Harangszó múltból a jelenbe. Az Arad megyei Kisiratos régi, 1924-ben Aradon öntött harangja megrepedt, ezért 2023-ban újra cserélték
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A magyar kulturális örökség megőrzésének újabb, jelentős mérföldköveként a magyar közmédia a Médiaklikk felületén elérhetővé tette harangszógyűjteményét. A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
2026. április 10., 17:262026. április 10., 17:26
A déli harangszó története egészen 1456-ig nyúlik vissza, amikor a keresztény világot a harangok imára hívták a török elleni harcok idején. A nándorfehérvári diadal – amelyben kulcsszerepet játszott Hunyadi János és Kapisztrán János – nemcsak katonai győzelem volt, hanem szimbolikus fordulópont is.
A harangszó azóta a hálaadás, az összetartozás és a hit hangjává vált. A hagyomány jelentőségét felismerve a Hungarikumok Gyűjteménye 2025-ben hivatalosan is felvette a kulturális örökségek közé.
Naponta megszólal, mégis történelmi súlyt hordoz. Egyszerre vallási és kulturális jelenség, amely felekezeteken átívelve vált közös nemzeti örökséggé.
A most elérhetővé vált több ezer darabból álló Harangszógyűjtemény különlegessége abban rejlik, hogy nem csupán dokumentál, hanem meg is szólaltatja a harangokat – írja közleményében a Kossuth Rádió, az MR4 (nemzetiségi rádió) és a vallási műsorokért felelős főszerkesztőség. A közmédia (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelési Alap – MTVA) felvételei révén a hallgatók betekintést nyerhetnek abba, miként élt tovább a déli harangszó hagyománya a 20–21. századi médiában.
A Kossuth Rádió ikonikus műsora, a Déli Harangszó 1928. április 1-je óta nap mint nap emlékeztet a nándorfehérvári győzelemre és annak lelki örökségére, minden délben más-más templomból közvetítve a harangszót.
A Médiaklikken elérhető gyűjteményben a megkonduló egyes harangokat – azok hangján túl – szöveges leírások mutatják be, helytörténeti, vallási, valamint egyháztörténeti leírást is adva az adott településről és annak templomáról. A műsor készítői: Dér Gyöngyi, Dancs Zoltán, Mohai Gábor, Vancsok György és Barlay Tamás 2025-ben Hungarikum Liget Média-díjban részesültek, ami jól mutatja: a hagyomány nemcsak múlt, hanem élő kulturális érték. A Médiaklikken mostantól elérhető gyűjtemény ezt a kettősséget ragadja meg: bemutatja, hogyan él tovább egy 15. századi esemény emléke a modern médiában, és miként válik a harang hangja örök üzenetté.
A déli harangszóval és a csárdással bővült a Hungarikumok Gyűjteménye, a döntést Nagy István agrárminiszter közösségi oldalán jelentette be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!