
Máté Angi személyéhez és írói habitusához egyaránt közel áll a költözködés, a keresés – derült ki a Korunk Akadémia beszélgetéssorozatának legutóbbi alkalmán a kolozsvári Minerva Egyesület székhelyén.
2013. október 01., 16:182013. október 01., 16:18
Balázs Imre József, a Korunk folyóirat főszerkesztőjének kérdéseire válaszolva az írónő elmondta: a költözködés lehet benti és kinti is, a kinti költözködés a Vajdahunyad–Bögöz–Székelyudvarhely–Kolozsvár útvonalon vezette el mostani lakhelyére, Budapestre, ahol óvónőként dolgozik.
Az első költözködés története egyébként már benne van a Mamó című, 2008-ban megjelent első kötetében, amely tulajdonképpen a gyermekkorát, a nagymamájával való érdekes kapcsolatát meséli el. A könyvben egyébként a történetet egy bizonyos személynek meséli, akit gyakran meg is szólít. Ezzel kapcsolatban az alkotó elmesélte, 2007-ben a dokk.hu portálon kezdett el közölni, gyermekverseket – sok év kihagyás után, hiszen első verseit Fekete Vince közölte még az Előretolt Helyőrség folyóiratban. A dokkon valóságos kis irodalmi fórum alakult ki a szövegek kapcsán, itt a hozzászólók közül egy idős férfival levelezni kezdett, tulajdonképpen neki írta le azt a halottak napjához kapcsolódó kis gyerekkori emlékét, amely később a Mamóba is bekerült. A megszólítás így a kötetben is megmaradt, és e történet leírása után gyakorlatilag mindössze két hét alatt született meg a teljes kötet, amely Máté Angi szavai szerint „erősen, elemi módon jött”. Mint mondta, a későbbi történetei, meséi írásakor is azt a „helyet” kereste, ahonnan a Mamó született, mivel ennek írásakor olyasmit érzett, amit korábban még soha, de ezek már egészen más szövegek lettek.
Az írónő egyébként elmondta, hogy korábban felmerült a könyv megfilmesítésének gondolata is, a Kolozsvári Állami Magyar Színházban pedig a tavalyi évad végén mutatták be a mű színpadi változatát. „A könyv szövege nagyon leülős, csendes, lassú, mondani való. Nem igazán láttam, hogyan tudna ez megjelenni a vásznon, vagy a színpadon” – mondta a szerző, aki egyébként nem is merte megnézni az elkészült előadást.
Már a Mamóban is sok a „gyereknyelv” – amelyben az is hatással van az alkotóra, hogy munkája révén gyerekek között van. Az első meséjét – amely egy hangját elvesztő kisegérről szól – szintén az idős úrnak írta, akivel egyébként személyesen azóta sem találkozott, csak később merte szélesebb olvasóközönség elé tárni a meséket. Aztán a Napsugárban, Szivárványban számos meséje megjelent, ezeket kötetben is közreadta. Legutóbbi két kötete, a Kapitány és Narancshal, valamint Az emlékfoltozók a budapesti Magvető Kiadónál jelentek meg, azóta azonban nem született új írás. Amint Máté Angi fogalmazott, az a kör, amelyet a Mamótól a mesékig végigjárt, két éve zárt, de mint mondja, nem bánja, sosem tudott megrendelésre írni. A Mamó már megjelent franciául, de a holland és bolgár fordítás is készülőben van. A könyv „a saját útját járja”, a fordítók maguk jelentkeznek azzal, hogy szeretnék átültetni a művet.
Balázs Imre József elmondta: a Korunk Akadémia 2008-ban útjára indított beszélgetéssorozata – amelynek olyan neves alkotók voltak a vendégei, mint Darvasi László, Parti Nagy Lajos, Nádas Péter, Závada Pál, Bodor Ádám, Szilágyi István vagy Krasznahorkai László – a mostani formájában már nem folytatódik tovább, két alkotót, azonban még feltétlenül el akart hívni. Így Máté Angi után a sorozat utolsó vendége október 9-én a drámáiról már széles körben ismert Székely Csaba marosvásárhelyi alkotó lesz.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!