Pongrác és társai a fagyosszentek. A május közepén bekövetkező lehűlés A lehűlés jelenségét nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában, Németországban és Lengyelországban is megfigyelték
Fotó: Orbán Orsolya
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
2026. május 13., 08:132026. május 13., 08:13
Pongrác, Szervác és Bonifác napjait nevezik a „fagyosszenteknek”, mivel a tapasztalat szerint ezekben a napokban gyakran érkezett hirtelen lehűlés, amely komoly károkat okozhatott a termésben. Amint a Hagyományok Háza emlékeztet a közösségi oldalon, a népi emlékezet sokféle magyarázatot és tréfás történetet őrzött meg ezekkel a napokkal kapcsolatban.
A vajdasági Topolyán például úgy tartották, hogy Pongrác, Szervác és Bonifác haragszanak az emberekre, ezért térnek vissza minden évben hideget hozni.
A gazdák különösen figyelték ezeknek a napoknak az időjárását. Egyes hiedelmek szerint ha a fagyosszentek idején derült volt az ég, jó bortermés várható, míg a nagy hideg rossz termést jelentett előre. A szőlő védelmére sok helyen füstöléssel próbáltak védekezni a fagy ellen.
A földművelés rendjében is fontos szerepük volt ezeknek a napoknak: sok helyen csak a fagyosszentek elmúltával ültették el az érzékenyebb növényeket, például
A néphagyományban még Zsófia napját is emlegették mint lehetséges utolsó fagyos napot.
Amint a Wikipédián szerepel, a hőmérséklet csökkenése az év során máskor is előfordul; a májusi fagyok valószínűleg azért kaptak különös figyelmet, mert a zsenge növényzet leginkább ilyenkor sínyli meg.
A jelenséggel régóta foglalkoztak a meteorológusok, többek között Karl Dove, Richard Assmann és Wilhelm von Bezold.
A légnyomásminimum közepe Magyarország, ahol az Alföld ebben az időben erősen fölmelegszik. A fagyosszentek jelenségével részletesen foglalkozott Hegyfoky Kabos katolikus pap, meteorológiai szakíró, akinek A május havi meteorológiai viszonyok Magyarországon című munkája 1886-ban jelent meg a Természettudományi Társulat megbízásából. A lehűlés jelenségét nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában, Németországban és Lengyelországban is megfigyelték.
Esőre és viharokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás van érvényben kedden az ország szinte egész területén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!