Kiállítás Brassairól, könyv Mátyás király szülőházáról a Kolozsvári Magyar Napokon

Sipos Gábor, a kolozsvári intézmény levéltárosa a tegnapi megnyitón hangsúlyozta, a kiállítás szerepe nem merül ki Brassai emlékének felidézésében, sokkal inkább a neves tudós munkásságának részletesebb megismertetését szolgálja.

Mint rámutatott, a tárlat anyagát az Akadémiai Könyvtár saját állományából állították össze, így a kiadványokat a későbbiekben bárki kikölcsönözheti. „Polihisztornak lenni a 15-16. században még természetes volt, a 19. században azonban már igazi kuriózumnak számított. Az 1800-ban született Brassai Sámuelre tökéletesen illik ez a jelző, hiszen nyelvészettel, matematikával, természettudományokkal, filozófiával foglalkozott, zenekritikákat írt és lapot szerkesztett” – ismertette röviden Sipos Gábor.

A levéltáros véleménye szerint Brassai nyelvészetben alkotott igazán nagyot, ha fejtegetéseit a magyar helyett például angol vagy német nyelven közölte volna, ő lehetett volna a modern nyelvészet megalapítója újító felfogásának köszönhetően. Ioan Chindriş, az Akadémiai Könyvtár igazgatója szintén úgy vélte, Brassai Sámuel európai szellemiségű ember volt, így munkásságának nemzetközi szinten fontos szerepe, hatása volt, életpályája mindenki számára példaértékű lehet. A kiállítás ma, csütörtökön és pénteken 9 és 16 óra között tekinthető meg az Akadémiai Könyvtár Farkas utcai székhelyén.

Ugyancsak a Kolozsvári Magyar Napok keretében mutatták be tegnap a Mátyás király szülőházról szóló monográfiát a témáként szolgáló belvárosi épületben. „A kötet felét kitevő képanyag az eddigi legteljesebb gyűjteménye a Mátyás király szülőházáról készült fényképeknek. A könyv műfaját tekintve művészettörténeti monográfia, amely bármelyik szakfolyóiratban megjelenhetett volna” – jellemezte Weisz Attila műverszttörténész Lupescu Radu Mátyás király szülőháza című, magyar nyelven írt könyvét.

Weisz Attila elmondta: az Amaryllis Társaság és az Erdélyi Múzeum-Egyesület gondozásában megjelent kötet első fejezeteiben átfogó áttekintést nyújt Kolozsvár és a Hunyadi család történetéről. Mint részletezte, a kiadvány külön fejezetben foglalkozik Mátyás király szülőházának építészeti bemutatásával, illetve Lupescu a könyv végén megfogalmazza építéstörténeti következtetéseit is.

A szerző vetített képes előadásában elhangzott: Mátyás király születésének pontos dátuma sokáig vita tárgya volt a történészek körében, a szülőház falán látható emléktábla ma is tévesen az 1443. március 23-i dátumot tartalmazza, ráadásul a korabeli források is megosztottak a kérdésben. Még az évszámot tekintve is eltérőek a vélekedések, a téves dátum Heltai Gáspár krónikájából származik. Lupescu elmondta: a hiteles források az 1443. február 23-i dátumot jelöli meg, majd kivetítette a Mátyás király korabeli horoszkópját ábrázoló felvétel, amely órára pontosan rögzíti az „igazságos uralkodó” születési dátumát.