Hirdetés

Majdnem 150 év korrajza fedezhető fel az aradi színlapokból

színlap

Piroska Katalint és Piroska Istvánt a közöttük álló Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke faggatta a színlapokról

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Közel 150 év, az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, István és Katalin, akik korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írtak. Az Aradi színlapok című három- (magyar, román és német) nyelvű kötetet csütörtök este mutatták be Aradon nagyszámú közönség jelenlétében. A majdnem másfél évszázadot felölelő monográfia nem színháztörténet, hanem a színházi plakátok bemutatásával egyfajta korrajzot fest a város 19. századi, 20. század eleji életéről, társadalmi-gazdasági helyzetéről, de színháztörténeti érdekességekkel, kuriózumokkal is szolgál. A könyvbemutató végén a szerzők egyike, Piroska Katalin nyilatkozott a Krónikának.

Pataky Lehel Zsolt

2025. december 05., 17:232025. december 05., 17:23

– Mi a jelentőségük vagy különlegességük ezeknek a színlapoknak? Más, mint a mai értelemben vett plakát?

– A 19. század második felétől 1918–19-ig a színháznak jóformán az egyedüli hirdetmény-lehetősége volt. Először is, rendkívül díszesek, tehát minél mutatósabb volt egy színlap – gondolom –, annál szívesebben mentek az emberek megnézni az előadást.

Idézet
Az egyik színháztörténész azt mondta, hogy a plakát a színház díszruhája.

Ez nagyon találó, mert minél szebb volt egy plakát, bizonyára annál inkább vonzotta az embereket. Bár én nagyon csodálkozom, mert az akkori statisztika szerint a lakosság több mint fele nem tudott olvasni... Lehet, hogy azért voltak olyan díszesek, hogy valamit azok is értsenek belőle, de ezt csak én feltételezem.

Hirdetés

– Megmaradtak hiánytalanul ennek az időszaknak a színlapjai, illetve, ami felelhető, hol találták meg?

– Az anyag legnagyobb része az Országos Széchenyi Könyvtárban van, ott több mint ötezer aradi színlap található. Nagyon kevés van meg két példányban, tehát önálló, egyedi darabok. De ha belegondolunk, hogy

az 1800-as évek közepétől évente több mint háromszáz előadás volt Aradon,

akkor rájövünk, hogy a meglévő színlapok egyharmadát sem teszik ki az akkori színdaraboknak. Tehát ebből statisztikát készíteni nem lehet, csak egyenként értékelni őket. A kutatók számára viszont nagyon fontos, csak, hogy egy példát mondjak: amikor nekifogtunk a munkának a Széchenyi-könyvtárban, éppen ott volt egy kolozsvári kutató, és rögtön megkérdezte, hogy Vörösmarty Mihály Az áldozat című darabját vajon játszották-e Aradon, mert ha igen, nagyon szeretné látni a plakátját. Véletlenül épp megtaláltuk, és elküldtük neki.

A könyv az Irodalmi Jelen Könyvek-sorozatban jelent meg a Concord Media kiadásában, az aradi kulturális központ támogatásával, közreműködött dr. Kőfalvi Tamás •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

A könyv az Irodalmi Jelen Könyvek-sorozatban jelent meg a Concord Media kiadásában, az aradi kulturális központ támogatásával, közreműködött dr. Kőfalvi Tamás

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Ezért feltételezem én, hogy a színháztörténészek számára nagyon fontos ez a gyűjtemény. Mert képet ad nemcsak arról, hogy kik szerepeltek egy-egy előadásban, hanem magáról a korról.

A helyárak mutatják a gazdasági viszonyokat, az, hogy mennyire díszített a színlap, vagy hányféle betűtípus van rajta, mutatja a nyomda fejlettségét abból a korból.

A színezése nem csak reklámcélú, hanem érdekes a korrajz szempontjából is. Ha valaki meg akarja tudni, hogy miként éltek abban az időben, megnézi, hogy mennyibe került egy színházjegy.

– Tehát nemcsak színháztörténészeknek hasznos, hanem helytörténészeknek is forrásmunka lehet?

– Lényegében ez a könyv nem is a színházról szól, hanem a színlapok formájáról, betűtípusairól, keletkezéséről, a nyomdákról, a színlap formájáról. Maga a színház, mint olyan, még az egyharmadát se foglalja el a könyvnek. Van egy egészen rövid színháztörténeti rész, azt hiszem, tíz oldal, vagy még annyi sem. Magáról a színlapról szól, és ilyen munkát nem nagyon találtunk.

A forrásanyagot is elég nehezen szedegettük össze. Tulajdonképpen mi ezeket a színlapokat egyszer már átnéztük, mikor írtuk az első, meg a második kötetet (Az aradi magyar színjátszás 130 éve I. [2012] és II. [2018] – szerk. megj.), és nagyon segített a munkában, hogy akkor rengeteg jegyzetet készítettünk. Ezeknek a jegyzeteknek az alapján a férjem számítógépbe írta a címeket, a dátumokat, így csak ezt a gyűjteményt kellett kiegészíteni.

Ebben a munkában az oroszlánrész a férjemé. Készített rengeteg fotót is az aradi múzeumban, amelynek a vezetői nagyon nyitottak voltak, és ennek alapján összeállítottunk egy listát, de abban nem szerepelt 8500 cím, hanem csak mintegy kétezer. A többit szép lassan pótoltuk, mert ráérünk, nyugdíjasok vagyunk…

színlap Galéria

Népes érdeklődő közönség előtt mutatták be az Aradi színlapok című könyvet

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Óriási segítséget nyújtott Aradon a múzeum munkatársa, Nelu Scripciuc, aki román, és hétezer színlapot lefényképezett, elküldött nekünk, amiből otthon tudtunk dolgozni.

Az egész paksamétában, írd és mondd, három darab román színlap volt, a többi mind magyar, de megcsinálta szívvel-lélekkel.

A város is támogatta a kiadást, azért is háromnyelvű, és ingyen osztogatták itt a rendezvényen. Komolyan mondom, teljesen megvagyunk hatódva tőle.

– A korábbi könyveik meg a mostani kapcsán kérdezem: honnan ez a színháztörténet iránti szenvedély?

– Volt Aradon egy magyartanár, Ficzay Dénes, aki azt az ötletet adta nekem, amikor anno államvizsgáztam, hogy írjak az aradi színházról. Aradon nem nagyon tudják már, elfelejtették azt, hogy itt milyen komoly színházi élet volt. Ha Ficzay Dénes nem hívja fel a figyelmem rá, akkor lehet, hogy neki sem fogok. De az államvizsga-dolgozatom csak egy pici része volt az egésznek. Ezután továbbra is érdekelt a dolog, és szerencsére sikerült „megfertőzni” a férjemet is vele. S főleg a fiamat, aki számítástechnikai szakember, és nagyon sokat segített nekünk. Nélküle nem boldogultunk volna.

– Volt-e olyan színháztörténeti kuriózum, amire rácsodálkoztak, amit önök sem tudtak még az aradi-magyar színjátszásról?

– Például az operajátszás. Én nagyon szeretem az operát, még Kolozsvárról. De hogy itt adtak először Wagner-operát vidéken magyarul, azt nem tudtam volna elképzelni! Hogy nem Kolozsváron, hanem Aradon… És országos elismerést kapott az előadás!

Vagy az, hogy Ibsent tizenegy évvel korábban játszották itt, mint Pesten.

Ezt sem tudtam, míg meg nem néztük ezt. Az aradi színjátszás valahogy kiesett az érdeklődési körből, és nem tudom, hogy mennyiben támasztottuk fel az érdeklődést a könyveinkkel, de ha elkezdik nézni a színlapokat, akkor talán.

A könyvbemutató végén sok régi ismerős dedikáltatta a szerzőkkel a kötetet •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

A könyvbemutató végén sok régi ismerős dedikáltatta a szerzőkkel a kötetet

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

– Önök Kiskunfélegyházán élnek két-három évtizede, de nem szakadtak el Aradtól, ezt jelzik a köteteik, illetve az, hogy nagyon sok aradi rendezvényen találkozni önökkel.

– Ide Félegyháza az autópályán másfél óra. Főleg, hogy most nincs határellenőrzés. 47 éves voltam, amikor elmentem Aradról, tehát az életem java itt telt. A rokonaink itt élnek, a barátaink jó része is itt van. S ha másfél óra alatt ideérhetünk, akkor miért ne jöjjünk? A fiam is itt született, ő is szívesen jön.

– Az 1948-ban megszüntetett aradi magyar színjátszás mai utódja a több mint másfél évtizede alapított Aradi Kamaraszínház. Gyakran látogatják az aradi előadásokat?

– A Nemzeti Színház is volt itt egy párszor, és nekünk egyszerűbb volt eljönni Aradra, itt megnézni, mint felmenni Pestre. Sokszor azért jöttünk át, mert itt játszottak valamilyen híres darabot: megnéztük, öcsémnél aludtunk, másnap hazamentünk. Nagyon élénk színházi élet folyik itt. Maga a kamaraszínház tulajdonképpen néhány tagból áll, de mindig hívnak valamilyen előadást, amit érdemes megnézni. Úgyhogy nem mondom, hogy folytatása a régi színháznak, de legalább van magyar színházi élet Aradon újra.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 20., péntek

A 113. évfordulóját ünneplő Maros Megyei Könyvtár ötnapos rendezvénysorozatot szervez

Ötnapos rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 113. évfordulóját a Maros Megyei Könyvtár. A november 23–27. között zajló Philobiblon könyvbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal és kulturális programokkal várja az érdeklődőket.

A 113. évfordulóját ünneplő Maros Megyei Könyvtár ötnapos rendezvénysorozatot szervez
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Erdélyi szigetek a nemzetközi színházi térképen: három évtized, 38 miniszter, két fesztiválmérleg

Kolozsvár és Nagyszeben évtizedek óta „szigetként” kapcsolja be Erdélyt a nemzetközi színházi vérkeringésbe.

Erdélyi szigetek a nemzetközi színházi térképen: három évtized, 38 miniszter, két fesztiválmérleg
2026. november 16., hétfő

Titokzatos ajándék: karácsonyra hangoló premier a kolozsvári Puck Bábszínházban

Egy titokzatos ajándék, egy bátor kis emberke és egy fenyegető egérsereg: E.T.A. Hoffmann klasszikus meséjét, a Diótörőt állította színpadra a kolozsvári Puck Bábszínház.

Titokzatos ajándék: karácsonyra hangoló premier a kolozsvári Puck Bábszínházban
2026. november 14., szombat

Három éjjel, három nap húzzák a talpalávalót Kolozsváron

Néptáncelőadások, koncertek, táncházak, kézműves foglalkozások és gyermekprogramok várják november 26. és 28. között a népi kultúra kedvelőit Kolozsváron, az immár huszonkettedik alkalommal megszervezett Kolozsvári Népzene és Néptánctalálkozón.

Három éjjel, három nap húzzák a talpalávalót Kolozsváron
Hirdetés
2026. november 09., hétfő

Először részesült erdélyi magyar alkotó, egykori csúcspolitikus a Romániai Írók Szövetsége rangos elismerésében

Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.

Először részesült erdélyi magyar alkotó, egykori csúcspolitikus a Romániai Írók Szövetsége rangos elismerésében
2026. november 08., vasárnap

Nagy Ervin Kolozsváron: az erdélyi és magyarországi értelmiség egy és oszthatatlan kulturálisan

A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.

Nagy Ervin Kolozsváron: az erdélyi és magyarországi értelmiség egy és oszthatatlan kulturálisan
2026. november 04., szerda

Kolozsvári metszéspont: nagy visszatérőkkel, új vendégfellépőkkel jubilál az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál

Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.

Kolozsvári metszéspont: nagy visszatérőkkel, új vendégfellépőkkel jubilál az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál
Hirdetés
2026. november 03., kedd

Kolozsváron lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház az operában

A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.

Kolozsváron lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház az operában
2026. november 03., kedd

Szatmári és nagyváradi színművész kapja megosztva a 2026-os Csíky András-díjat

A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.

Szatmári és nagyváradi színművész kapja megosztva a 2026-os Csíky András-díjat
2026. november 02., hétfő

Nagyszeben és Budavár összefog: hamarosan kezdődik a dél-erdélyi szórvány magyar ünnepe

Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.

Nagyszeben és Budavár összefog: hamarosan kezdődik a dél-erdélyi szórvány magyar ünnepe
Hirdetés
Hirdetés