Az Európai Bizottság székháza Brüsszelben: mindig kikerülik az őshonos népek jogaival kapcsolatos kérdéseket
Fotó: europa.eu
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizottság ismételten kiállt jogaik védelme mellett, ám arra a kérdésünkre, miként viszonyul azokhoz a tagállamokhoz, amelyek nem ismernek el ilyen közösségeket, nem adott érdemi választ.
2026. augusztus 14., 20:032026. augusztus 14., 20:03
2026. augusztus 14., 20:162026. augusztus 14., 20:16
Augusztus 9-én volt a világ őslakos népeinek nemzetközi napja, amely az Európai Unió tagállamaiban sem kapott kellő figyelmet, holott mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamelyik őshonos etnikai kisebbséghez.
Az Európai Unió nem rendelkezik egyetemes jogi definícióval az „etnikum” vagy „etnikai kisebbség” kifejezésre. A tagországok saját értelmezésük szerint alkotnak jogi keretet, amennyiben egyáltalán elismerik területükön a nemzeti, nyelvi, etnikai kisebbségeket, közösségeket. Ezekben a közösségekben sincs egységes jogi értelmezése és meghatározása a kisebbség, közösség, nemzeti kisebbség, nemzeti vagy nyelvi közösség fogalmának, vannak, akik állam nélküli nemzetekről beszélnek.
A balkáni népek tizenkilencedik században kezdődő önállósulása is számos kisebbség megjelenésével párosult.
A béke nem csupán a háborúk elkerüléséről szól, hanem arról is, hogy a nemzeti közösségek a saját nyelvükön, saját kultúrájukban élhessenek szülőföldjükön.
Az Európai Unió megalakulása sem hozott a mai napig megfelelő, mindenkit kielégítő megoldást, rendezést. Az egységes uniós jogi keret hiánya ötvenmillió uniós polgár hátrányos megkülönböztetéséhez vezethet, amennyiben az adott tagország az emberi jogok ezen részének betartását nem tartja tiszteletben.
Némely tagállam alkotmányos szinten diszkriminatív polgáraival szemben, ha azok valamely eltérő közösség tagjai.
A nemzetközi nap alkalmából az Európai Bizottság nyilatkozatot adott közre. Állásfoglalása szerint: „A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából újólag megerősítjük, hogy az Unió határain belül és túl támogatjuk az őslakos népeket, valamint elkötelezettek vagyunk az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozatban (UNDRIP) és az emberi jogok nemzetközi jogában meghatározott jogaik tiszteletben tartása, védelme és érvényesítése iránt.”
Másodszor is visszautasította a jogalkotást Erdélyből indult, a nemzeti kisebbségek védelmét célzó európai polgári kezdeményezés esetében az Európai Bizottság – közölte szerdán Vincze Loránt EP-képviselő.
Ennek értelmében feltételezhető, hogy az Európai Bizottság továbbra sem kíván uniós jogi megoldást kezdeményezni, dacára annak, hogy számos tagországban politikai követelésekkel lépnek fel az érintett közösségek, amelyek politikai képviselettel is rendelkeznek az Európai Parlamentben.
A Bizottság idei nyilatkozatában kiemelten hangsúlyozza az őslakos népek női tagjainak helyzetét és társadalmi szerepét:
„Az őslakos népek világszerte a megkülönböztetés tartós problémájával szembesülnek, például aránytalan akadályokba ütköznek az egészségügyi ellátás területén, és körükben rosszabbak az egészségügy terén elért eredmények. Ez különösen az őslakos nőket és lányokat érinti, akik gyakran szembesülnek a megkülönböztetés többszörös és interszekcionális formáival, amelyek korlátozzák a minőségi egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz és gazdasági lehetőségekhez való hozzáférésüket, miközben növelik az erőszaknak, többek között a szexuális és nemi alapú erőszaknak, valamint a káros gyakorlatoknak való kitettségüket is. A 2022-ben elfogadott 39. sz. általános ajánlásában a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésével foglalkozó bizottság következetesen azonosította mind a megkülönböztetés azon mintáit, amelyek az őslakos nőket és lányokat emberi jogaik gyakorlása során érik, mind pedig azokat a tényezőket, amelyek tovább súlyosbítják a velük szembeni megkülönböztetést. Az őslakos nők létfontosságú szerepet töltenek be az őslakos népek vezetőiként, valamint e népek kultúrájának, nyelveinek és ismereteinek őrzőiként, illetve az őslakos nők egészséghez, így a szexuális és reproduktív egészséghez való jogának előmozdításában is. Ezért a világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából ebben az évben kiemelt figyelem irányul az őslakos szülésznők szerepére és arra a munkára, amit a gondozottaik életének és jóllétének megőrzésében végeznek.”
A fentiek értelmében az Erdélyi Napló részéről arra voltunk kíváncsiak, hogyan viszonyul az Európai Bizottság azon uniós tagországok gyakorlatához, amelyek nem ismernek el semmiféle ilyen közösséget.
Arra a kérdésünkre, hogy mi a Bizottság álláspontja például Franciaországot és Görögországot illetően, ahol az őshonos népek jogilag nem léteznek, az Európai Bizottság szóvivője válaszában azt ajánlotta, hogy kérdésünkkel forduljunk az érintett tagállamokhoz.
Az olvasóra bízzuk a válasz megítélését.
Krivánszky Miklós, Brüsszel
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni. korábban írtuk
Az Európai Bizottság továbbra is szemet huny a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzások felett
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Szeptember első hetében jórészt napos, késő nyárias időre számíthatunk Erdélyben. A HungaroMet előrejelzése szerint a hét közepén még 26–27 Celsius-fok körül alakulnak a nappali csúcsértékek, szombattól azonban ismét erőteljes felmelegedés kezdődik.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!