Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
2024. április 13., 16:392024. április 13., 16:39
2024. április 13., 17:182024. április 13., 17:18
Budapesten, a Nemzeti Színházban színházi társulatok, művészkollégák, barátok és sztárfellépők is köszöntik Bodrogi Gyulát április 15-i születésnapja alkalmából – olvasható a Nemzeti Színház MTI-hez eljuttatott közleményében.
Születésnapja alkalmából a Nemzeti Magazin főszerkesztője, Kornya István beszélgetett a színművésszel, többek között arról, hogy eredetileg rendező szakra jelentkezett a főiskolára, mégis színész lett. Bodrogi Gyula elmondta, hogy az utolsó pillanatban a portástól tudta meg, hogy abban az évben nem indul rendező szak, ezért színésznek jelentkezett.
„De ha azt mondja nekem, hogy csak színházturisztikaszak indul, akkor arra jelentkeztem volna” – tette hozzá. Arról beszélt, hogy a színházban a színész és a közönség játszik. Nélkülük nincs előadás.
Egy-két kivételtől eltekintve nálunk ma már nincsenek igazán sorozatosan műsoron tartott, úgynevezett en suite-előadások – mondta, hozzátéve, hogy a repertoárszínházakban, ha egy bemutatóról azt írják, hogy sikeres, annak semmi jelentősége.
„Legfeljebb havonta egyszer vagy kétszer játsszák. Mire legközelebb műsorra tűzik, már senki sem emlékszik, mit mondtak vagy írtak róla” – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy így nem lehetnek igazán komoly sikerek, de a bukások sem tűnnek fel senkinek. „Én ezt is hiányolom. A siker és a bukás csak együtt értelmezhető” – mondta.
Bodrogi Gyula Budapesten született 1934-ben. Édesapja vadász volt, aki fiával is megszerettette ezt az időtöltést. Gyermekként pedagógusnak készült, matematika-fizika tanár szeretett volna lenni, de végül a művészetek mellett kötelezte el magát.
A Vidám Színpadhoz 1982-ben került, ahol volt színész, művészeti igazgató, igazgató-rendező, majd 1996 és 2002 között a Vidám Színpad Kht. ügyvezető igazgatója, 2002-ben pedig örökös taggá választották. 2003-ban Jordán Tamás igazgató meghívására a Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek azóta is tagja. 1975-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.
Pályakezdőként elsősorban kortárs és klasszikus darabok karakterszerepeit játszotta, de hamarosan felfedezték komikusi tehetségét is. Muzikalitását, kiváló tánctudását zenés-táncos darabokban kamatoztathatta.
Rendezőként is szívesen választott zenés darabokat.
Legnépszerűbb szerepei a televízióhoz kötődnek. Az ő rekedtes hangján szólalt meg Süsü, a sárkány, a Kérem a következőt (Dr. Bubó) Csőrmestere és a Vuk kárörvendő varjúja. A Linda című sorozatban ő alakította a címszereplő édesapját, kedvelt szereplője show-műsoroknak és kabaréknak is.
A vadász néha főz is címmel 1993-ban könyvet jelentetett meg, amelyben legkedvesebb vadásztörténeteit és receptjeit adta közre. Később több könyve is megjelent, 2020-ban pedig Léner Péter rendező publikálta róla szóló interjúkötetét, Bodrogi címmel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!