
Bogdán Zsolt színművész a színházi világnapon: „Meghalljuk-e még a Times Square zajában a tücsök árnyalt dalát?”
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja, március 27. alkalmából. „Ott kezdődik-e a színház, ahol a Te nyílik? Több-e még a kevés, és kevesebb-e a több, vagy már mindenből csak az egyre harsányabb az egyre több?” – teszi fel a kérdést a színművész.
2026. március 27., 07:492026. március 27., 07:49
Március 27. a színház világnapja, ezen a napon szerte a nagyvilágban és Erdélyben is megemlékeznek az ünnepről. Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló Művész címmel kitüntetett színművészét kértük arra, hogy fogalmazza meg a színházi világnapon gondolatait, kérdésfelvetéseit.
Bogdán Zsolt kérdésfelvetéseit alább közöljük.
Bogdán Zsolt színművész (középen) a Kolozsvári Állami Magyar Színház A mi kis városunk című előadásának próbáján
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
(Vörösmarty, Pilinszky, Kosztolányi, Kányádi nyomán – szabadon)
Közelebb kerültünk-e másokhoz?
Istenhez?
Talán nem is az a feladata. Akkor meg mi a feladata? Homályosabb tükör által sarjadnak-e még új gondolatok? Több-e még a kevés, és kevesebb-e a több, vagy már mindenből csak az egyre harsányabb az egyre több?
Él-e még, szorongat-e markában titkos köveket tengerrel szemben a gyermek, aki voltunk? Vagyunk-e még úgy otthon a világban, mint cipőnkben a kavics, fáj-e minden lélekmozdulat?
Bogdán Zsolt színművész a Márai Sándor művei alapján készült, Füves könyv – Az emberi utazás című színházi előadásban
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Merünk-e, tudunk-e még játszani belehalást, késeken alvást? S kinevetjük-e még önmagunkat inkább mint mást?
Szomjas-e még bennünk a kíváncsiság?
A színházi világnap (angolul World Theatre Day, innen a betűszó: WTD) elnevezésű nemzetközi ünnepnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) kezdeményezésére 1962 óta évente március 27-én tartják meg világszerte. Évente más és más világhírű személyiséget kérnek fel a világnap nemzetközi üzenetének megfogalmazására. A színházi világnap első nemzetközi üzenetét a francia Jean Cocteau írta 1962-ben.
Üzenetében a színház azonnali, fizikai jelenlétre épülő erejét, a közösségteremtést és a megosztott világban a kapcsolódás lehetőségét hangsúlyozza, elhatárolódva a puszta kereskedelmi szórakoztatástól. Az üzenet teljes szövege többek közt a Játéktér.ro színházi portálon is olvasható.
„A nyilvánvaló problémát az új technológiák és a közösségi hálók jelentik, amik kapcsolatot ígértek, de látszólag inkább elszigetelték az embereket egymástól. (…) vaknak kell lenni ahhoz, hogy ne ismerjük fel azt, hogy az eszközökkel való kapcsolatunk fenyegetés az emberi kapcsolatainkra. (…) Habár az internet képes kérdéseket felvetni, nagyon ritkán ragadja meg azt a csodát, amit a színház tud csak létrehozni. Olyan csodát, ami figyelemből, részvételből és a jelenlévők spontán kialakuló közösségéből születik egy olyan körben, ahol az emberek cselekszenek és válaszolnak egymásnak” – fogalmazott Willem Defoe.
Bogdán Zsolt színművész a Füves könyv – Az emberi utazás című előadásban tavaly decemberben
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Könyvbemutatóra hívják a közönséget március 23-án 18 órától a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári székházába.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Elhunyt Halász Péter magyarországi néprajzkutató, a csángómagyarság kutatója, akinek csütörtökön nyílt meg életmű-kiállítása Csíkszeredában.
A millenniumi ünnepségek képzőművészeti jelentőségét és a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját mutatja be a Magyar Nemzeti Galériában nyílt két kamaratárlat
szóljon hozzá!