Ment-e a színház által a világ elébb? – Bogdán Zsolt színművész világnapi kérdésfelvetései

Közelebb kerültünk-e másokhoz?

Istenhez?

Talán nem is az a feladata. Akkor meg mi a feladata? Homályosabb tükör által sarjadnak-e még új gondolatok? Több-e még a kevés, és kevesebb-e a több, vagy már mindenből csak az egyre harsányabb az egyre több?
Él-e még, szorongat-e markában titkos köveket tengerrel szemben a gyermek, aki voltunk? Vagyunk-e még úgy otthon a világban, mint cipőnkben a kavics, fáj-e minden lélekmozdulat?

Willem Dafoe üzenete: „A technológiai eszközök fenyegetik az emberi kapcsolatainkat”

A színházi világnap (angolul World Theatre Day, innen a betűszó: WTD) elnevezésű nemzetközi ünnepnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) kezdeményezésére 1962 óta évente március 27-én tartják meg világszerte. Évente más és más világhírű személyiséget kérnek fel a világnap nemzetközi üzenetének megfogalmazására. A színházi világnap első nemzetközi üzenetét a francia Jean Cocteau írta 1962-ben.

Üzenetében a színház azonnali, fizikai jelenlétre épülő erejét, a közösségteremtést és a megosztott világban a kapcsolódás lehetőségét hangsúlyozza, elhatárolódva a puszta kereskedelmi szórakoztatástól. Az üzenet teljes szövege többek közt a Játéktér.ro színházi portálon is olvasható.

„A nyilvánvaló problémát az új technológiák és a közösségi hálók jelentik, amik kapcsolatot ígértek, de látszólag inkább elszigetelték az embereket egymástól. (…) vaknak kell lenni ahhoz, hogy ne ismerjük fel azt, hogy az eszközökkel való kapcsolatunk fenyegetés az emberi kapcsolatainkra. (…) Habár az internet képes kérdéseket felvetni, nagyon ritkán ragadja meg azt a csodát, amit a színház tud csak létrehozni. Olyan csodát, ami figyelemből, részvételből és a jelenlévők spontán kialakuló közösségéből születik egy olyan körben, ahol az emberek cselekszenek és válaszolnak egymásnak” – fogalmazott Willem Defoe.