Cannes-i siker. Cristian Mungiu egy Norvégiában élő román család történeté filmesítette meg
Fotó: Krónika
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
2026. május 23., 23:352026. május 23., 23:35
2026. május 24., 00:332026. május 24., 00:33
A román rendező ötödik nagyjátékfilmjével második alkalommal nyerte el a fődíjat a világ legjelentősebb filmes találkozójának számító cannes-i fesztiválon, 19 évvel a 4 hónap, 3 hét, 2 nap című filmjének sikere után. A román versenyfilm a mélyen vallásos, konzervatív evangéliumi keresztényi értékek szerint élő Gheorghiu családról szól, amely Romániából érkezik Norvégiába.
A kezdetben sikeresnek tűnő beilleszkedés ellenére a család helyzete ellehetetlenül, amikor a szülőkre a gyerekek ellen elkövetett erőszak gyanúja vetül – olvasható az MTI filmismertetőjében.
A nagyon finom drámai helyzetekben Cristian Mungiu az együttélés kérdését és a progresszió nevében elkövetett túlkapások problémáját veti fel, és rámutat a nyugati társadalmak polarizációjára, amelyben a kételkedésnek egyre kevésbé van helye.
Néhány éve jelentős hullámokat vetett a Bodnariu család esete, miután öt gyermeket vett el tőle a Barnevernet (a norvég gyermekvédelmi szolgálat) 2015-ben fizikai bántalmazás vádjával.
Marius és Ruth Bodnariut testi fenyítéssel vádolták, emiatt vették el tőlük a gyermekeket.
Az ügy a norvég hatóságok bevándorló családok elleni agresszív beavatkozásait övező viták szimbólumává vált, nemzetközi tiltakozásokat és heves vitákat váltva ki.
Széles körű tiltakozások után kiderült, hogy a vádak túlzóak voltak, és a gyermekeket végül visszaadták, a család pedig később Romániába költözött.
„A filmművészetben fontos, hogy releváns témákról beszéljünk, hogy megértsük, milyen irányba halad a világ. Ezt úgy tehetjük meg, hogy megfigyeljük a körülöttünk élő embereket, szeretteinket. És én úgy érzem, hogy a mai társadalmak megosztottak és radikalizálódtak.
Ezek gyönyörű szavak, amelyeket mindannyian szeretünk, de gyakrabban kell alkalmaznunk őket” – fogalmazott Mungiu a film kapcsán a cannes-i fesztivál Facebook-oldalán közzétett, a díj átvételéhez kapcsolódó videós poszt szerint.
„Örülök ennek a pillanatnak. Hadd élvezzem ki” – mondta Mungiu a díj kihirdetését követő beszédében a Le Figaro szerint.
„Először meglepetés. Aztán jön az öröm. Mindig a második alkalomra emlékszünk. Ez az este örökre bevésődik az emlékezetembe. Ez a díj boldoggá tesz, de húsz évnek kell eltelnie, hogy megtudjuk, melyek voltak a legjobb filmek.
A változásnak nálunk kell kezdődnie. Fontos dolgokról kell beszélnünk, és ez rajtunk múlik. Kockáztattuk, hogy hallassuk a hangunkat.
Ez a film elkötelezettség mindenféle fundamentalizmus ellen, az empátia iránti felhívás, amit gyakrabban kellene gyakorolni” – idézte a román rendező szavait a Mediafax.
amely azt dolgozta fel, milyen traumatikus tortúra volt 1989 előtt az abortusz Romániában.
A román rendező két Arany Pálmájával olyan legendás direktorokhoz csatlakozott, mint Francis Ford Coppola, Michael Haneke vagy Ken Loach.
A francia finanszírozással készült bűnügyi történet Claude Chabrol francia rendező A hűtlen feleség (1969) című filmjének kortárs orosz környezetbe helyezett adaptációja, amelyben egy felső középosztályhoz tartozó házaspár drámáján keresztül világít rá az ukrajnai háborúba belefáradt orosz társadalom széthullására.
Ez az első alkalom, hogy Andrej Zvjagincev nem a hazájában, Oroszországban forgatott filmet,
„A front mindkét oldalán emberek milliói egyetlen dologra vágynak: hogy vége legyen a mészárlásoknak. És az egyetlen személy, aki véget vethet ennek a vérontásnak, az az Oroszországi Föderáció elnöke. Az egész világ erre vár” – mondta a rendező a díj átvételekor az Ukrajnában több mint négy éve tartó orosz agresszióra utalva.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!