
Bajor Andor szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművét vizsgálja a kolozsvári konferencia
Fotó: Erdélyi Magyar Írók Ligája
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
2026. április 14., 16:032026. április 14., 16:03
Bajor Andor szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművét vizsgáló kétnapos tudományos konferenciát szerveznek Kolozsváron április 17-19-án az Erdélyi Múzeum-Egyesületszékházában. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Helikon és a Napsugár, valamint a Szivárvány gyereklapok, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság az irodalmi hagyomány értékes részének tekinti Bajor Andor életművét és az újraolvasása által inspirált irodalmi művek létrehívására vállalkozik, de tudományos konferencia szervezését és az író 100. születésnapjára „időzített” tanulmánykötet kiadását is – szerepel a szervezők közleményében. Az eseménnyel folytatják az újra felfedezés, a Bálint Tibor, majd Mózes Attila munkásságával kapcsolatos irodalmi-irodalomtörténeti és kiadói események sorát.
A Bolyai Tudományegyetem hallgatója majd tanára, kiadói szerkesztő (Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, Irodalmi Könyvkiadó), lapszerkesztő (Napsugár gyermeklap), újságíró (Előre napilap, Keresztény Szó főszerkesztője) és mindeközben író volt, az igazságra nevettetve rámutató fajtából. Szatírái, humoreszkjei, paródiái, karcolatai színpadi és bábszínpadi feldolgozásban is sikeresek voltak.
Munkáit elismeréssel fogadta a korabeli kritika, ma a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Könyvtárában elérhetők (DIA | Digitális Irodalmi Akadémia)
„centenárium (egyes szövegekben: centinárium): az író vagy költő születésének, illetve halálának évfordulóján az irodalomtörténészek elővesznek egy centit, és lemérik az író vagy költő alakját, mintha kabátot akarnának varrni a részére. Ez a művelet a centenárium. Az eredményeket az író- vagy költőtől vett idézetek közé ékelve hozzák nyilvánosságra. (Lásd
A centinárium elvégzése után az irodalomtörténészek elteszik a centit, és saját részükre varratnak kabátot.”

Mózes Attila író, irodalomkritikus, szerkesztő életművére fókuszáló konferenciát tartanak április 25–26-án Kolozsváron.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
szóljon hozzá!