Harangszó múltból a jelenbe. Az Arad megyei Kisiratos régi, 1924-ben Aradon öntött harangja megrepedt, ezért 2023-ban újra cserélték
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A magyar kulturális örökség megőrzésének újabb, jelentős mérföldköveként a magyar közmédia a Médiaklikk felületén elérhetővé tette harangszógyűjteményét. A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
2026. április 10., 17:262026. április 10., 17:26
A déli harangszó története egészen 1456-ig nyúlik vissza, amikor a keresztény világot a harangok imára hívták a török elleni harcok idején. A nándorfehérvári diadal – amelyben kulcsszerepet játszott Hunyadi János és Kapisztrán János – nemcsak katonai győzelem volt, hanem szimbolikus fordulópont is.
A harangszó azóta a hálaadás, az összetartozás és a hit hangjává vált. A hagyomány jelentőségét felismerve a Hungarikumok Gyűjteménye 2025-ben hivatalosan is felvette a kulturális örökségek közé.
Naponta megszólal, mégis történelmi súlyt hordoz. Egyszerre vallási és kulturális jelenség, amely felekezeteken átívelve vált közös nemzeti örökséggé.
A most elérhetővé vált több ezer darabból álló Harangszógyűjtemény különlegessége abban rejlik, hogy nem csupán dokumentál, hanem meg is szólaltatja a harangokat – írja közleményében a Kossuth Rádió, az MR4 (nemzetiségi rádió) és a vallási műsorokért felelős főszerkesztőség. A közmédia (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelési Alap – MTVA) felvételei révén a hallgatók betekintést nyerhetnek abba, miként élt tovább a déli harangszó hagyománya a 20–21. századi médiában.
A Kossuth Rádió ikonikus műsora, a Déli Harangszó 1928. április 1-je óta nap mint nap emlékeztet a nándorfehérvári győzelemre és annak lelki örökségére, minden délben más-más templomból közvetítve a harangszót.
A Médiaklikken elérhető gyűjteményben a megkonduló egyes harangokat – azok hangján túl – szöveges leírások mutatják be, helytörténeti, vallási, valamint egyháztörténeti leírást is adva az adott településről és annak templomáról. A műsor készítői: Dér Gyöngyi, Dancs Zoltán, Mohai Gábor, Vancsok György és Barlay Tamás 2025-ben Hungarikum Liget Média-díjban részesültek, ami jól mutatja: a hagyomány nemcsak múlt, hanem élő kulturális érték. A Médiaklikken mostantól elérhető gyűjtemény ezt a kettősséget ragadja meg: bemutatja, hogyan él tovább egy 15. századi esemény emléke a modern médiában, és miként válik a harang hangja örök üzenetté.
A déli harangszóval és a csárdással bővült a Hungarikumok Gyűjteménye, a döntést Nagy István agrárminiszter közösségi oldalán jelentette be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!