Bajor Andor szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművét vizsgálja a kolozsvári konferencia
Fotó: Erdélyi Magyar Írók Ligája
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
2026. április 14., 16:032026. április 14., 16:03
Bajor Andor szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművét vizsgáló kétnapos tudományos konferenciát szerveznek Kolozsváron április 17-19-án az Erdélyi Múzeum-Egyesületszékházában. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Helikon és a Napsugár, valamint a Szivárvány gyereklapok, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság az irodalmi hagyomány értékes részének tekinti Bajor Andor életművét és az újraolvasása által inspirált irodalmi művek létrehívására vállalkozik, de tudományos konferencia szervezését és az író 100. születésnapjára „időzített” tanulmánykötet kiadását is – szerepel a szervezők közleményében. Az eseménnyel folytatják az újra felfedezés, a Bálint Tibor, majd Mózes Attila munkásságával kapcsolatos irodalmi-irodalomtörténeti és kiadói események sorát.
A Bolyai Tudományegyetem hallgatója majd tanára, kiadói szerkesztő (Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, Irodalmi Könyvkiadó), lapszerkesztő (Napsugár gyermeklap), újságíró (Előre napilap, Keresztény Szó főszerkesztője) és mindeközben író volt, az igazságra nevettetve rámutató fajtából. Szatírái, humoreszkjei, paródiái, karcolatai színpadi és bábszínpadi feldolgozásban is sikeresek voltak.
Munkáit elismeréssel fogadta a korabeli kritika, ma a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Könyvtárában elérhetők (DIA | Digitális Irodalmi Akadémia)
„centenárium (egyes szövegekben: centinárium): az író vagy költő születésének, illetve halálának évfordulóján az irodalomtörténészek elővesznek egy centit, és lemérik az író vagy költő alakját, mintha kabátot akarnának varrni a részére. Ez a művelet a centenárium. Az eredményeket az író- vagy költőtől vett idézetek közé ékelve hozzák nyilvánosságra. (Lásd
A centinárium elvégzése után az irodalomtörténészek elteszik a centit, és saját részükre varratnak kabátot.”
Mózes Attila író, irodalomkritikus, szerkesztő életművére fókuszáló konferenciát tartanak április 25–26-án Kolozsváron.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!