Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Elsősorban iskolásoknak szánt előadással bővült a szatmárnémeti Harag György Társulat repertoárja: a Ludas Matyi Szatmárban című, megújult produkcióval – közölte a színház.
2024. május 14., 14:572024. május 14., 14:57
A társulat május 8-án mutatta be a Ludas Matyi Szatmárban című produkciót Bessenyei Gedő István társulatigazgató rendezésében. Az elsősorban iskolás bérleteseknek szánt előadás egy változatát a 2013/2014-es évadban már nagy sikerrel játszottak. A Bessenyei István rendezői és Csibi Katalin térkoncepciója alapján készült előadás viszont újjászületett: Bessenyei Gedő István rendezésében és dramaturgiai munkájának köszönhetően megújult formában láthatja a közönség a közkedvelt produkciót, amelynek fontos része a szatmári magyar népművészet, népdal és néptánc,
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
„Fontos előadás született, amellyel elsősorban a jövő nézői generációit szeretnénk formálni, a fiatalokat megszólítani. Mindazonáltal az előadás továbbra is 7-től 97 évig ajánlott mindenkinek, akit megérint az igazságkereső hős története, illetve fontos számára szatmári magyar néphagyományok világa és a népi kultúra gazdag öröksége. Szerencsés helyzet, de fontos felelősséget is ró ránk az a körülmény, hogy a diákközönség értelemszerűen kicserélődik nyolcévente, új generációk jelennek meg az iskolapadokban” – fogalmazott Bessenyei Gedő István társulatigazgató, az előadás rendezője. Mint rámutat,
Jó látni, ahogy a gyerekeknek szó szerint is tátva marad a szájuk, amikor a táncosokat nézik, az előadást megelőző közös ráhangolódás során – amikor a színház előcsarnokát és még az utcát is betölti a szatmári népzene és néptánc varázsa. „Édesapámnak nagyon fontos volt, hogy ez az örökérvényű, az igazságkeresésről, az igazságérzetről és emberségről szóló történet mindig az adott tájegység népi kultúrájába ágyazottan szólaljon meg, ezért olyan átiratot készített, amely mélyen beágyazza a történetet a népi kultúrába.” – ismertette az átirat és az előadás koncepcióját Bessenyei Gedő István társulatigazgató, az előadás rendezője.
Az al- és felcsíki, illetve gyimesi népi kultúrába, népzenébe ágyazott előadás érdekessége volt, hogy a később világhírűvé vált gyimesi prímás, Zerkula János és zenekara kísérte, élőben. Az előadás szatmári változatát a 2013/14-es évadban mutatták be, a szatmári népi kultúrába ágyazottan, de azóta elkészült a jász és kun népi kultúrába ágyazott változata is Szolnokon, a Szigligeti Színház előadásában. Az utóbbi változatot a szatmári előadás Döbrögijét játszó Nagy Orbán rendezte, Bessenyei Gedő István segítségével, az eredeti koncepció alapján. „Tíz év után megérett rá az idő, hogy Szatmáron is újra elővegyük a produkciót, hiszen ez az előadásunk volt az elmúlt évtizedünk egyik legsikeresebb, minden generációt megszólító produkciója, amely ráadásul a nemzeti és lokális identitás erősítését, saját népi kultúránk megszerettetését is szolgálja, miközben egy két évszázados remekmű történetét hozza közelebb a mai generációkhoz. Az külön öröm, hogy választott előadásként felnőtt nézők százai is kíváncsiak voltak a közismert történet színpadi változatára” – mondja az előadás rendezője, aki szerint a szatmári népi kultúra megismertetése, megszerettetése identitásképző erőt is képvisel.
a saját hagyományaik, népi kultúrájuk felvállalása, mint ahogyan azt például a Székelyföldön tapasztalta. Ezért akart létrehozni egy szatmári változatot is. Szerencsére azóta sok minden változott, érezhetően: tíz évvel ezelőtt még a táncosok összeválogatása is problémát okozott, ma már négy tánccsoport legjobbjai közül lehetett válogatni, és szerencsére színházi munkához szokott szakember vezetésével tehettük ezt meg” – fogalmazott a rendező. Fazekas Mihály 1804-ben írt Ludas Matyija minden elemében az autentikus népmeséken alapul, mesés fordulatai és nyelvezete révén szorosan igazodik e népművészeti műfajhoz. A történet középpontjában az eszes parasztlegény, Matyi áll. A furfangos, becsületes, ám kissé öntörvényű népmesei hőssel szinte az első találkozáskor könnyű azonosulni, miközben a kezdetben „lusta” legény felnőtté, férfivá érését is nyomon követhetjük, az igazságtalanság elleni jogos lázadásának szurkolva.
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Már a negyedszázaddal ezelőtt készült ősváltozat esetében fontos volt, hogy Matyi jellemrajzában ne a bosszúállás, hanem az igazságszeretet, sőt, az irgalmasság is fontos tényezővé váljon” – összegezte az előadást létrehozó alkotói szándékot a társulatigazgató.
Szereplők: Erdei Máté, Nagy Orbán, Sosovicza Anna, Kovács Nikolett, Gaál Gyula, Péter Attila Zsolt, Poszet Nándor, Moldován Blanka, Gál Ágnes, Orbán Zsolt, Kovács Éva, Keresztes Ágnes és Budizsa Evelyn. Táncosok: Antal Rajmond, Berecki Krisztián József, Éles Vivien, Jakab Viktória Beatrix, Kengye Ádám, Kispál Nándor, Krisztián Szintia, Lőrincz Csilla, Medgyesi Mátyás és Nagy Vivien.
A rendező munkatársaként közreműködött Nagy Orbán, az előadás koreográfusa Kispál Nándor, díszlet és jelmeztervezője Szabó Anna volt. Az előadásban látható bábot Baráth Csaba tervezte, a produkció zenei munkatársa és korrepetitora Bakk-Dávid László volt. Koreográfiai tanácsadóként Szabó Franciska, ügyelőként Szabó Ritta, súgóként Simionaș Varga Anna segítette a produkció létrejöttét.
„Manapság a rendezői színház a divat, amely világrengető problémákat, kétségbeejtő víziókat tár a nézők elé, és inkább az értelemre, semmint az érzelmekre akar hatni” – fejtette ki a Krónikának Méhes Kati színművész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!