
A Nemzeti Színház legendás művésze, Bodrogi Gyula csatlakozott az Olasz szalmakalap próbafolyamatához
Fotó: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház
Újra a budapesti Nemzeti Színházban rendez Silviu Purcărete világhírű román rendező, az Olasz szalmakalap című előadás bemutatóját március 7-én tartják. Silviu Purcărete új budapesti rendezésében a nemsokára 91. életévét betöltő Bodrogi Gyula is színpadra lép.
2025. február 27., 14:402025. február 27., 14:40
2025. február 27., 15:072025. február 27., 15:07
Silviu Purcărete, aki visszatérő vendég a budapesti Nemzeti Színházban és a Madách Nemzetközi Színházi Találkozón, Eugène Labiche (1815 – 1888) francia drámaíró darabját állítja színpadra ezúttal. Amint a Nemzeti Színház Facebook-oldalán bejelentette, „Bodrogi Gyula visszatért, az Olasz szalmakalap próbáin találkoztunk vele!
A világhírű rendező egyedülálló, kifejezetten Bodrogi Gyulára szabott megoldással készül – hogy pontosan mivel, az egyelőre maradjon meglepetés!”. Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, rendező nemsokára 91 éves lesz.
Silviu Purcărete világhírű román rendező visszatérő vendég a budapesti Nemzeti Színházban és a Madách Nemzetközi Színházi Találkozón
Fotó: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház
Silviu Purcărete rendező interjút adott a Nemzeti Színház lapjának az Olasz szalmakalapról. „Az Olasz szalmakalap színtiszta színház. Mindig nagy kedvet csinál a munkához, mert örömből fakad” – mondja Silviu Purcărete. A francia bohózat „kaján látlelet az emberekről”.
Amint a Nemzeti honlapján olvasható, Silviu Purcărete 1950-ben született Bukarestben, és ugyanitt szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
Dolgozott Piatra Neamţ-on, Konstancán, Bukarestben, 1988 óta pedig a craiovai Nemzeti Színházban. 2007-ben a szebeni Radu Stanca Nemzeti Színházban színre vitte Goethe Faustját, amellyel 2009-ben nagy sikert aratott az Edinburgh-i Fesztiválon.
Bodrogi Gyula az Olasz szalmakalap című előadás próbáján
Fotó: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház
Silviu Purcărete számos romániai színházban is rendezett, több ízben a Kolozsvári Állami Magyar Színházban is.
Anglia, Ausztria, Franciaország, Norvégia, Portugália, Magyarország különböző színházaiban rendezett, valamint Bonn, Cardiff, Bécs és Essen operházaiban. 1996-ban vezetője lett Limoges-i Színházi Központnak, ahol számos előadást rendezett, és színházi akadémiát alapított fiatal színészek számára.
a Kritikusok díja és a Hamanda Alapítvány különdíja (Edinburgh-i Nemzetközi Fesztivál, 1991), a Legjobb Külföldi Előadás díja (Montréal, 1993), a Peter Brook Golden Globe Díj a legjobb színházi rendezésért (1995), a Kritikusok díja (Dublini Színházi Fesztivál, 1996), a Zsűri különdíja (Gdanski Shakespeare Fesztivál, 2006), az UNITER legjobb rendezés díja (1993, 2005), valamint az az UNITER Különdíja (1997, majd 2010-ben közösen a szebeni Radu Stanca Nemzeti Színház társulatával, amellyel a Faustot létrehozta).
Bodrogi Gyula találkozott az előadás rendezőjével, Silviu Purcăretével
Fotó: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház
Eugène Labiche a maga korában az egyik legnépszerűbb és legtermékenyebb színpadi szerző volt.
A darab kirobbanó siker lett, és nemcsak a szórakozni vágyó nézők tetszését vívta ki, hanem a kritikusok elismerését is, népszerűségét máig megőrizte.
Az esküvője napján a párizsi aranyifjú, Fadinard lova véletlenül megeszi egy éppen házasságot törő asszony szalmakalapját. A hölgy és lovagja arra kényszerítik Fadinardot, hogy szerezze vissza a kalapot, mert a hölgy különben lebukik a megcsalt férj előtt. Egyetlen hasonló kalap van még Párizsban, azt mindenáron meg kell találni. Fadinard a mit sem sejtő násznéppel a sarkában kalapkeresőbe indul keresztül-kasul a városon…

Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
szóljon hozzá!