
Fotó: Pinti Attila
Költségvetésük függvényében új munkaerőt alkalmazhatnak azok a polgármesteri hivatalok, amelyek saját művelődési intézményeket tartanak fenn – számolt be a Krónikának Miklós Zoltán.
2022. március 15., 16:022022. március 15., 16:02
A háromszéki RMDSZ-es parlamenti képviselő törvényjavaslatát hétfőn este döntő kamaraként fogadta el az alsóház. A gazdasági szakpolitikus kifejtette: egy méltánytalanságot orvosolt a képviselőház, hiszen valamennyi polgármesteri hivatal megszabott alkalmazotti létszámmal dolgozhat, ám ebbe a keretbe eddig beletartoztak a kulturális intézmények alkalmazottai is.
A rendszer úgy működik, hogy minden év elején a prefektúra közli: egy önkormányzat a lakosság számával arányosan hány alkalmazottat foglalkoztathat. Eddig a városok által fenntartott művelődési intézmények munkatársait is beleszámolták az összlétszámba, emiatt pedig annyival kevesebb szakembert tudtak foglalkoztatni más területeken.
Azokban a városokban, ahol a kulturális intézményeket központi költségvetésből finanszírozzák, és alkalmazottaik a művelődési minisztériumhoz tartoznak, ez a kérdés fel sem vetődik. A törvénymódosítás értelmében most már a színházak, operák és filharmóniák alkalmazottai – hasonlóan a tanügyi és egészségügyi dolgozókhoz – nem „terhelik” az önkormányzatok személyzeti keretét, így a polgármesteri hivatalok lehetőséget kapnak, hogy új munkaerőt alkalmazzanak a település fejlesztése érdekében.
Miklós Zoltán hozzátette: a következő évek legnagyobb kihívása az uniós pénzalapok minél nagyobb arányú felhasználása, ezért meg kellett teremteni minden polgármesteri hivatalnak a lehetőséget, hogy szakembereket tudjon alkalmazni, azonban mindezt úgy, hogy ne váljon a kulturális intézmények hátrányára. A megszavazott törvénymódosítás az államelnöki kihirdetés után, a Hivatalos Közlönyben történő megjelenését követően lép érvénybe.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
szóljon hozzá!