
Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
2024. április 13., 16:392024. április 13., 16:39
2024. április 13., 17:182024. április 13., 17:18
Budapesten, a Nemzeti Színházban színházi társulatok, művészkollégák, barátok és sztárfellépők is köszöntik Bodrogi Gyulát április 15-i születésnapja alkalmából – olvasható a Nemzeti Színház MTI-hez eljuttatott közleményében.
Születésnapja alkalmából a Nemzeti Magazin főszerkesztője, Kornya István beszélgetett a színművésszel, többek között arról, hogy eredetileg rendező szakra jelentkezett a főiskolára, mégis színész lett. Bodrogi Gyula elmondta, hogy az utolsó pillanatban a portástól tudta meg, hogy abban az évben nem indul rendező szak, ezért színésznek jelentkezett.
„De ha azt mondja nekem, hogy csak színházturisztikaszak indul, akkor arra jelentkeztem volna” – tette hozzá. Arról beszélt, hogy a színházban a színész és a közönség játszik. Nélkülük nincs előadás.
Egy-két kivételtől eltekintve nálunk ma már nincsenek igazán sorozatosan műsoron tartott, úgynevezett en suite-előadások – mondta, hozzátéve, hogy a repertoárszínházakban, ha egy bemutatóról azt írják, hogy sikeres, annak semmi jelentősége.
„Legfeljebb havonta egyszer vagy kétszer játsszák. Mire legközelebb műsorra tűzik, már senki sem emlékszik, mit mondtak vagy írtak róla” – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy így nem lehetnek igazán komoly sikerek, de a bukások sem tűnnek fel senkinek. „Én ezt is hiányolom. A siker és a bukás csak együtt értelmezhető” – mondta.
Bodrogi Gyula Budapesten született 1934-ben. Édesapja vadász volt, aki fiával is megszerettette ezt az időtöltést. Gyermekként pedagógusnak készült, matematika-fizika tanár szeretett volna lenni, de végül a művészetek mellett kötelezte el magát.
A Vidám Színpadhoz 1982-ben került, ahol volt színész, művészeti igazgató, igazgató-rendező, majd 1996 és 2002 között a Vidám Színpad Kht. ügyvezető igazgatója, 2002-ben pedig örökös taggá választották. 2003-ban Jordán Tamás igazgató meghívására a Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek azóta is tagja. 1975-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.
Pályakezdőként elsősorban kortárs és klasszikus darabok karakterszerepeit játszotta, de hamarosan felfedezték komikusi tehetségét is. Muzikalitását, kiváló tánctudását zenés-táncos darabokban kamatoztathatta.
Rendezőként is szívesen választott zenés darabokat.
Legnépszerűbb szerepei a televízióhoz kötődnek. Az ő rekedtes hangján szólalt meg Süsü, a sárkány, a Kérem a következőt (Dr. Bubó) Csőrmestere és a Vuk kárörvendő varjúja. A Linda című sorozatban ő alakította a címszereplő édesapját, kedvelt szereplője show-műsoroknak és kabaréknak is.
A vadász néha főz is címmel 1993-ban könyvet jelentetett meg, amelyben legkedvesebb vadásztörténeteit és receptjeit adta közre. Később több könyve is megjelent, 2020-ban pedig Léner Péter rendező publikálta róla szóló interjúkötetét, Bodrogi címmel.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
A kincses városban lesz megtekinthető a székesfehérvári Vörösmarty Színház vendégjátéka, a Benyovszky, a szabadság szerelmese című musical, amely Jókai Mór művei alapján készült – közölte a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Budapest, Zágráb, Prága és Sepsiszentgyörgy után Csíkszeredában folytatódik a Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású időszaki kiállításának, a Magyar Menyasszonynak az „utazó kapszula tárlata”.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban mutatják be a Dr. Fejér Sándor második világháborús levelezéséből készült kötetet.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) május 4–5-én esedékes tisztújítása előtt annak romániai területi szervezete, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) is megválasztotta új vezetőségét.
79 éves korában meghalt Sebő Ferenc Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató és építészmérnök, a Nemzet Művésze, a magyarországi hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Négy helyszínen, több mint húsz előadással várja a közönséget a június 26. és július 4. között megrendezendő Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválja, amelynek idei díszvendége a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata lesz.
szóljon hozzá!