A gyógyturizmus a húzóágazat Menyházán
Fotó: Arad Megyei Tanács
Két hónappal később indul csak a balneoterápiás kezelések szezonja az Erdélyi‑szigethegység gyöngyszemeként emlegetett Menyházán, miután az országos költségvetés kései elfogadása miatt a gyógyturizmusban használatos kezelőjegyeket még nem bocsátották ki. A helyzet már most érezhető: a hétvégi ortodox húsvéti ünnepre mindössze 30-40 százalékos a szálláshelyek foglaltsága Arad megye hegyvidéki üdülőtelepén, szemben a korábbi évek 60–70 százalékával, és a több hónapos kiesés a menyházai költségvetést is hátrányosan érinti, hiszen egyik fő bevételi forrása az idegenforgalom, azon belül a gyógyturizmus és az azzal kapcsolatos szolgáltatásokból származó jövedelmek.
2026. április 10., 19:442026. április 10., 19:44
A korábbi évekhez képest több száz vendég marad távol az idén kora tavasszal az Arad megyei Menyházától, mert az országos nyugdíjpénztár még nem bocsáthatta ki azokat a kedvezményes – államilag támogatott – árú gyógykezelési utalványokat, amelyeket főleg a nyugdíjasok és más, mozgásszervi panaszokban szenvedők használnak fel. A költségvetést csak március végén fogadta el a parlament, ez pedig Doru Miron polgármester szerint hátrányosan érinti egyebek mellett a gyógyturizmust is.
A többi szálláshely csak április végén nyit ki, amikor várhatóan megérkeznek az első kezelőjegyes turisták.
„A szezon csúszása miatt a húsvéti foglaltság alig éri el a 30-40 százalékot. A kezelőjegyek hiánya óriási érvágás, hiszen ilyenkor már több száz vendég lenne a településen. A költségvetés későn készült el, a nyugdíjpénztár és az egészségbiztosító pedig még nem adta ki a jegyeket” – foglalta össze a polgármester az Agerpres hírügynökségnek.
Doru Miron hangsúlyozta: a kezelőjegyek létfontosságúak a település számára, hiszen évente több mint 10 ezer turista érkezik ilyen támogatással Menyházára. „Ezek nélkül a gazdasági aktivitás visszaesik, kevesebb adó folyik be, és sok turisztikai dolgozó kényszerszabadságra kerül, aki után nem fizetnek járulékokat” – tette hozzá.
Csodás kilátás nyílik a Béli-hegység völgyére
Fotó: Facebook/Menyházai polgármesteri hivatal
A nyári időszakban Menyháza mintegy 1500 szálláshelyet kínál, télen pedig körülbelül 500-at. A település 2025-ben kiemelkedő évet zárt:
ami 40 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. A fellendülést több mint húsz kulturális és sportesemény szervezése segítette.
A fürdőhelyet elsősorban a bikarbonátos, kalciumos, magnéziumos és nátriumos termálvizek teszik vonzóvá, amelyek hatékonynak számítanak:
A szezon késése azonban azt jelenti, hogy a településnek még legalább egy hónapot várnia kell arra, hogy visszatérjen a megszokott vendégforgalom.
Menyháza Borossebestől 14 km-re északkeletre a Béli-hegységben, a Monyásza-patak partján fekszik. Arad megye egyetlen országos jelentőségű idegenforgalmi települése.
A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint 738 lakosából senki sem vallotta magát magyarnak. A községtől néhány kilométerre található fürdőtelepnek nincs állandó lakója, viszont többen tartózkodnak ott, mint a központban: gyógykezelést nyújtó szállodák, wellnessrészleggel rendelkező panziók, éttermek, strand, kemping, sőt egy ifjúsági és gyerektábor is működik az egykor szebb napokat is megélt telepen.
1895-ben mélyfúrással biztosította a termálvízellátást, fenyőkből és hársfákból parkot alakíttatott ki, két szabadtéri medencét hozatott létre, kiépíttette a közvilágítást és Borosjenőről cigányzenekart fogadott. A patak felduzzasztásával létrehozott tóba Félixfürdőről betelepítette a tündérrózsát. A fürdőtelepen az aradi elit építtetett magának villákat egykoron.
A falu külterületén 27 barlang és hat zsomboly található, melyeknek az 1980-as években ismert teljes járathosszúsága 3578 m volt. Az 1. sz. pavilon (az egykori Tündérrózsás villa) mellett nyílik a Medve-barlang, melynek sokáig csak egy szifonban végződő tíz méteres bevezető szakaszát ismerték. (Ez románul Grota Ursului, és nem összetévesztendő a kiskohi [Chișcău] Medve-barlanggal.)
A hétvégén újból megnyitják a látogatók előtt a Menyházai Medve-barlangot. A turistalátványosság felújításon és bővítésen esett át, az eddigi 100 méter helyett 300 méter mélyre kísérik a hegy gyomrába az idegenvezetők a csoportokat.
1984-ben egy magyar barlangász tárta fel további kiterjedését. Egy hosszúkás teremből a barlang kettéágazik: bal oldalon negyven méter után újabb szifon következik, míg a jobb oldali járat kétszáz méter hosszú. A helyi tanács 1985-ben átvágta az első szifont a hosszúkás teremig, hogy lehetővé tegye a barlang turisztikai hasznosítását. Ezt bővítették tovább 2025-ben: újabb tárnákat és csarnokokat tettek látogathatóvá – lépcsőket, korlátokat, fémrácsos „járdákat” helyeztek el, így a látogatók már nemcsak 100 méternyi távolságban fedezhetik fel az üreget, hanem 300 méterre behatolhatnak a hegy gyomárba.
A természetjárók számos túraösvényt, barlangot és zsombolyt találnak a hegyvidéki üdülőtelep környékén
Fotó: Facebook/Menyházai polgármesteri hivatal
A barlangban ismertető táblákról tájékozódhatnak a turisták a hely történetéről, hasznos dolgokat tudhatnak meg a karsztokról, a barlangi medvéről, az egykor az üregekben élt őskori emberekről. Az egyik csarnokot Czárán Gyuláról, nevezték el, így az ő munkásságát is megismerhetik a látogatók. Czárán Gyula a magyar turizmus atyja, kutató, geológus, természetjáró, túraútvonalak építője, a Bihar-hegység leírója, aki 120 évvel ezelőtt hunyt el, és sírja Menyházán található, ahol egy szikla és arra helyezett márványtábla is őrzi emlékét.
Mérnöknek készült, jogásznak tanult, tehetséges muzsikus volt, de élete értelmét a Bihar-hegységben találta meg. Mikor a természetjárást sokan hóbortnak tartották, megszállottan kutatta a hegyeket: barlangokat tárt fel és turistautakat épített.
Híres még a Denevér-barlang, amely egy fekete mészkőben képződött cseppkőbarlang, de látható egy vashámor maradványa, felkereshető az egykori márványfejtő, kilátóról lehet gyönyörködni a Béli-hegységben, a fürdőtelep központjában lévő tavon pedig vízibiciklit lehet bérelni nyaranta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!