Beszédekkel és emlékműsorral hajtottak fejet Kallós Zoltán emléke előtt Kolozsváron
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek. Kapaszkodót adott nekünk a népi kultúránkba, a népdalainkba, a néptáncainkba, a nemzetünkbe, a magyarságunkba, de a kapaszkodás már a mi feladatunk – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
2026. március 29., 10:522026. március 29., 10:52
A politikus Kallós Zoltán Kossuth-nagydíjas etnográfus alakját és örökségét bemutató koncertszínházi előadás előtt mondott ünnepi beszédében rámutatott: „a kapaszkodás” nemzetünk közös felelőssége és feladata, amiből mindenki máshogy veszi ki a részét.
„Magyarország kormánya nevében szeretném elmondani önöknek, hogy készen állunk a további munkára, amit Kallós Zoltán jelölt ki számunkra” – mondta az államtitkár. Orbán Viktor miniszterelnök 2016-ban elhangzott szavaira emlékeztetett: „ne féljünk a nagy szótól, a mi közös küldetésünk szolgálni a hazát. Szolgálni a magyar hazát”. Ez azóta is a nemzeti kormány programja – húzta alá Nagy János. Közölte: a Kallós Zoltán által kijelölt faladatok közül az anyaország a külhoniak felé mutatott jó szándékkal, szellemi és anyagi segítséggel veszi ki a részét, az erdélyi magyarok pedig terepmunkával.
– jelentette ki.
„Megtiszteltetés számomra, hogy most egy olyan kormányt képviselhetek itt, amely nem csak felismeri, hanem értékeli is ezt a munkát. Sőt, van lehetősége támogatni is azt” – jelentette ki. Megköszönte az alapítvány munkatársainak, hogy tesznek azért, hogy 100 év múlva is legyen magyar kultúra Erdélyben, hiszen Kallós Zoltánt munkájának folytatásával lehet leginkább ünnepelni – mondta.
– fogalmazott az államtitkár.
Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója házigazdaként, a néprajzkutató közeli munkatársaként köszöntötte a jelenlévőket. Közölte:
Balázs-Bécsi Gyöngyi, a Kallós Zoltán Alapítvány arról beszélt, hogy az etnográfus születésének 100. évfordulója kapcsán meghirdetett emlékévet nyitó rendezvényen nem a tudósra emlékeznek, hanem az emberre, a tanítóra. Közölte: Zoli bácsi gazdag tárgyi és szellemi örökséget hagyott hátra, az alapítvány munkatársainak pedig az a felelőssége, hogy életben tartsák.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
„A Kallós Zoltán Alapítvány ezért nem csupán őrzi az örökséget, hanem tovább élteti. Gyerekek hangjában, akik magyarul tanulnak és énekelnek, fiatalok lépéseiben, akik táncba állnak, pedagógusok munkájában, akik továbbadják mindazt, amit egykor mi is kaptunk” – mondta. Hozzátette: Kallós Zoltán tanítása Válaszúton „nem emlékként, hanem gyakorlatként” él tovább.
A Kallós Zoltán Kossuth-nagydíjas néprajzkutató, népzenegyűjtő születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékműsor a Kolozsvári Magyar Operában
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Brendus Réka, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes üzenetét tolmácsolta, aki az erdélyi néprajzkutatót küldetéses embernek, munkáját kivételes életműnek nevezte.
– írta üzenetében Semjén Zsolt.
Közölte: Kallós ismert mondása – „Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és táncolunk” – iránytűként kell szolgáljon minden magyar számára, függetlenül attól, hogy a világ melyik sarkában él.
Kiss János, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke olyan emberként emlékezett a testület rendes tagjára, aki egész életében a szépséget vágyta, kereste és gyűjtötte. Küldetése az volt, hogy felszínre hozza a magyar lélek legszebb kincseit – mondta.
– fogalmazott. Munkája révén több mint 15 ezer dallam, gyermekdal, népdal, sirató, ballada, tánc maradt fenn mindenféle műfajban, és az MMA számára különösen fontos ez az örökség.
Székely István, az RMDSZ alelnöke közölte: Kallós Zoltán neve már nem egy személyt jelöl, hanem egy szemléletet, erkölcsi tartást, kulturális habitust.
A táncházmozgalom szellemi megalapozásában, kibontakozásában betöltött szerepét kiemelve közölte: általa városi fiatalok generációi tanulták meg, hogy a hagyomány nem valami idegen és távoli, hanem saját identitásuk egyik lehetséges forrása.
– fogalmazott.
A Kallós Zoltán (Válaszút, 1926. március 26. – Válaszút, 2018. február 14.) életművét és örökségét bemutató koncertszínházi előadás a tánc, narráció és vetített archív anyagok segítségével idézte meg az etnográfus gyűjtőmunkáját, a magyar népzenei és néptáncos hagyományra kifejtett hatását.
A Tokos zenekar hagyományos újévi koncertje idén több szempontból is ünnepibb lesz a megszokottnál: a kolozsvári népzenei együttes 15. születésnapját ünnepli, valamint Kallós Zoltán születésének 100. évfordulójáról is megemlékezik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Könyvbemutatóra hívják a közönséget március 23-án 18 órától a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári székházába.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Elhunyt Halász Péter magyarországi néprajzkutató, a csángómagyarság kutatója, akinek csütörtökön nyílt meg életmű-kiállítása Csíkszeredában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!