A végéhez közeledik a gyanúsan magas kamatláb (ROBOR) miatt indított versenytanácsi vizsgálat
Fotó: Orbán Orsolya
Elküldte a ROBOR-ral kapcsolatos vizsgálat következtetéseit tartalmazó jelentést a lakossági hitelek törlesztőrészleteinek megállapításánál is fontos szerepet játszó bankközi kamatláb megállapításában érintett bankoknak a bukaresti Versenytanács. A kartellgyanúba keveredett pénzintézetek mossák kezeiket, hangsúlyozva, ők jóhiszeműen jártak el. Ha mégis bebizonyosodik, hogy kartellezés történt, és a bankok valóban mesterségesen tartották magas szinten a kamatlábat, az ügyfelek kártérítésben reménykedhetnek.
2026. április 10., 08:002026. április 10., 08:00
A bukaresti Versenytanács elküldte a tíz érintett romániai pénzintézetnek az irányadó bankközi kamatláb (ROBOR) 2022-es drasztikus emelkedése nyomán indított vizsgálatának következtetéseit tartalmazó jelentést, amely a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint olyan megállapításokat tartalmaz, amelyek súlyos bírsághoz vezethetnek. A dokumentum a ROBOR kapcsán indult vizsgálatban részt vevő szakértők előzetes jelentésének számít, és a bankoknak 30 nap áll rendelkezésükre, hogy kifejtsék véleményüket, mielőtt a hatóság azt megvizsgálná, majd döntést hozna arról, elfogadja-e a pénzintézetek álláspontját, illetve adott esetben szankciókat rendel el.
A következő időszakban az érintett tíz pénzintézetnek – Transilvania Bank, BCR, BRD-Societe Generale, ING Bank, Raiffeisen Bank, CEC Bank, UniCredit Bank, OTP Bank Románia (amely azóta a BT tulajdonában van), EximBank és az Intesa Sanpaolo Románia – válaszolniuk kell erre a jelentésre, ezt követően meghallgatásokra kerül sor a Versenytanács képviselőivel.
Figyelembe véve, hogy a szakhatóság hatalmas büntetéseket szab ki, amelyek akár a forgalom 10 százalékára is rúghatnak, amennyiben erre sor kerülne, a bankok több száz millió eurós bírságra is számíthatnak. És amennyiben bebizonyosodik, hogy a bankok valóban megállapodtak és magasabb ROBOR-szintet határoztak meg, az Economedia.ro portál szerint a Versenytanács határozatai alapján az érintett hitelesek peres úton kártérítést kérhetnek.
Valóban megszülethet a végső döntés a ROBOR kapcsán felmerült kartellgyanú ügyében május–júniusig, legalábbis a jelenlegi vezetőség azt szeretné, ha még a jelenlegi mandátuma alatt lezárhatná az ügyet – erősítette meg csütörtökön a Krónika megkeresésére Gyerkó László, a Versenytanács tagja. Kérdésünkre elmondta,
A dokumentum tartalmáról amúgy még a Versenytanács plénuma sem tárgyalt, erre várhatóan a testület jövő heti ülésén kerülhet sor. Ezt követi majd a bankok meghallgatása, és csak 15 nappal ezután születik meg a döntés arról, hogy lesz-e bírság; ha lesz, mekkora lesz, illetve milyen más esetleges intézkedéseket foganatosítanak.
Gyerkó László, a Versenytanács tagja szerint május–júniusban tényleg megszülethet a döntés a ROBOR ügyében
Fotó: Beliczay László
Kérdésünkre, hogy pillanatnyilag megállapítható-e a kartellezés ténye, Gyerkó úgy fogalmazott: „voltak ilyen jellegű észrevételek, ez alapján indult el a kivizsgálás, de amíg nincs végleges döntés, addig nem lehet kijelenteni, hogy történt vagy sem”. Azt is megkérdeztük, hogy amennyiben bebizonyosodik a kartellezés, és megerősítést nyer, hogy a bankok tényleg mesterségesen tartották magas szinten a ROBOR-t, akkor az így megkárosított hiteleseknek lesz-e jogorvoslati lehetősége.
– válaszolta a versenytanácsi illetékes.
Vagyis senki se számítson arra, hogy automatikusan visszakapja a pénzét, ám pereskedés esetén Gyerkó szerint jó esélye van erre, ráadásul a versenytanácsi határozattal egyszerűbb eljárással lehet ezt meglépni.
Mint ismeretes, a 2022-es év végén a Versenytanács ellenőrei előre be nem jelentett ellenőrzést indítottak a bankoknál. Azzal a céllal vizsgálódtak, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek a ROBOR kiszámításában részt vevő pénzintézetek közötti kartellszerű megállapodás fennállásának igazolására. Átvizsgálták a pénzintézetek vezetői, a kereskedők, valamint az elnökök és ügyvezetők számítógépeit és telefonjait, megnyitva az e-maileket, a WhatsApp üzeneteket és a kereskedők közötti kommunikációs platformot.
A Profit.ro úgy tudja, hogy a bankárok e-mailjeinek és mobil üzenetküldő alkalmazásainak átvizsgálása során más bankok kereskedőinek neveit használták keresőszavakként, a ROBOR-kamatlábakról szóló beszélgetéseket keresve, és ellenőrizték a bankelnökök és a kincstári osztályok közötti levelezést is. A felügyelők a vizsgálatokat jegyzőkönyvekkel zárták le, amelyek tartalmazták az ellenőrzött forrásokat, valamint azokat a dokumentumokat és levelezéseket, amelyekről másolatot készítettek.
és a ROBOR-t a jegybanki alapkamat fölé emelték. „Túlreagáltak, mivel egyértelmű volt, hogy ők és a kereskedők is pesszimistán tekintenek a jövőre” – ez volt akkor a BNR kormányzójának az üzenete az inflációs jelentés bemutatásakor, és arra kérte a bankárokat, hogy figyeljenek jobban a BNR jelzéseire.
A ROBOR-t (Romanian Interbank Offer Rate) a Román Nemzeti Bank (BNR) számítja ki naponta a 10 legnagyobb romániai bank által beküldött kamatlábak alapján. Minden munkanap reggelén minden bank elküldi azokat a kamatlábakat, amelyeken pénzt adna kölcsön más bankoknak (különböző futamidőkre: 1 nap, 3 hónap, 6 hónap stb.). A szélsőséges értékeket (a legmagasabb és a legalacsonyabb értékeket) kiszűrik, majd a fennmaradó értékek átlagát számolják ki. Ha a bankoknak sok pénze van (a likviditás magas), a ROBOR csökken. Ha a bankoknak kevés pénze van, azt drágábban kölcsönzik (a ROBOR emelkedik). Hasonlóképpen, amikor a BNR emeli az irányadó kamatlábat, a ROBOR emelkedni szokott, míg amikor a BNR csökkenti az irányadó kamatlábat, a ROBOR csökken. A ROBOR közvetlenül beépül a régi, változó kamatozású, lejben denominált hitelek kamatlábaiba (főleg az IRCC bevezetése előtti hitelekébe). Az ilyen hitelek kamatlába a ROBOR és a bank árrésének összegéből áll. Így, amikor a ROBOR emelkedik, a banki kamatláb is nő.
Több bank máris reagált a versenytanácsi jelentésre – a Hotnews.ro portál öt reakciót is idézett. A Transilvania Bank például a tőzsdén jelentette be, hogy „április 6-án a Versenytanács lezárta a dokumentációs szakaszt azon vizsgálat keretében, amely egy feltételezett kartellmegállapodásra és/vagy összehangolt magatartásra vonatkozik a ROBOR-kamatláb koordinált rögzítése tekintetében a referencia-kamatláb megállapításában részt vevő bankok részéről a „fixing” eljárás keretében, azáltal, hogy az összes érintett tíz banknak megküldte a kijelölt vizsgálati csoport által készített jelentés másolatát”.
„A jelentés egy közbenső eljárási lépés, amely megelőzi a vizsgálat tárgyát képező intézmények meghallgatásának szakaszát. A meghallgatási eljárások előkészítése során a vizsgálatban érintett minden banknak joga van észrevételeket tenni a jelentésben szereplő megállapításokkal kapcsolatban. A vizsgálat által érintett felek álláspontjának meghallgatását követően a Versenytanács határozatot hoz, amely a jelentés elutasítását, a vizsgálatot végző csapatnak a jelentés kiegészítésére való visszaküldését, vagy a jelentés elfogadását és adott esetben egyedi szankció alkalmazását jelentheti” – közölte a pénzintézet.
„A CEC Bank, mint a kamatmegállapítási eljárásban részt vevő 10 bankból álló testület tagja, tudomásul vette ezt a jelentést, amely egy közbenső eljárási lépést jelent, és a legnagyobb figyelemmel fogja elemezni a benyújtott következtetéseket és érveket.
A Bank részvétele a ROBOR-index megállapításának mechanizmusaiban kizárólag a hivatalos eljárások és a hitelintézetként vállalt kötelezettségek keretein belül történt” – közölték a hitelintézet képviselői.
A CEC Bank egyúttal megerősítette elkötelezettségét a tisztességes verseny, az átláthatóság és ügyfelei érdekeinek védelme iránt. „A bank teljes mértékben együttműködik az illetékes hatóságokkal, és minden szükséges lépést megtesz a helyzet tisztázása érdekében, beleértve a jogi fellebbezési lehetőségek igénybevételét a bank álláspontjának védelme érdekében” – tették hozzá a CEC Bank tisztviselői.
„A bank minden törvényes eljárási lehetőséget igénybe fog venni, hogy érveit előterjessze és álláspontját a hatóságok, adott esetben a bíróságok előtt is megvédje. A Raiffeisen Bank a vonatkozó jogi kötelezettségeknek megfelelően tájékoztatja a befektetőket és a piacot az eljárás bármely jelentős fejleményéről” – fogalmaztak a Raiffeisen Bank tisztviselői.
„A Versenytanács jelentése nem minősül joghatással bíró határozatnak. Pontosan betartjuk az összes alkalmazandó jogi és szabályozási követelményt, és teljes magatartásunk szigorúan igazodik a működési piac elveihez.
– állítják eközben az UniCredit Bank képviselői.
A BCR pedig azt közölte, hogy meg van győződve álláspontjának és piaci magatartásának helyességéről, és ezt a román jogszabályok, az európai és nemzetközi jogi keret, valamint a banki szabályozások által biztosított minden jogi eszközzel alá fog támasztani.
A bukaresti Versenytanács még nem fejezte be a bankoktól a két, folyamatban lévő vizsgálat keretében összegyűjtött több száz e-mail feldolgozását, de remélik, hogy az év vége felé döntést hozhatnak.
A román Versenytanács 2008 októberében is indított hasonló vizsgálatot, miután a BNR több bankot is azzal vádolt, hogy „támadást indítottak a lej ellen”, és hatalmas bírságokat szabott ki a Raiffeisenre, valamint a BRD-re.
A BRD esetében akkor azt szankcionálták, hogy a pénzintézet megtagadta a hozzáférést az akkori vezérigazgató, Patrick Gelin számítógépéhez, azzal vádolva a bankot, hogy megtagadta a vizsgálati jogot. A Raiffeisen azért kapott bírságot, mert pontatlan információkat adott át a versenyhatósági vizsgálóknak.
Végül a két bankon kívül a Versenytanács jelentése (amelyet csak 2019-ben hoztak nyilvánosságra) arra a következtetésre jutott, hogy a kamatlábak emelkedéséért valójában a nemzetközi pénzügyi válság volt a felelős.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!