A közösségi felületek kommentjei gyakran sértegetőek, gyalázkodóak
Fotó: Orbán Orsolya
Az internet és a közösségi média nem jogmentes tér: aki másokat lejárat, becsületükben sért, személyes adataikat teszi közzé vagy megfenyeget, annak számolnia kell a jogi következményekkel. Az eset súlyosságától függően polgári per, diszkriminációellenes eljárás vagy akár büntetőeljárás is indulhat. Kis Júlia kolozsvári jogásszal azt jártuk körül, hol húzódik a szólásszabadság határa, mit tehet az online kommenttámadások áldozata, és milyen eséllyel érvényesítheti jogait a bíróságon.
2026. augusztus 13., 19:202026. augusztus 13., 19:20
2026. augusztus 13., 21:002026. augusztus 13., 21:00
Hosszú évek óta tapasztaljuk, hogy a közösségi médiafelületeken parttalanná vált a sértegető, lejárató, gyalázkodó, vagy éppen valakinek a halálát kívánó kommentáradat. A civilizált hangnemben történő hozzászólásokat az alpári stílusban beírt gyalázkodó szövegek váltják, a helyesírási hibák tömkelegéről pedig már rég nincs mit beszélni. Sok felhasználó úgy viselkedik az interneten, mintha az online térben más szabályok lennének érvényesek, mint a hétköznapi életben. A Krónika által megszólaltatott Kis Júlia kolozsvári jogász szerint azonban ez alapvető tévedés.
Az ügyvéd arra hívta fel a figyelmet, hogy a bíróságok és a hatóságok gyakorlata egyértelművé tette: az interneten elkövetett jogsértések miatt ugyanúgy felelősségre vonható valaki, mint a mindennapi életben, az emberek közötti kapcsolatokban. A jogi fellépés módja ugyanakkor attól függ, milyen tartalomról van szó, és az milyen jogot sért.
A legsúlyosabb esetek azok, amikor egy bejegyzés vagy hozzászólás már nem egyszerűen sértő, hanem bűncselekményt valósíthat meg. Kis Júlia példaként említette a fenyegetést és a zsarolást, valamint azokat az eseteket, amikor valaki másokat erőszakos cselekmény elkövetésére buzdít.
A jogász szerint külön szabályozás vonatkozik bizonyos idegengyűlölethez és fajgyűlölethez kapcsolódó cselekményekre is.
Bűncselekmény gyanúja esetén előfordulhat, hogy a rendőrség hivatalból indít eljárást. Kis Júlia ugyanakkor hangsúlyozta: ez nem azt jelenti, hogy a rendőrség folyamatosan figyeli és „fésüli” a közösségi oldalakat. A hatóságok hivatalból történő fellépése inkább akkor jellemző, amikor egy ügy nagyobb nyilvánosságot kap, például az áldozat a sajtóhoz fordul, és az esetnek jelentős médiavisszhangja lesz. Más bűncselekményeknél viszont szükség lehet arra, hogy maga a sértett tegyen feljelentést.
Ugyanakkor nem minden jogsértő online tartalom éri el a büntetőjogi felelősség szintjét. Előfordulhat azonban, hogy egy bejegyzés vagy komment diszkriminatív. Ilyen esetekben a diszkriminációellenes hatósághoz lehet fordulni. A jogász szerint az illetékes tanács bizonyos esetekben hivatalból is eljárhat, de az érintett személy maga is kezdeményezheti az eljárást.
A Bukarestben székelő Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) folyamatosan érkeznek feljelentések, amit a tanács záros határidőn belül elbírál, és gyakran hoz pénzbüntetésről szóló határozatot hoznak.
A konkrét összeg a jogsértés súlyosságától és körülményeitől függ.
A harmadik nagy csoportba azok az esetek tartoznak, amelyek nem feltétlenül valósítanak meg bűncselekményt vagy diszkriminációt, de sértik az érintett személy jó hírnévhez, becsülethez vagy magánélethez való jogát. Ide tartozhat például a valótlan, lejárató állítások terjesztése, illetve személyes vagy érzékeny információk nyilvánosságra hozatala. Ezekben az esetekben elsősorban polgári jogi úton lehet fellépni.
Kis Júlia jogász számos esetben védte a bíróságon a gyalázkodásért jogi eljárást kezdeményező sértettet
Fotó: Facebook/Kis Júlia
A polgári perben többféle jogorvoslat kérhető. A sértett kezdeményezheti például a jogsértő tartalom eltávolítását, és azt is kérheti, hogy a bíróság tiltsa el az elkövetőt a hasonló magatartás folytatásától. Kis Júlia szerint arra is van lehetőség, hogy a bíróság kötelezze a jogsértőt a marasztaló ítélet nyilvánosságra hozatalára. Ha például a jogsértés a Facebookon történt, akár az is kérhető, hogy a döntést ugyanazon a felületen tegyék közzé.
Emellett kártérítési igényt is meg lehet fogalmazni. Ennek egyik formája a ténylegesen bekövetkezett anyagi kár megtérítése. Ilyen lehet például, ha bizonyítható, hogy valaki az ellene folytatott lejárató kampány következtében elveszítette a munkahelyét, vagy azért nem alkalmazták valahol, mert a közösségi médiában terjesztett állítások hátrányosan befolyásolták a megítélését.
Nem csak magánszemély fordulhat bírósághoz. Kis Júlia ügyvédi tapasztalata szerint olyan ügyek is bíróság elé kerültek, amelyekben gazdasági társaságról terjesztettek valótlan állításokat. Amennyiben bizonyítható, hogy a lejárató tartalmak a vállalkozás gazdasági tevékenységére is negatív hatással voltak, a bíróság anyagi kártérítést is megítélhet. A jogász szerint volt példa arra is, hogy a bíróság a vállalkozás számára erkölcsi kártérítést állapított meg.
A per megnyerésének esélyét azonban alapvetően a bizonyíthatóság határozza meg. Nem elegendő pusztán azt állítani, hogy egy hozzászólás sértő vagy káros volt: a bíróság azt vizsgálja, pontosan milyen jogsértés történt, mi bizonyítható az állításokból, és milyen következmények származtak belőlük.
A polgári perhez ugyanis azonosítani kell azt a személyt, akivel szemben a sértett az igényét érvényesíteni szeretné. Emiatt jóval egyszerűbb a helyzet, ha az elkövető saját nevén, azonosítható profilról teszi közzé a sértő tartalmat.
Noha a közösségi médiában szinte naponta találkozhatunk sértő vagy akár jogsértő tartalmakkal, ezeknek csak kis része jut el a bíróságig. Kis Júlia szerint az érintettek gyakran csak akkor szánják rá magukat a jogi fellépésre, amikor a támadások rendszeressé válnak, és egy hosszabb lejárató kampánnyal szembesülnek. Ennek egyik oka az eljárások hosszúsága.
Bizonyos esetekben ugyanakkor lehetőség van gyorsított, ideiglenes jogvédelemre. Ilyenkor a bíróság például átmenetileg megtilthatja egy tartalom további közzétételét vagy más módon korlátozhatja a jogsértést addig, amíg az alapeljárás lezárul. Egy ilyen ideiglenes intézkedésről néhány hónap alatt döntés születhet.
A hagyományos polgári per ennél lényegesen tovább tarthat.
Noha a közösségi médiában szinte naponta találkozhatunk sértő vagy akár jogsértő tartalmakkal, ezeknek csak kis része jut el a bíróságig
Fotó: Pixabay
Különleges helyzetben vannak a politikusok és más közéleti személyiségek.
Velük szemben a véleménynyilvánítás szabadsága tágabb teret kap, ezért a közszereplőknek többet kell eltűrniük, mint egy magánszemélynek.
Ez azonban Kis Júlia szerint korántsem jelenti azt, hogy egy közéleti személyről bármit következmények nélkül lehet állítani.
Egy ilyen perben a bíróság mérlegeli, hogy az adott kijelentés még a szólásszabadság keretei között maradt-e, vagy már túllépte annak határait. A mérlegelésnél szerepet játszik az is, hogy közérdekű kérdésről van-e szó, illetve indokolt-e a nyilvánosság tájékoztatása az adott közszereplő magatartásáról.
A lehetséges következmények az adott cselekménytől függnek. Kis Júlia szerint pénzbüntetés és felfüggesztett szabadságvesztés is szóba jöhet, a konkrét szankciót azonban mindig az adott ügy körülményei és a megvalósult bűncselekmény határozza meg.
A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az online fenyegetések miatt indult ügyekben többnyire a büntetési skála enyhébb részét alkalmazzák. Letöltendő szabadságvesztés az ilyen ügyekben ritka, még súlyos fenyegetések esetén sem ez a leggyakoribb következmény.
A bírósági vagy hatósági eljárás mellett közvetlenül a közösségi platformhoz is fordulhat az, akiről jogellenes tartalmat tettek közzé. A közösségi oldalaknak lehetőséget kell biztosítaniuk a kifogásolt tartalmak jelentésére.
A platform saját szabályzata alapján eltávolíthatja a tartalmat, korlátozhatja az érintett felhasználó hozzáférését, vagy akár le is tilthatja. A nagy közösségi platformoknak emellett saját felelősségük is van bizonyos jogellenes tartalmak kezelésében.
Nagyon lesüllyedt a közösségi médiában a kommentszekciók stílusának és hangnemének szintje, vádaskodás, mocskolódás, rosszindulat és csúfolódás jellemzi az internetes közbeszédet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
Újabb két határrendészt vettek őrizetbe a Szatmár megyei halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Egyiküket 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték, miután felmerült a gyanú, hogy megpróbálta akadályozni az ügyészség nyomozását.
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Az illegális fakitermelés visszaszorítását célzó új alkalmazást fejlesztett ki egy erdélyi szakember.
A rendőrséghez és a kiberbiztonsági hatósághoz fordult a nagyváradi RER Vest hulladékgazdálkodási szolgáltató, miután egy ismeretlen személy jogosulatlanul hozzáfért a cég ügyfélszolgálati portáljának teljes adatbázisához.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!