
Máté Angi személyéhez és írói habitusához egyaránt közel áll a költözködés, a keresés – derült ki a Korunk Akadémia beszélgetéssorozatának legutóbbi alkalmán a kolozsvári Minerva Egyesület székhelyén.
2013. október 01., 16:182013. október 01., 16:18
Balázs Imre József, a Korunk folyóirat főszerkesztőjének kérdéseire válaszolva az írónő elmondta: a költözködés lehet benti és kinti is, a kinti költözködés a Vajdahunyad–Bögöz–Székelyudvarhely–Kolozsvár útvonalon vezette el mostani lakhelyére, Budapestre, ahol óvónőként dolgozik.
Az első költözködés története egyébként már benne van a Mamó című, 2008-ban megjelent első kötetében, amely tulajdonképpen a gyermekkorát, a nagymamájával való érdekes kapcsolatát meséli el. A könyvben egyébként a történetet egy bizonyos személynek meséli, akit gyakran meg is szólít. Ezzel kapcsolatban az alkotó elmesélte, 2007-ben a dokk.hu portálon kezdett el közölni, gyermekverseket – sok év kihagyás után, hiszen első verseit Fekete Vince közölte még az Előretolt Helyőrség folyóiratban. A dokkon valóságos kis irodalmi fórum alakult ki a szövegek kapcsán, itt a hozzászólók közül egy idős férfival levelezni kezdett, tulajdonképpen neki írta le azt a halottak napjához kapcsolódó kis gyerekkori emlékét, amely később a Mamóba is bekerült. A megszólítás így a kötetben is megmaradt, és e történet leírása után gyakorlatilag mindössze két hét alatt született meg a teljes kötet, amely Máté Angi szavai szerint „erősen, elemi módon jött”. Mint mondta, a későbbi történetei, meséi írásakor is azt a „helyet” kereste, ahonnan a Mamó született, mivel ennek írásakor olyasmit érzett, amit korábban még soha, de ezek már egészen más szövegek lettek.
Az írónő egyébként elmondta, hogy korábban felmerült a könyv megfilmesítésének gondolata is, a Kolozsvári Állami Magyar Színházban pedig a tavalyi évad végén mutatták be a mű színpadi változatát. „A könyv szövege nagyon leülős, csendes, lassú, mondani való. Nem igazán láttam, hogyan tudna ez megjelenni a vásznon, vagy a színpadon” – mondta a szerző, aki egyébként nem is merte megnézni az elkészült előadást.
Már a Mamóban is sok a „gyereknyelv” – amelyben az is hatással van az alkotóra, hogy munkája révén gyerekek között van. Az első meséjét – amely egy hangját elvesztő kisegérről szól – szintén az idős úrnak írta, akivel egyébként személyesen azóta sem találkozott, csak később merte szélesebb olvasóközönség elé tárni a meséket. Aztán a Napsugárban, Szivárványban számos meséje megjelent, ezeket kötetben is közreadta. Legutóbbi két kötete, a Kapitány és Narancshal, valamint Az emlékfoltozók a budapesti Magvető Kiadónál jelentek meg, azóta azonban nem született új írás. Amint Máté Angi fogalmazott, az a kör, amelyet a Mamótól a mesékig végigjárt, két éve zárt, de mint mondja, nem bánja, sosem tudott megrendelésre írni. A Mamó már megjelent franciául, de a holland és bolgár fordítás is készülőben van. A könyv „a saját útját járja”, a fordítók maguk jelentkeznek azzal, hogy szeretnék átültetni a művet.
Balázs Imre József elmondta: a Korunk Akadémia 2008-ban útjára indított beszélgetéssorozata – amelynek olyan neves alkotók voltak a vendégei, mint Darvasi László, Parti Nagy Lajos, Nádas Péter, Závada Pál, Bodor Ádám, Szilágyi István vagy Krasznahorkai László – a mostani formájában már nem folytatódik tovább, két alkotót, azonban még feltétlenül el akart hívni. Így Máté Angi után a sorozat utolsó vendége október 9-én a drámáiról már széles körben ismert Székely Csaba marosvásárhelyi alkotó lesz.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!