizsga tapasztalatai is igazolják.
Rámutatott, az angol mint második nyelv, heti kétórás tananyaga és oktatási módszertana bebizonyította, hogy amennyiben a tananyag 5–8. osztályban a nyelv elsajátítására összpontosít, az alkalmazott oktatásmódszertani eljárások változatossá, érdekessé, hasznossá és vonzóvá teszik a tanulási folyamatot, a diákok viszonyulása a tantárgyhoz, nyitottságuk a nyelv elsajátításához pozitív tud lenni.
„Ezt a szemléletet kell az általános iskola felső tagozatán is a román nyelv esetében érvényesíteni és következetesen alkalmazni.
Ez lehetőséget teremtene olyan kiegészítő programok – diákcsereprogramok, nyelvi táborok, képzések vagy más tematikus tevékenységek – állami támogatására, amelyek ebben a kérdésben áthidaló megoldást jelenthetnek” – fogalmazott.
Az RMPSZ szerint a román mint nem anyanyelv oktatásának reformja nélkül a magyar diákok továbbra is hátrányból indulnak a vizsgán
Fotó: Freepik
Mint arról korábban beszámoltunk, a magyar többségű megyék eredményei ismét ráirányították a figyelmet a román mint nem anyanyelv oktatásának problémáira. Míg országos szinten a vizsgázók 81,8 százaléka teljesítette sikeresen a román nyelv és irodalom vizsgát, a székelyföldi megyék magyar tagozatos diákjainak eredményei jelentősen elmaradtak ettől az átlagtól.
Az eredmények nyilvánosságra kerülését követően nemcsak a gyenge átmenési arányok, hanem az idei románvizsga tételei is heves bírálatokat váltottak ki. Diákok, szülők és pedagógusok egyaránt kifogásolták, hogy a feladatsor egyik szövege nyelvileg és tartalmilag is túlzottan összetett volt a magyar tagozatos vizsgázók számára.
Az Edupedu oktatási portálon megjelent szakmai elemzésében Diana Molnar Chețan, a kolozsvári Onisifor Ghibu Elméleti Líceum román szakos tanára arra hívta fel a figyelmet, hogy
A pedagógus szerint a kiválasztott sci-fi–fantasy szöveg még román anyanyelvű nyolcadikosok számára is komoly értelmezési kihívást jelentett volna, nyelvileg és tartalmilag is meghaladta azt a szintet, amelyet a jelenlegi tanterv a nyolcadik osztály végére előír, így a feladatok inkább egy összetett irodalmi szöveg értelmezését, semmint a román nyelvi kommunikációs készségeket mérték.
A pedagógus úgy véli, amíg a vizsgák nem igazodnak következetesen a román mint nem anyanyelv oktatásának módszertanához, addig a reform nem tudja betölteni eredeti célját: a magyar diákok valós nyelvi kompetenciáinak mérését és fejlesztését.

A képességfelmérő vizsga első napját technikai hibák árnyékolták be: a dolgozatfeltöltő platform többször összeomlott, tanárok ezrei rekedtek órákra az iskolákban. A szakszervezetek szerint a minisztérium alkalmatlansága okozta a káoszt.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
A Román Rendőrség szigorított a kerékpárosok ellenőrzésén. Miközben a kerékpárosok által elkövetett szabályszegések a közúti balesetek egyik leggyakoribb kiváltó okai közé tartoznak, a rendőrség korábban csak ritkán tartott átfogó ellenőrzéseket.
Kilenc turista közelében bukkant fel a medve egy Hargita megyei túraútvonalon.
Elkezdődött a felvételi időszak a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) az alapképzésre, valamint a mesteri képzésre jelentkezők számára.
Egy évvel a gyilkosság után meggyalázták Emil Gânj áldozatának sírját – az áldozat nővére szerint a szökevény is állhat a történtek mögött.
Több száz munkás és munkagép vonul Székelyföldre, hogy nekifogjanak az első Hargita megyei autópálya-szakasznak, miután kiadták az építési engedélyt az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as sztráda Gyergyóalfalu és Ditró közötti részének megvalósítására.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a turisták napijegyet válthatnak, amely magában foglalja a látogatóközpontba szóló belépőt és három óra ingyenes parkolást, a Mohos-tőzegláp pedig kötelező vezetés nélkül, önállóan is bejárható lesz.
A bukaresti ítélőtábla feloldotta hétfőn a Bihar megyei illegális otthonok ügyében Viorel Pașca és négy családtagja ellen elrendelt hatósági felügyeletet.
Több száz, hagyományos viseletbe öltözött résztvevő vonult fel vasárnap a bánffyhunyadi református templomtól a Barcsay-kertig. Az esemény a hétvégén lezajlott Kalotaszegi Magyar Napok fénypontja volt.
A Bánság legnagyobb élményfürdője épül fel a Temes megyei Nagyszentmiklóson, a beruházás értéke 40 millió euró – jelentette be Alfred Simonis, a Temes Megyei Tanács elnöke.
3 hozzászólás