A gyógyturizmus a húzóágazat Menyházán
Fotó: Arad Megyei Tanács
Két hónappal később indul csak a balneoterápiás kezelések szezonja az Erdélyi‑szigethegység gyöngyszemeként emlegetett Menyházán, miután az országos költségvetés kései elfogadása miatt a gyógyturizmusban használatos kezelőjegyeket még nem bocsátották ki. A helyzet már most érezhető: a hétvégi ortodox húsvéti ünnepre mindössze 30-40 százalékos a szálláshelyek foglaltsága Arad megye hegyvidéki üdülőtelepén, szemben a korábbi évek 60–70 százalékával, és a több hónapos kiesés a menyházai költségvetést is hátrányosan érinti, hiszen egyik fő bevételi forrása az idegenforgalom, azon belül a gyógyturizmus és az azzal kapcsolatos szolgáltatásokból származó jövedelmek.
2026. április 10., 19:442026. április 10., 19:44
A korábbi évekhez képest több száz vendég marad távol az idén kora tavasszal az Arad megyei Menyházától, mert az országos nyugdíjpénztár még nem bocsáthatta ki azokat a kedvezményes – államilag támogatott – árú gyógykezelési utalványokat, amelyeket főleg a nyugdíjasok és más, mozgásszervi panaszokban szenvedők használnak fel. A költségvetést csak március végén fogadta el a parlament, ez pedig Doru Miron polgármester szerint hátrányosan érinti egyebek mellett a gyógyturizmust is.
A többi szálláshely csak április végén nyit ki, amikor várhatóan megérkeznek az első kezelőjegyes turisták.
„A szezon csúszása miatt a húsvéti foglaltság alig éri el a 30-40 százalékot. A kezelőjegyek hiánya óriási érvágás, hiszen ilyenkor már több száz vendég lenne a településen. A költségvetés későn készült el, a nyugdíjpénztár és az egészségbiztosító pedig még nem adta ki a jegyeket” – foglalta össze a polgármester az Agerpres hírügynökségnek.
Doru Miron hangsúlyozta: a kezelőjegyek létfontosságúak a település számára, hiszen évente több mint 10 ezer turista érkezik ilyen támogatással Menyházára. „Ezek nélkül a gazdasági aktivitás visszaesik, kevesebb adó folyik be, és sok turisztikai dolgozó kényszerszabadságra kerül, aki után nem fizetnek járulékokat” – tette hozzá.
Csodás kilátás nyílik a Béli-hegység völgyére
Fotó: Facebook/Menyházai polgármesteri hivatal
A nyári időszakban Menyháza mintegy 1500 szálláshelyet kínál, télen pedig körülbelül 500-at. A település 2025-ben kiemelkedő évet zárt:
ami 40 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. A fellendülést több mint húsz kulturális és sportesemény szervezése segítette.
A fürdőhelyet elsősorban a bikarbonátos, kalciumos, magnéziumos és nátriumos termálvizek teszik vonzóvá, amelyek hatékonynak számítanak:
A szezon késése azonban azt jelenti, hogy a településnek még legalább egy hónapot várnia kell arra, hogy visszatérjen a megszokott vendégforgalom.
Menyháza Borossebestől 14 km-re északkeletre a Béli-hegységben, a Monyásza-patak partján fekszik. Arad megye egyetlen országos jelentőségű idegenforgalmi települése.
A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint 738 lakosából senki sem vallotta magát magyarnak. A községtől néhány kilométerre található fürdőtelepnek nincs állandó lakója, viszont többen tartózkodnak ott, mint a központban: gyógykezelést nyújtó szállodák, wellnessrészleggel rendelkező panziók, éttermek, strand, kemping, sőt egy ifjúsági és gyerektábor is működik az egykor szebb napokat is megélt telepen.
1895-ben mélyfúrással biztosította a termálvízellátást, fenyőkből és hársfákból parkot alakíttatott ki, két szabadtéri medencét hozatott létre, kiépíttette a közvilágítást és Borosjenőről cigányzenekart fogadott. A patak felduzzasztásával létrehozott tóba Félixfürdőről betelepítette a tündérrózsát. A fürdőtelepen az aradi elit építtetett magának villákat egykoron.
A falu külterületén 27 barlang és hat zsomboly található, melyeknek az 1980-as években ismert teljes járathosszúsága 3578 m volt. Az 1. sz. pavilon (az egykori Tündérrózsás villa) mellett nyílik a Medve-barlang, melynek sokáig csak egy szifonban végződő tíz méteres bevezető szakaszát ismerték. (Ez románul Grota Ursului, és nem összetévesztendő a kiskohi [Chișcău] Medve-barlanggal.)
A hétvégén újból megnyitják a látogatók előtt a Menyházai Medve-barlangot. A turistalátványosság felújításon és bővítésen esett át, az eddigi 100 méter helyett 300 méter mélyre kísérik a hegy gyomrába az idegenvezetők a csoportokat.
1984-ben egy magyar barlangász tárta fel további kiterjedését. Egy hosszúkás teremből a barlang kettéágazik: bal oldalon negyven méter után újabb szifon következik, míg a jobb oldali járat kétszáz méter hosszú. A helyi tanács 1985-ben átvágta az első szifont a hosszúkás teremig, hogy lehetővé tegye a barlang turisztikai hasznosítását. Ezt bővítették tovább 2025-ben: újabb tárnákat és csarnokokat tettek látogathatóvá – lépcsőket, korlátokat, fémrácsos „járdákat” helyeztek el, így a látogatók már nemcsak 100 méternyi távolságban fedezhetik fel az üreget, hanem 300 méterre behatolhatnak a hegy gyomárba.
A természetjárók számos túraösvényt, barlangot és zsombolyt találnak a hegyvidéki üdülőtelep környékén
Fotó: Facebook/Menyházai polgármesteri hivatal
A barlangban ismertető táblákról tájékozódhatnak a turisták a hely történetéről, hasznos dolgokat tudhatnak meg a karsztokról, a barlangi medvéről, az egykor az üregekben élt őskori emberekről. Az egyik csarnokot Czárán Gyuláról, nevezték el, így az ő munkásságát is megismerhetik a látogatók. Czárán Gyula a magyar turizmus atyja, kutató, geológus, természetjáró, túraútvonalak építője, a Bihar-hegység leírója, aki 120 évvel ezelőtt hunyt el, és sírja Menyházán található, ahol egy szikla és arra helyezett márványtábla is őrzi emlékét.
Mérnöknek készült, jogásznak tanult, tehetséges muzsikus volt, de élete értelmét a Bihar-hegységben találta meg. Mikor a természetjárást sokan hóbortnak tartották, megszállottan kutatta a hegyeket: barlangokat tárt fel és turistautakat épített.
Híres még a Denevér-barlang, amely egy fekete mészkőben képződött cseppkőbarlang, de látható egy vashámor maradványa, felkereshető az egykori márványfejtő, kilátóról lehet gyönyörködni a Béli-hegységben, a fürdőtelep központjában lévő tavon pedig vízibiciklit lehet bérelni nyaranta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kolozsvári rendőrök hétfőn hívást kaptak egy férfitól, aki azt közölte, hogy fel fogják robbantani a Kolozsvár Arénát.
Felújították az egyik legfontosabb erdélyi Petőfi-emlékhelynek számító székelykeresztúri Gyárfás-kúriát.
A Hargita megyei csendőrséghez május 22. és 25. között összesen 26 bejelentés érkezett olyan medvékről, amelyek lakott területek közelében bukkantak fel.
A medvék kóbor kutyákéhoz hasonló befogásában és sterilizálásában látja a nagyvadak jelentette probléma megoldását George Scripcaru, Brassó polgármestere.
Kolozs és Beszterce-Naszód megye több fontos közúti útvonalán katonai járművek és felszerelések haladnak át május 25-étől a LOGEX 26 katonai gyakorlatra való felkészülés keretében – figyelmeztet közleményében a román védelmi minisztérium.
A határrendészek és a hegyimentők megmentettek vasárnap egy ukrán fiatalembert, aki a Máramarosi-havasokon keresztül lépte át a határt, és bevallása szerint egy hétig bolyongott a hegyekben.
Sziklákat helyezett el az önkormányzat Temesvár utcáin, az év elején, emiatt a Környezetvédelmi Őrség jókora, 105 000 lejes bírságot rótt ki rá.
Medve látogatott egy hotelbe Brassópojábán – adta hírül a helyi sajtó.
Jól halad a Temesvár és Lugos közötti vasútvonal felújítása – jelentette be szombaton Horațiu Cosma közlekedési államtitkár.
Kemény hangvételű bejegyzésben reagált Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és szóvivője a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyargyűlölő politikusa, Dan Tanasă szombati kifakadására.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!