A Nemzeti Színház legendás művésze, Bodrogi Gyula csatlakozott az Olasz szalmakalap próbafolyamatához
Fotó: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház
Újra a budapesti Nemzeti Színházban rendez Silviu Purcărete világhírű román rendező, az Olasz szalmakalap című előadás bemutatóját március 7-én tartják. Silviu Purcărete új budapesti rendezésében a nemsokára 91. életévét betöltő Bodrogi Gyula is színpadra lép.
2025. február 27., 14:402025. február 27., 14:40
2025. február 27., 15:072025. február 27., 15:07
Silviu Purcărete, aki visszatérő vendég a budapesti Nemzeti Színházban és a Madách Nemzetközi Színházi Találkozón, Eugène Labiche (1815 – 1888) francia drámaíró darabját állítja színpadra ezúttal. Amint a Nemzeti Színház Facebook-oldalán bejelentette, „Bodrogi Gyula visszatért, az Olasz szalmakalap próbáin találkoztunk vele!
A világhírű rendező egyedülálló, kifejezetten Bodrogi Gyulára szabott megoldással készül – hogy pontosan mivel, az egyelőre maradjon meglepetés!”. Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, rendező nemsokára 91 éves lesz.
Silviu Purcărete világhírű román rendező visszatérő vendég a budapesti Nemzeti Színházban és a Madách Nemzetközi Színházi Találkozón
Fotó: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház
Silviu Purcărete rendező interjút adott a Nemzeti Színház lapjának az Olasz szalmakalapról. „Az Olasz szalmakalap színtiszta színház. Mindig nagy kedvet csinál a munkához, mert örömből fakad” – mondja Silviu Purcărete. A francia bohózat „kaján látlelet az emberekről”.
Amint a Nemzeti honlapján olvasható, Silviu Purcărete 1950-ben született Bukarestben, és ugyanitt szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
Dolgozott Piatra Neamţ-on, Konstancán, Bukarestben, 1988 óta pedig a craiovai Nemzeti Színházban. 2007-ben a szebeni Radu Stanca Nemzeti Színházban színre vitte Goethe Faustját, amellyel 2009-ben nagy sikert aratott az Edinburgh-i Fesztiválon.
Bodrogi Gyula az Olasz szalmakalap című előadás próbáján
Fotó: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház
Silviu Purcărete számos romániai színházban is rendezett, több ízben a Kolozsvári Állami Magyar Színházban is.
Anglia, Ausztria, Franciaország, Norvégia, Portugália, Magyarország különböző színházaiban rendezett, valamint Bonn, Cardiff, Bécs és Essen operházaiban. 1996-ban vezetője lett Limoges-i Színházi Központnak, ahol számos előadást rendezett, és színházi akadémiát alapított fiatal színészek számára.
a Kritikusok díja és a Hamanda Alapítvány különdíja (Edinburgh-i Nemzetközi Fesztivál, 1991), a Legjobb Külföldi Előadás díja (Montréal, 1993), a Peter Brook Golden Globe Díj a legjobb színházi rendezésért (1995), a Kritikusok díja (Dublini Színházi Fesztivál, 1996), a Zsűri különdíja (Gdanski Shakespeare Fesztivál, 2006), az UNITER legjobb rendezés díja (1993, 2005), valamint az az UNITER Különdíja (1997, majd 2010-ben közösen a szebeni Radu Stanca Nemzeti Színház társulatával, amellyel a Faustot létrehozta).
Bodrogi Gyula találkozott az előadás rendezőjével, Silviu Purcăretével
Fotó: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház
Eugène Labiche a maga korában az egyik legnépszerűbb és legtermékenyebb színpadi szerző volt.
A darab kirobbanó siker lett, és nemcsak a szórakozni vágyó nézők tetszését vívta ki, hanem a kritikusok elismerését is, népszerűségét máig megőrizte.
Az esküvője napján a párizsi aranyifjú, Fadinard lova véletlenül megeszi egy éppen házasságot törő asszony szalmakalapját. A hölgy és lovagja arra kényszerítik Fadinardot, hogy szerezze vissza a kalapot, mert a hölgy különben lebukik a megcsalt férj előtt. Egyetlen hasonló kalap van még Párizsban, azt mindenáron meg kell találni. Fadinard a mit sem sejtő násznéppel a sarkában kalapkeresőbe indul keresztül-kasul a városon…
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!