A japán történet Silviu Purcărete nagyszebeni rendezésében: a világhírű román művész előadásait rendkívül erőteljes látványvilág jellemzi
Fotó: Nagyszebeni Radu Stanca Színház /Facebook
Különleges előadással érkezik a magyarországi 10. Színházi Olimpia keretében megszervezett Madách Nemzetközi Színházi Találkozóra (MITEM) a Nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház: Silviu Purcărete világhírű román rendező állította színpadra a „japán Hamletnek” is tekinthető darabot.
2023. május 18., 13:112023. május 18., 13:11
A Silviu Purcărete eredeti szövegkönyve alapján létrejött előadás, A megesett hercegnő története a humor és önirónia, gyilkosság, reinkarnáció és a bosszú témáinak egyvelegét tárja a közönség elé.
Silviu Purcărete világhírű rendező számos alkalommal rendezett a Kolozsvári Állami Magyar Színházban is
Fotó: Biró István
A produkció alapját a IV. Tsuruya Namboku kabuki darabja adja. A május 18-án és 19-én, a budapesti Eiffel Műhelyházban megtekinthető, rangos díjjakkal is elismert előadás az európai és japán kultúra közti párbeszédhez alkot érdekfeszítő kommentárt.
„Egy ilyen rendezvénynek nagyon fontos szerepe van egy ország kulturális életében. Fontos a színházi emberek számára, hogy találkozni tudjanak, hogy együtt lélegezzenek egy adott pillanatban. Persze, legfőképp a színházi emberek nyernek ebből, de ugyanakkor a széles közönségnek lehetősége van más horizontokat, örömöket felfedezni, és gazdagítani az ízlésvilágukat. De a fesztiválok erről szólnak: emberek találkoznak” – fogalmazott a rendező.
A Nagyszebeni Radu Stanca Színház társulata Tokióban lépett fel tavaly ősszel A megesett hercegnő című előadásával
Fotó: Nagyszebeni Radu Stanca Színház /Facebook
Mond-e valamit más nemzeteknek a japán hagyományos színház?
Arra a kérdésre, hogy miért foglalkoztatta ez az 1800-ból származó szöveg, a Sacura hercegnő története, a rendező azt mondta, az utóbbi években elég sokszor dolgozott Japánban, kapcsolatban áll ottani színházi emberekkel, elsősorban egy fontos japán rendezővel, Kazuyoshi Kushidával. „Ő egy adott pillanatban szeretett volna létrehozni egy nemzetközi színházfesztivált, amelynek keretében nem japán előadásokat mutatnak be, hanem amelyek hagyományos japán színházi szövegek alapján készülnek.
Így elsőként nekem ajánlotta fel, hogy próbáljak meg egy ilyen előadást csinálni. Már maga az ötlet is rendkívül izgalmasnak tűnt” – fejtette ki Silviu Purcărete.
A megesett hercegnő története a gyilkosság, reinkarnáció és a bosszú témáinak egyvelegét tárja a közönség elé
Fotó: Nagyszebeni Radu Stanca Színház /Facebook
Azt is elmondta, a választása a Sacura hercegnő történetére esett, amely igencsak ismert és népszerű a japán világban, olyan, mint nálunk Shakespeare Hamletje. Mint pontosított, a szebeni társulattal nem egy kabuki előadást akartak létrehozni. „Akarhattam volna, de nem tudok, nem értek hozzá. Ez egy európaiak által létrehozott előadás. Természetesen, beemeltem olyan elemeket, különböző ritmusokat, kifejezésmódokat, amelyek a japán színházra jellemzőek, és amelyekről úgy gondoltam, hogy működnek a mi előadásunkban” – mondta a rendező.
A nagyszebeni társulat tokiói előadását jó fogadta a japán közönség
Fotó: Nagyszebeni Radu Stanca Színház /Facebook
Arról is beszélt, hogy
Hozzáfűzte, a kabuki történetek populárisak, olyan szövegek, amely minden társadalmi rétegnek szólnak, és amely az elejétől a végéig megmozgatja őket.
Gyilkosok, szellemek, szamurájok
„Ez a nagyon népszerű szöveg, amelyet kiválasztottam, teljes egészében egy legalább tizenkét óra hosszú előadást jelentett volna. A kabuki-találkozók általában három nagy blokkban zajlanak, reggeltől estig. Nagyon bonyolult történeteik vannak, kicsit olyan, mint napjaink televíziós sorozatai. Össze kellett préseljem, és megkeresnem néhány olyan pontot, elemet, amelyek az európai néző számára egy fogyasztható előadás alapjai lehetnek. Ez egy olyan rendezés, amelyet a mi színházi eszközeinkkel hoztunk létre” – fogalmazott a rendező.
„Ilyen szempontból sokban hasonlít az Erzsébet-kori előadásokhoz, a Shakespeare drámáihoz, ahol a tragédiák apró groteszk elemekkel voltak megfűszerezve. Ezekben a történetekben is ez van. „Hihetetlen” történetek. A realista, kritikus énünk nem tudja egyszerűen elfogadni, befogadni. Szerteágazóak, furcsák, különösek, különlegesek, látványosak, egyfajta mesék. Gyilkosokkal, szellemekkel, prostituáltakkal, hercegekkel, szamurájokkal, átváltozásokkal – nagyszerű keverék” – mutatott rá a rendező.
A kegyetlen, baljós, gyászos és tragikus pillanatok elegyednek az előadásban, váltakoznak a komikus elemekkel
Fotó: Nagyszebeni Radu Stanca Színház /Facebook
A megesett hercegnő történetével Japánban is turnézott a nagyszebeni társulat. A kérdésre, hogy hogyan fogadták ott az előadást, a rendező azt felelte: Japánban „ijesztően” jól fogadták a produkciót és boldogok voltak, hogy drámairodalmuk más kultúrában is működik.
Áprilisban két előadással is vendégszerepel a Kolozsvári Állami Magyar Színház a 10. Színházi Olimpián: április 19-22. között négy alkalommal lesz látható az ifj. Vidnyánszky Attila rendezte Ifjú barbárok – közölte a társulat.
Március elején jelentős produkcióra készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: a világhírű rendező, Silviu Purcărete a magyar drámairodalom egyik legizgalmasabb művét, Madách Imre Az ember tragédiáját készül színre vinni a társulattal – közölte a színház.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!