Cannes-i siker. Cristian Mungiu egy Norvégiában élő román család történeté filmesítette meg
Fotó: Krónika
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
2026. május 23., 23:352026. május 23., 23:35
2026. május 24., 00:332026. május 24., 00:33
A román rendező ötödik nagyjátékfilmjével második alkalommal nyerte el a fődíjat a világ legjelentősebb filmes találkozójának számító cannes-i fesztiválon, 19 évvel a 4 hónap, 3 hét, 2 nap című filmjének sikere után. A román versenyfilm a mélyen vallásos, konzervatív evangéliumi keresztényi értékek szerint élő Gheorghiu családról szól, amely Romániából érkezik Norvégiába.
A kezdetben sikeresnek tűnő beilleszkedés ellenére a család helyzete ellehetetlenül, amikor a szülőkre a gyerekek ellen elkövetett erőszak gyanúja vetül – olvasható az MTI filmismertetőjében.
A nagyon finom drámai helyzetekben Cristian Mungiu az együttélés kérdését és a progresszió nevében elkövetett túlkapások problémáját veti fel, és rámutat a nyugati társadalmak polarizációjára, amelyben a kételkedésnek egyre kevésbé van helye.
Néhány éve jelentős hullámokat vetett a Bodnariu család esete, miután öt gyermeket vett el tőle a Barnevernet (a norvég gyermekvédelmi szolgálat) 2015-ben fizikai bántalmazás vádjával.
Marius és Ruth Bodnariut testi fenyítéssel vádolták, emiatt vették el tőlük a gyermekeket.
Az ügy a norvég hatóságok bevándorló családok elleni agresszív beavatkozásait övező viták szimbólumává vált, nemzetközi tiltakozásokat és heves vitákat váltva ki.
Széles körű tiltakozások után kiderült, hogy a vádak túlzóak voltak, és a gyermekeket végül visszaadták, a család pedig később Romániába költözött.
„A filmművészetben fontos, hogy releváns témákról beszéljünk, hogy megértsük, milyen irányba halad a világ. Ezt úgy tehetjük meg, hogy megfigyeljük a körülöttünk élő embereket, szeretteinket. És én úgy érzem, hogy a mai társadalmak megosztottak és radikalizálódtak.
Ezek gyönyörű szavak, amelyeket mindannyian szeretünk, de gyakrabban kell alkalmaznunk őket” – fogalmazott Mungiu a film kapcsán a cannes-i fesztivál Facebook-oldalán közzétett, a díj átvételéhez kapcsolódó videós poszt szerint.
„Örülök ennek a pillanatnak. Hadd élvezzem ki” – mondta Mungiu a díj kihirdetését követő beszédében a Le Figaro szerint.
„Először meglepetés. Aztán jön az öröm. Mindig a második alkalomra emlékszünk. Ez az este örökre bevésődik az emlékezetembe. Ez a díj boldoggá tesz, de húsz évnek kell eltelnie, hogy megtudjuk, melyek voltak a legjobb filmek.
A változásnak nálunk kell kezdődnie. Fontos dolgokról kell beszélnünk, és ez rajtunk múlik. Kockáztattuk, hogy hallassuk a hangunkat.
Ez a film elkötelezettség mindenféle fundamentalizmus ellen, az empátia iránti felhívás, amit gyakrabban kellene gyakorolni” – idézte a román rendező szavait a Mediafax.
amely azt dolgozta fel, milyen traumatikus tortúra volt 1989 előtt az abortusz Romániában.
A román rendező két Arany Pálmájával olyan legendás direktorokhoz csatlakozott, mint Francis Ford Coppola, Michael Haneke vagy Ken Loach.
A francia finanszírozással készült bűnügyi történet Claude Chabrol francia rendező A hűtlen feleség (1969) című filmjének kortárs orosz környezetbe helyezett adaptációja, amelyben egy felső középosztályhoz tartozó házaspár drámáján keresztül világít rá az ukrajnai háborúba belefáradt orosz társadalom széthullására.
Ez az első alkalom, hogy Andrej Zvjagincev nem a hazájában, Oroszországban forgatott filmet,
„A front mindkét oldalán emberek milliói egyetlen dologra vágynak: hogy vége legyen a mészárlásoknak. És az egyetlen személy, aki véget vethet ennek a vérontásnak, az az Oroszországi Föderáció elnöke. Az egész világ erre vár” – mondta a rendező a díj átvételekor az Ukrajnában több mint négy éve tartó orosz agresszióra utalva.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!