Bogdán Zsolt színművész a színházi világnapon: „Meghalljuk-e még a Times Square zajában a tücsök árnyalt dalát?”
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja, március 27. alkalmából. „Ott kezdődik-e a színház, ahol a Te nyílik? Több-e még a kevés, és kevesebb-e a több, vagy már mindenből csak az egyre harsányabb az egyre több?” – teszi fel a kérdést a színművész.
2026. március 27., 07:492026. március 27., 07:49
Március 27. a színház világnapja, ezen a napon szerte a nagyvilágban és Erdélyben is megemlékeznek az ünnepről. Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló Művész címmel kitüntetett színművészét kértük arra, hogy fogalmazza meg a színházi világnapon gondolatait, kérdésfelvetéseit.
Bogdán Zsolt kérdésfelvetéseit alább közöljük.
Bogdán Zsolt színművész (középen) a Kolozsvári Állami Magyar Színház A mi kis városunk című előadásának próbáján
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
(Vörösmarty, Pilinszky, Kosztolányi, Kányádi nyomán – szabadon)
Közelebb kerültünk-e másokhoz?
Istenhez?
Talán nem is az a feladata. Akkor meg mi a feladata? Homályosabb tükör által sarjadnak-e még új gondolatok? Több-e még a kevés, és kevesebb-e a több, vagy már mindenből csak az egyre harsányabb az egyre több?
Él-e még, szorongat-e markában titkos köveket tengerrel szemben a gyermek, aki voltunk? Vagyunk-e még úgy otthon a világban, mint cipőnkben a kavics, fáj-e minden lélekmozdulat?
Bogdán Zsolt színművész a Márai Sándor művei alapján készült, Füves könyv – Az emberi utazás című színházi előadásban
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Merünk-e, tudunk-e még játszani belehalást, késeken alvást? S kinevetjük-e még önmagunkat inkább mint mást?
Szomjas-e még bennünk a kíváncsiság?
A színházi világnap (angolul World Theatre Day, innen a betűszó: WTD) elnevezésű nemzetközi ünnepnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) kezdeményezésére 1962 óta évente március 27-én tartják meg világszerte. Évente más és más világhírű személyiséget kérnek fel a világnap nemzetközi üzenetének megfogalmazására. A színházi világnap első nemzetközi üzenetét a francia Jean Cocteau írta 1962-ben.
Üzenetében a színház azonnali, fizikai jelenlétre épülő erejét, a közösségteremtést és a megosztott világban a kapcsolódás lehetőségét hangsúlyozza, elhatárolódva a puszta kereskedelmi szórakoztatástól. Az üzenet teljes szövege többek közt a Játéktér.ro színházi portálon is olvasható.
„A nyilvánvaló problémát az új technológiák és a közösségi hálók jelentik, amik kapcsolatot ígértek, de látszólag inkább elszigetelték az embereket egymástól. (…) vaknak kell lenni ahhoz, hogy ne ismerjük fel azt, hogy az eszközökkel való kapcsolatunk fenyegetés az emberi kapcsolatainkra. (…) Habár az internet képes kérdéseket felvetni, nagyon ritkán ragadja meg azt a csodát, amit a színház tud csak létrehozni. Olyan csodát, ami figyelemből, részvételből és a jelenlévők spontán kialakuló közösségéből születik egy olyan körben, ahol az emberek cselekszenek és válaszolnak egymásnak” – fogalmazott Willem Defoe.
Bogdán Zsolt színművész a Füves könyv – Az emberi utazás című előadásban tavaly decemberben
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha van színvonalas humor, Bajor Andoré az. Történeteinek fordulatossága, írásainak megannyi játékos megoldása lélekfrissítő, elmecsiszoló; titokzatossága pedig jó értelemben vett kihívás az olvasó számára – mondta el megkeresésünkre Egyed Emese.
A kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezői bejelentették, hogy az immár 25. alkalommal, június 12. és 21. közt tartandó szemle a 100 éve született Marilyn Monroe színésznő előtt is tiszteleg.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!