Fotó: Bone Ewald
Kettős évfordulót ünnepeltek csütörtökön a kincses városban: Szathmári Pap Károly kolozsvári fényképész, akvarellista születésének 200. évfordulóján immár második alkalommal került sor a romániai fotóművészet napjára, amelynek keretében délelőtt Szathmári Pap Károly hozzájárulása az európai fotóművészethez címmel kerekasztal-beszélgetést tartottak. Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter nyitóbeszédében elmondta: nem volt egyszerű érvényre juttatni azt a 2010-es kormányhatározatot, amely alapján a fotóművészet napját Szathmári születésének évfordulójához kötötték, a szakemberek elszántságának köszönhetően azonban sikerrel jártak az illetékesek.
„Elsődleges célunk volt visszahozni a 21. századi erdélyi magyar kulturális életbe azt a szellemi és tárgyi örökséget, amelyet még mindig nem ismerünk, nem tártunk fel eléggé. Szathmári egyszerre volt korszerű és előremutató, jól ismerte az európai és az azon kívüli kultúrát is” – magyarázta Kelemen Hunor. Hozzátette: a közeljövőben egy fotográfia-múzeum létrehozását is tervezik, amely ismertetni fogja a fényképészeti alkotásokat Szathmáritól kezdve a kortárs művészekig. „Közel járunk a megvalósításhoz, már csak a megfelelő helyszínt – a várost, illetve az épületet – kell megtalálnunk. Az év folyamán ugyanakkor több városban is tartunk majd megemlékezéseket a jeles 200. évforduló kapcsán” – mutatott rá a tárcavezető.
„Örülhet az, aki szerencsés ember, a szerencse pedig általában a fotóművészekkel tart” – fogalmazott köszöntőjében Tóth István, a Romániai Fotóművészek Szövetségének elnöke. Mint mondta, néhány évvel ezelőtt, az említett kormányhatározat ötletének felvetésére az ország minden részéből pozitív visszajelzés érkezett a társszervezetek részéről. „Hihetetlen, hogy mennyire széles körben ismerték Szathmári Pap Károly nevét a román nyelvterületeken is, Magyarországon ezzel szemben sajnos szinte teljesen ismeretlen” – mutatott rá Tóth. Hozzátette: a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban január 30-án megnyíló kiállításon Szathmári több mint 120 fényképét tekintheti majd meg a közönség.
Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész előadásában hangsúlyozta: a jeles alkotó művészete két kultúrkör vonzásában teljesedik ki, hiszen egyformán fontos a magyar és a román közösség számára is. „Ez az örökség mindannyiunké, nem szabad kisajátítanunk Szathmári Pap Károlyt, hasonlóan jelentős volt hozzájárulása a román kultúrához is. Létrehozta Bukarestben az első fényképészeti műtermet, panorámaképeket alkotott a román fővárosról, kedvelt udvari festő volt, és őt tekintjük az első haditudósítónak. A krími háborúban a hosszú expozíciós idő miatt természetesen nem csatajeleneteket örökített meg, hanem vonuló katonai szekereket, tiszteket fényképezett” – magyarázta a szakértő. Murádin Szathmári két nagyobb vállalkozását emelte ki bemutatójában: a művész litográfiás módszerrel megalkotta az első erdélyi arcképcsarnokot, Erdély képekben címmel pedig kőnyomatos füzeteket adott ki.
Csütörtök délután a fotóművészet napjának keretében Nagy Lajos kézdivásárhelyi fotóművész képeiből nyílt tárlat a Kolozsvári Magyar Operában. A megnyitón Szép Gyula az opera igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Tóth István, a Romániai Fotóművészek Szövetségének elnöke elmondta: egyesületük kezdeményezte, hogy Szathmári Pap Károly születésnapját a fényképészet napjává nyilvánítsák, amelyet a kormány 2010. május ötödikén hagyott jóvá.
Szathmárit Dorel Găină fotóművész a fényképészet egyik úttörőjének nevezte. Balázs Csaba, a Fotóművészek Nemzetközi Szövetségének (FIAP) romániai képviselője átadta Nagy Lajosnak a FIAP Kiváló Művésze minősítés elnevezésű díj ezüstfokozatát. A művészt egyébként a Romániai Fotóművészekszövetsége a 2011-es év fotósának választotta, egyúttal jelölték a FIAP díjra is, amelyet december 21-én ítélt oda a Nemzetközi Fényképész Szövetség.
Tóth István ugyanakkor elmondta: a kiállítás a január végén kezdődő romániai fotóművészet hónapja rendezvénysorozat beharangozó eseménye, amelynek során számos egyéni és csoportos kiállítást szerveznek meg az országban, de külföldön, többek közt Szolnokon is nyílik majd tárlat a romániai fényképészek képeiből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok