
Mi is voksolhatunk. Az országgyűlési választáson a külhoni magyarok is beleszólhatnak a 199 mandátum sorsának alakulásába
Fotó: Orbán Orsolya
Az 1990-es rendszerváltoztatás óta tizedik alkalommal várják vasárnap országgyűlési választásokon a szavazóurnákhoz a magyar választópolgárokat, miközben a könnyített honosítás bevezetése nyomán 2014 óta negyedszer a külhoni magyarok is élhetnek választójogukkal a levélszavazat formájában. Az idei választási összecsapás az előzmények alapján minden eddiginél izgalmasabbnak és szorosabbnak ígérkezik – nem véletlen, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a külhoni magyarokhoz intézett üzenetében arról beszélt: akár egyetlen szavazaton is múlhat, merre fordul Magyarország. Egyes számítások szerint a külhoni szavazatok egy vagy két mandátum sorsáról dönthetnek.
2026. április 10., 19:012026. április 10., 19:01
2026. április 10., 20:192026. április 10., 20:19
A magyar választási rendszer vegyes, ami annyit jelent, hogy a 199 parlamenti mandátum sorsáról listás és egyéni választókerületi szavazáson is döntenek – utóbbiakban 106 mandátum sorsa dől el. Ez ugyanakkor csak a magyarországi lakcímmel rendelkezőkre érvényes,
A szavazólapon öt párt neve szerepel, sorrendben a Kétfarkú Kutya Párt, a Tisza Párt, a Mi Hazánk, a Demokratikus Koalíciós és a 2010 óta megszakítás nélkül kormányzó, az azóta megtartott országgyűlési választásokon mindannyiszor kétharmados többséggel diadalmaskodó Fidesz-KDNP párszövetség. A korábbi megmérettetésekkel ellentétben az ellenzéki pártok nem fogtak össze egymással és nem is koordináltan állítottak jelölteket – kivéve néhány választókerületet, ahol az úgynevezett „óellenzék” egyes, esélytelen jelöltjei visszaléptek, a Tisza Párt javára.
(Már ha az esélylatolgatásokat készpénznek lehet venni, hiszen a közvélemény-kutatók is részt vesznek a kampányban, a politikai szimpátiáik alapján közlik adataikat, így nehéz valós képet alkotni az állásról).
Magyar Péter Varga Judit korábbi igazságügy-miniszter volt férje, aki azt követően jelentkezett be kihívóként, hogy Novák Katalin köztársasági elnöknek, valamint Varga Juditnak 2024 februárjában le kellett mondania, miután botrányhoz vezetett, hogy előbbi kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon pedofília támogatása miatt elítélt volt igazgatójának, utóbbi pedig miniszterként ellenjegyezte a döntést.
A már korábban létező Tisza Párt átvételével az ellenzéki kihívói szerep intézményessé vált, amit az is megerősített, hogy – legalábbis a felmérések szerint – az addigi ellenzéki pártok sikertelensége miatt a kiábrándult szavazóik tömegesen álltak be mögé. Ezzel a Tiszának az ellenzéket sikerült leváltania – most pedig kormányváltásra készül. A Tiszát a Fidesszel ellenséges viszonyban levő Európai Néppárt azonnal soraiba fogadta, és az Európai Bizottság is komoly hátszelet biztosít számára a magyar kormánnyal szemben.
Mindezek alapján elvileg jobboldalinak mondja magát, ugyanakkor egyrészt maga a néppárt is balra sodródott az elmúlt években, másrészt
Hozzájuk csatlakoztak olyanok is, akik jobboldalinak mondják magukat, de valamiért kiábrándultak a kormányoldalból. Vélhetően ezen, meglehetősen heterogén választói bázis megtartásának szándéka áll amögött, hogy a párt nemigen beszél a nyilvánosság előtt gazdasági és szociális terveiről, nehogy akár a baloldaliakat riassza el túl jobboldalinak tűnő programpontokkal, akár a kormánypártokból kiábrándult, magukat jobboldalinak tartókat túlságosan baloldali vagy liberális ígéretekkel.
A régi pártok közül a Demokratikus Koalíció vállalta az indulást, amelyet az alapító Gyurcsány Ferenc volt felesége, Dobrev Klára irányít. Az alakulat baloldalinak hirdeti magát, ugyanakkor legfőbb programpontja és kampánytémája nem gazdasági vagy szociális kötődésű, hanem a külhoni magyarok választójogtól való megfosztására irányul. A párt szerint ugyanis aki nem Magyarországon él és adózik, annak nincs joga beleszólni az ország sorsának alakulásába.
A DK parlamentbe jutása ugyanakkor bizonytalan – nem úgy, mint a Mi Hazánké. A balliberális oldal felé nyitó Jobbik eredeti irányvonalát és szellemiségét képviselő politikusok pártját a közvélemény-kutatások szinte egybehangzóan bejutásra esélyesként emlegetik, így a nemzeti radikális hang jó eséllyel a következő Országgyűlésben is megmarad. Mindeközben a párt egyes szimpatizánsai a kormányoldal felé is nyitnának – ezt tükrözi a kampány, amelyben arra buzdítják a Mi Hazánk szavazóit, hogy voksoljanak a párt listájára, de az egyéni jelöltek közül a kormányoldal jelöltjeit támogassák.
Hasonló kapcsolat nehezen képzelhető el a Kétfarkú Kutya Párt esetében. Amely igazából viccpártként indult, de azóta is maga mögött tudhat annyi szimpatizánst, hogy megkapaszkodjon a közéletben – kapja is az ívet rendesen azok részéről, akik szerint a kormányváltás érdekében minden, a balliberális tábort megosztó kispártnak – így a Kutyapárt mellett a DK-nak is – félre kellene állnia a Tisza útjából.
A Fidesz-KDNP négy kétharmados győzelem után most úgy vág neki a választásnak, hogy hasonló sikert vélhetően nem remél, de azért abszolút többséget szeretne szerezni.
A kormányoldal szerint nyugati titkosszolgálatok az oknyomozó újságíróként tevékenykedő Panyi Szabolcs segítségével próbálják megbuktatni a kormányt azáltal, hogy utóbbi – amint az egy nyilvánosságra került hangfelvételből kiderült – megadta Szijjártó Péter külügyminiszter telefonszámát, amit azok így lehallgathattak. Többek között Szijjártó Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott beszélgetéseit is, amelyből lejárató céllal nyilvánosságra is hoztak néhányat.
Emellett azzal vádolják Kijevet, hogy a kormány bukását előidézendő szándékosan nem indítja újra az olajellátást a Barátság-vezetéken, miközben az ukrán kormány azt állítja: egy januári orosz támadás után még mindig tart a javítás.
Az idei választási összecsapás az előzmények alapján minden eddiginél izgalmasabbnak és szorosabbnak ígérkezik – Orbán Viktor miniszterelnök egy, a külhoni magyarokhoz intézett üzenetében arról beszélt, hogy akár egyetlen szavazaton is múlhat, merre fordul Magyarország. Ezzel arra utalt, hogy
Hogy ez így lesz-e, valóban szoros eredmény várható, vagy ismét újrázhat a kormányoldal, esetleg tizenhat év után kormányváltás lesz, az vasárnap este hét óra után derül majd ki.
A levélszavazás menete
Mint ismeretes, a külhoni magyar választópolgárok levélben szavazhatnak. A levélben szavazók a szavazólapokat tartalmazó válaszborítékot az NVI-hez visszajuttathatják postán (bárhonnan ingyen), úgy, hogy az a szavazás napján 19 óráig megérkezzen. Feladhatják térítés ellenében bármelyik külképviseletre címezve is, ebben az esetben a külképviseleti szavazás lezárultáig kell megérkeznie a levélszavazatnak a címre. Az amerikai kontinensen szavazóknak figyelembe kell venniük, hogy az időeltolódás miatt a külképviseleti szavazás szombaton lesz. A válaszboríték le is adható bármely külképviseleten munkanapokon 9 és 16 óra között. Beregszászon, Csíkszeredában, Ungváron, Kolozsváron és Szabadkán azonban április 10-ig mindennap 7-21 óra között van erre lehetőség, a szavazást megelőző napon, április 11-én pedig 7 órától 22 óráig. A Kárpát-medencében lévő külképviseletekről a tervek szerint a szavazás előtt többször is hazaszállítják az urnában lévő szavazatokat, hogy az NVI elvégezhesse a szavazók ellenőrzését. A szavazási levélcsomagokat az országgyűlési egyéni választókerületi székhelytelepüléseken is le lehet adni a szavazás napján 6 és 19 óra között. Az NVI-hez beérkezett, illetve a külképviseletekről beszállított levélszavazatok azonosító nyilatkozatainak ellenőrzését hétfő délelőtt kezdte meg az iroda. Az ellenőrzés során felbontják a külső szállítóborítékot, és az azonosító nyilatkozaton szereplő adatokat a levélben szavazók névjegyzéke alapján, illetve szükség esetén a személyazonosságot igazoló hatósági igazolvány-nyilvántartásban, valamint a polgárok személyi és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartásban is ellenőrzik. Amennyiben az azonosító nyilatkozaton feltüntetett adatok a levélben szavazók névjegyzékében, illetve nyilvántartásokban szereplő adatokkal megegyeznek, a szavazatot tartalmazó, belső zárt borítékot – felbontás nélkül – félreteszik. Ezt ugyanis csak a szavazás lezárulta, azaz április 12-én 19 óra után lehet felnyitni.
Az Egyesült Királyság, Franciaország és más NATO-tagállamok megakadályozták azt a tervet, amely szerint minden tagállam a GDP-jének 0,25 százalékát szánná Ukrajna katonai támogatására – számolt be vasárnap a The Telegraph a szövets
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában pünkösdvasárnap.
Egyetlen kormánytag sem kérte, hogy járjon közben Novák Katalin korábbi köztársasági elnöknél K. Endre ügyében, és sem Orbán Viktor, sem Lévai Anikó nem kérte a közbenjárását – mondta Balog Zoltán református püspök az MTI-nek.
Ötvenöt államtitkár kinevezése jelent meg a vasárnapi Magyar Közlönyben.
Az Iránnal kötendő megállapodást „nagyrészt már letárgyalták”, és a részleteket hamarosan bejelentik – közölte Donald Trump amerikai elnök.
Dől a dominó – közölte Magyar Péter miniszterelnök a kegyelmi üggyel kapcsolatban a sajtóban megjelentekre reagálva szombaton a Facebook-oldalán.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter megpróbálta megnyugtatni a szövetségeseket az amerikai csapatok európai telepítésével kapcsolatos döntésekkel kapcsolatban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök megtorlást ígért, miután azzal vádolta Ukrajnát, hogy halálos támadást hajtott végre egy diákkollégium ellen Kelet-Ukrajna megszállt részén.
A bukaresti Colectiv-tűz ügyében elítélt katonai tűzoltók egyikét, Antonina Radut bebörtönözték egy moldovai börtönben, ahol a román bíróságok által kiszabottnál enyhébb büntetést fog letölteni.
A görlitzi többlakásos épület összeomlása után eltűntnek nyilvánított mindkét román turista holttestét megtalálták a romok alatt – közölte a német rendőrség.
szóljon hozzá!