
Fotó: Bone Ewald
Kettős évfordulót ünnepeltek csütörtökön a kincses városban: Szathmári Pap Károly kolozsvári fényképész, akvarellista születésének 200. évfordulóján immár második alkalommal került sor a romániai fotóművészet napjára, amelynek keretében délelőtt Szathmári Pap Károly hozzájárulása az európai fotóművészethez címmel kerekasztal-beszélgetést tartottak. Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter nyitóbeszédében elmondta: nem volt egyszerű érvényre juttatni azt a 2010-es kormányhatározatot, amely alapján a fotóművészet napját Szathmári születésének évfordulójához kötötték, a szakemberek elszántságának köszönhetően azonban sikerrel jártak az illetékesek.
„Elsődleges célunk volt visszahozni a 21. századi erdélyi magyar kulturális életbe azt a szellemi és tárgyi örökséget, amelyet még mindig nem ismerünk, nem tártunk fel eléggé. Szathmári egyszerre volt korszerű és előremutató, jól ismerte az európai és az azon kívüli kultúrát is” – magyarázta Kelemen Hunor. Hozzátette: a közeljövőben egy fotográfia-múzeum létrehozását is tervezik, amely ismertetni fogja a fényképészeti alkotásokat Szathmáritól kezdve a kortárs művészekig. „Közel járunk a megvalósításhoz, már csak a megfelelő helyszínt – a várost, illetve az épületet – kell megtalálnunk. Az év folyamán ugyanakkor több városban is tartunk majd megemlékezéseket a jeles 200. évforduló kapcsán” – mutatott rá a tárcavezető.
„Örülhet az, aki szerencsés ember, a szerencse pedig általában a fotóművészekkel tart” – fogalmazott köszöntőjében Tóth István, a Romániai Fotóművészek Szövetségének elnöke. Mint mondta, néhány évvel ezelőtt, az említett kormányhatározat ötletének felvetésére az ország minden részéből pozitív visszajelzés érkezett a társszervezetek részéről. „Hihetetlen, hogy mennyire széles körben ismerték Szathmári Pap Károly nevét a román nyelvterületeken is, Magyarországon ezzel szemben sajnos szinte teljesen ismeretlen” – mutatott rá Tóth. Hozzátette: a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban január 30-án megnyíló kiállításon Szathmári több mint 120 fényképét tekintheti majd meg a közönség.
Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész előadásában hangsúlyozta: a jeles alkotó művészete két kultúrkör vonzásában teljesedik ki, hiszen egyformán fontos a magyar és a román közösség számára is. „Ez az örökség mindannyiunké, nem szabad kisajátítanunk Szathmári Pap Károlyt, hasonlóan jelentős volt hozzájárulása a román kultúrához is. Létrehozta Bukarestben az első fényképészeti műtermet, panorámaképeket alkotott a román fővárosról, kedvelt udvari festő volt, és őt tekintjük az első haditudósítónak. A krími háborúban a hosszú expozíciós idő miatt természetesen nem csatajeleneteket örökített meg, hanem vonuló katonai szekereket, tiszteket fényképezett” – magyarázta a szakértő. Murádin Szathmári két nagyobb vállalkozását emelte ki bemutatójában: a művész litográfiás módszerrel megalkotta az első erdélyi arcképcsarnokot, Erdély képekben címmel pedig kőnyomatos füzeteket adott ki.
Csütörtök délután a fotóművészet napjának keretében Nagy Lajos kézdivásárhelyi fotóművész képeiből nyílt tárlat a Kolozsvári Magyar Operában. A megnyitón Szép Gyula az opera igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Tóth István, a Romániai Fotóművészek Szövetségének elnöke elmondta: egyesületük kezdeményezte, hogy Szathmári Pap Károly születésnapját a fényképészet napjává nyilvánítsák, amelyet a kormány 2010. május ötödikén hagyott jóvá.
Szathmárit Dorel Găină fotóművész a fényképészet egyik úttörőjének nevezte. Balázs Csaba, a Fotóművészek Nemzetközi Szövetségének (FIAP) romániai képviselője átadta Nagy Lajosnak a FIAP Kiváló Művésze minősítés elnevezésű díj ezüstfokozatát. A művészt egyébként a Romániai Fotóművészekszövetsége a 2011-es év fotósának választotta, egyúttal jelölték a FIAP díjra is, amelyet december 21-én ítélt oda a Nemzetközi Fényképész Szövetség.
Tóth István ugyanakkor elmondta: a kiállítás a január végén kezdődő romániai fotóművészet hónapja rendezvénysorozat beharangozó eseménye, amelynek során számos egyéni és csoportos kiállítást szerveznek meg az országban, de külföldön, többek közt Szolnokon is nyílik majd tárlat a romániai fényképészek képeiből.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.