Cannes-i siker. Cristian Mungiu egy Norvégiában élő román család történeté filmesítette meg
Fotó: Krónika
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
2026. május 23., 23:352026. május 23., 23:35
2026. május 24., 00:332026. május 24., 00:33
A román rendező ötödik nagyjátékfilmjével második alkalommal nyerte el a fődíjat a világ legjelentősebb filmes találkozójának számító cannes-i fesztiválon, 19 évvel a 4 hónap, 3 hét, 2 nap című filmjének sikere után. A román versenyfilm a mélyen vallásos, konzervatív evangéliumi keresztényi értékek szerint élő Gheorghiu családról szól, amely Romániából érkezik Norvégiába.
A kezdetben sikeresnek tűnő beilleszkedés ellenére a család helyzete ellehetetlenül, amikor a szülőkre a gyerekek ellen elkövetett erőszak gyanúja vetül – olvasható az MTI filmismertetőjében.
A nagyon finom drámai helyzetekben Cristian Mungiu az együttélés kérdését és a progresszió nevében elkövetett túlkapások problémáját veti fel, és rámutat a nyugati társadalmak polarizációjára, amelyben a kételkedésnek egyre kevésbé van helye.
Néhány éve jelentős hullámokat vetett a Bodnariu család esete, miután öt gyermeket vett el tőle a Barnevernet (a norvég gyermekvédelmi szolgálat) 2015-ben fizikai bántalmazás vádjával.
Marius és Ruth Bodnariut testi fenyítéssel vádolták, emiatt vették el tőlük a gyermekeket.
Az ügy a norvég hatóságok bevándorló családok elleni agresszív beavatkozásait övező viták szimbólumává vált, nemzetközi tiltakozásokat és heves vitákat váltva ki.
Széles körű tiltakozások után kiderült, hogy a vádak túlzóak voltak, és a gyermekeket végül visszaadták, a család pedig később Romániába költözött.
„A filmművészetben fontos, hogy releváns témákról beszéljünk, hogy megértsük, milyen irányba halad a világ. Ezt úgy tehetjük meg, hogy megfigyeljük a körülöttünk élő embereket, szeretteinket. És én úgy érzem, hogy a mai társadalmak megosztottak és radikalizálódtak.
Ezek gyönyörű szavak, amelyeket mindannyian szeretünk, de gyakrabban kell alkalmaznunk őket” – fogalmazott Mungiu a film kapcsán a cannes-i fesztivál Facebook-oldalán közzétett, a díj átvételéhez kapcsolódó videós poszt szerint.
„Örülök ennek a pillanatnak. Hadd élvezzem ki” – mondta Mungiu a díj kihirdetését követő beszédében a Le Figaro szerint.
„Először meglepetés. Aztán jön az öröm. Mindig a második alkalomra emlékszünk. Ez az este örökre bevésődik az emlékezetembe. Ez a díj boldoggá tesz, de húsz évnek kell eltelnie, hogy megtudjuk, melyek voltak a legjobb filmek.
A változásnak nálunk kell kezdődnie. Fontos dolgokról kell beszélnünk, és ez rajtunk múlik. Kockáztattuk, hogy hallassuk a hangunkat.
Ez a film elkötelezettség mindenféle fundamentalizmus ellen, az empátia iránti felhívás, amit gyakrabban kellene gyakorolni” – idézte a román rendező szavait a Mediafax.
amely azt dolgozta fel, milyen traumatikus tortúra volt 1989 előtt az abortusz Romániában.
A román rendező két Arany Pálmájával olyan legendás direktorokhoz csatlakozott, mint Francis Ford Coppola, Michael Haneke vagy Ken Loach.
A francia finanszírozással készült bűnügyi történet Claude Chabrol francia rendező A hűtlen feleség (1969) című filmjének kortárs orosz környezetbe helyezett adaptációja, amelyben egy felső középosztályhoz tartozó házaspár drámáján keresztül világít rá az ukrajnai háborúba belefáradt orosz társadalom széthullására.
Ez az első alkalom, hogy Andrej Zvjagincev nem a hazájában, Oroszországban forgatott filmet,
„A front mindkét oldalán emberek milliói egyetlen dologra vágynak: hogy vége legyen a mészárlásoknak. És az egyetlen személy, aki véget vethet ennek a vérontásnak, az az Oroszországi Föderáció elnöke. Az egész világ erre vár” – mondta a rendező a díj átvételekor az Ukrajnában több mint négy éve tartó orosz agresszióra utalva.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
A Teatro di Roma 2026/2027-es évadában is látható lesz a Kolozsvári Állami Magyar Színház Én vagyok a szél című előadása.
A kezdeteket idéző archív felvételek, Nadia Comăneci előtt tisztelgő pillanatok és a jubileumi évforduló hangulata határozta meg a 25. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) péntek esti nyitógáláját.
Elkezdődtek pénteken a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) 25., jubileumi kiadásának vetítései Kolozsváron. A filmszemle versenyprogramjában magyar alkotás, Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című játékfilmje is szerepel.
Változatos programokkal ünneplik a szecesszió világnapját június 13-án az erdélyi szecesszió központjainak számító Marosvásárhelyen és Nagyváradon.
Méhes Katit, a szatmárnémeti Harag György Társulat művésznőjét is beválogatta Tízen a filmért listájába a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF).
Lisa Simone amerikai jazz- és gospelénekes, Marcos Valle brazil zenészlegenda és Arooj Aftab pakisztáni Grammy-díjas zenész is fellép a június 5–7. közötti kolozsvári Jazz in the Park fesztiválon – közölték szerdán a szervezők.
Kortárs erdélyi magyar szerző, Karácsonyi Zsolt regénye alapján készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
A szenátus kinevezte a Román Kulturális Intézet (ICR) új vezetőségét keddi ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!