Fotó: Bone Ewald
Kettős évfordulót ünnepeltek csütörtökön a kincses városban: Szathmári Pap Károly kolozsvári fényképész, akvarellista születésének 200. évfordulóján immár második alkalommal került sor a romániai fotóművészet napjára, amelynek keretében délelőtt Szathmári Pap Károly hozzájárulása az európai fotóművészethez címmel kerekasztal-beszélgetést tartottak. Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter nyitóbeszédében elmondta: nem volt egyszerű érvényre juttatni azt a 2010-es kormányhatározatot, amely alapján a fotóművészet napját Szathmári születésének évfordulójához kötötték, a szakemberek elszántságának köszönhetően azonban sikerrel jártak az illetékesek.
„Elsődleges célunk volt visszahozni a 21. századi erdélyi magyar kulturális életbe azt a szellemi és tárgyi örökséget, amelyet még mindig nem ismerünk, nem tártunk fel eléggé. Szathmári egyszerre volt korszerű és előremutató, jól ismerte az európai és az azon kívüli kultúrát is” – magyarázta Kelemen Hunor. Hozzátette: a közeljövőben egy fotográfia-múzeum létrehozását is tervezik, amely ismertetni fogja a fényképészeti alkotásokat Szathmáritól kezdve a kortárs művészekig. „Közel járunk a megvalósításhoz, már csak a megfelelő helyszínt – a várost, illetve az épületet – kell megtalálnunk. Az év folyamán ugyanakkor több városban is tartunk majd megemlékezéseket a jeles 200. évforduló kapcsán” – mutatott rá a tárcavezető.
„Örülhet az, aki szerencsés ember, a szerencse pedig általában a fotóművészekkel tart” – fogalmazott köszöntőjében Tóth István, a Romániai Fotóművészek Szövetségének elnöke. Mint mondta, néhány évvel ezelőtt, az említett kormányhatározat ötletének felvetésére az ország minden részéből pozitív visszajelzés érkezett a társszervezetek részéről. „Hihetetlen, hogy mennyire széles körben ismerték Szathmári Pap Károly nevét a román nyelvterületeken is, Magyarországon ezzel szemben sajnos szinte teljesen ismeretlen” – mutatott rá Tóth. Hozzátette: a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban január 30-án megnyíló kiállításon Szathmári több mint 120 fényképét tekintheti majd meg a közönség.
Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész előadásában hangsúlyozta: a jeles alkotó művészete két kultúrkör vonzásában teljesedik ki, hiszen egyformán fontos a magyar és a román közösség számára is. „Ez az örökség mindannyiunké, nem szabad kisajátítanunk Szathmári Pap Károlyt, hasonlóan jelentős volt hozzájárulása a román kultúrához is. Létrehozta Bukarestben az első fényképészeti műtermet, panorámaképeket alkotott a román fővárosról, kedvelt udvari festő volt, és őt tekintjük az első haditudósítónak. A krími háborúban a hosszú expozíciós idő miatt természetesen nem csatajeleneteket örökített meg, hanem vonuló katonai szekereket, tiszteket fényképezett” – magyarázta a szakértő. Murádin Szathmári két nagyobb vállalkozását emelte ki bemutatójában: a művész litográfiás módszerrel megalkotta az első erdélyi arcképcsarnokot, Erdély képekben címmel pedig kőnyomatos füzeteket adott ki.
Csütörtök délután a fotóművészet napjának keretében Nagy Lajos kézdivásárhelyi fotóművész képeiből nyílt tárlat a Kolozsvári Magyar Operában. A megnyitón Szép Gyula az opera igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Tóth István, a Romániai Fotóművészek Szövetségének elnöke elmondta: egyesületük kezdeményezte, hogy Szathmári Pap Károly születésnapját a fényképészet napjává nyilvánítsák, amelyet a kormány 2010. május ötödikén hagyott jóvá.
Szathmárit Dorel Găină fotóművész a fényképészet egyik úttörőjének nevezte. Balázs Csaba, a Fotóművészek Nemzetközi Szövetségének (FIAP) romániai képviselője átadta Nagy Lajosnak a FIAP Kiváló Művésze minősítés elnevezésű díj ezüstfokozatát. A művészt egyébként a Romániai Fotóművészekszövetsége a 2011-es év fotósának választotta, egyúttal jelölték a FIAP díjra is, amelyet december 21-én ítélt oda a Nemzetközi Fényképész Szövetség.
Tóth István ugyanakkor elmondta: a kiállítás a január végén kezdődő romániai fotóművészet hónapja rendezvénysorozat beharangozó eseménye, amelynek során számos egyéni és csoportos kiállítást szerveznek meg az országban, de külföldön, többek közt Szolnokon is nyílik majd tárlat a romániai fényképészek képeiből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Látogatottsági adatok