
Nádasdy Ádám 79 éves korában hunyt el
Fotó: Stekovics Gáspár/Wikipédia
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
2026. március 30., 11:562026. március 30., 11:56
Nádasdy Ádám, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia és a Digitális Irodalmi Akadémia tagja, a Magvető Kiadó szerzője volt.
Török András a hozzátartozók kérését tolmácsolva azt írta: „a gyászoló család a sajtó és a közvélemény megértését kéri, hogy ezekben a nehéz napokban nyilatkozattételért ne keressék őket”.
költő, esszéista, műfordító, nyelvész, az ELTE professor emeritusa, 2024-től a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Angol–olasz szakon végzett az ELTE-n, majd ugyanott vált az angol nyelvészet meghatározó oktatójává és népszerű ismeretterjesztőjévé. Nemcsak tudósként, hanem közérthető nyelvmagyarázóként is sokat tett azért, hogy a nyelvről szóló korszerű gondolkodás szélesebb közönséghez jusson el.
Költőként és prózaíróként fontos kötetei közé tartozik a Komolyabb versek, az A rend, amit csinálok, a Jól láthatóan lógok itt, a Hordtam az irhámat, valamint nyelvészeti-ismeretterjesztő munkái közül a Hárompercesek a nyelvről, a Milyen nyelv a magyar? és a Milyen nyelv az angol?.
Műfordítóként különösen nagy hatásúak voltak Shakespeare-fordításai, illetve Dante Isteni színjátékának új magyar fordítása, amelyet az Artisjus méltatása is korszakos teljesítményként emelt ki.
Munkásságát számos rangos elismeréssel jutalmazták: Déry Tibor-jutalom (1990), Robert Graves-díj (1993), Füst Milán-díj (2000), Budapestért díj és Szépíró-díj (2003), a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2005), Országh László-díj (2012), Artisjus irodalmi nagydíj (2017), AEGON művészeti díj (2020), Alföld-díj (2020), továbbá 2021-ben életműdíjat is kapott.
Ha van színvonalas humor, Bajor Andoré az. Történeteinek fordulatossága, írásainak megannyi játékos megoldása lélekfrissítő, elmecsiszoló; titokzatossága pedig jó értelemben vett kihívás az olvasó számára – mondta el megkeresésünkre Egyed Emese.
A kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezői bejelentették, hogy az immár 25. alkalommal, június 12. és 21. közt tartandó szemle a 100 éve született Marilyn Monroe színésznő előtt is tiszteleg.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
szóljon hozzá!