Fotó: Molnár Csenge Hajna
László Noémi kolozsvári költő vehette át február 14-én, Bálint-napon a Balassi-emlékkard irodalmi díjat a budapesti Központi Papnevelő Intézet dísztermében.
2020. február 17., 12:592020. február 17., 12:59
László Noémi kolozsvári költő vehette át február 14-én, Bálint-napon a Balassi-emlékkard irodalmi díjat a budapesti Központi Papnevelő Intézet dísztermében. Ő a második költőnő, akinek odaítélték a 16. századi magyar költőóriásának emléket állító elismerést, amellyel az alapító Balassi Kard Művészeti Alapítvány a magyar irodalmi életben évtizedek óta széles körben elismert költőket, valamint a magyar irodalmat és benne Balassi költészetét fordító európai szellemiségű külföldieket jutalmazza. A díjazott személyéről a Balassi Kuratórium dönt, amely Molnár Pál kezdeményezésére alakult 1996 decemberében. László Noémin kívül Vahram Martiroszjan örmény műfordító kapta a 2020-as Balassi Bálint-emlékkardot.
A költészet harmónia és logika és érzelem együttese, amely felfoghatóvá teszi a felfoghatatlant. A kortárs magyar költők, a kolozsvári magyar költők és a magyarul verset író nők nevében hálás szívvel veszem át Balassi Bálint végvári szablyáját” – fogalmazott a kolozsvári költő az elismerés átvételekor.
„Büszkén képviselem tehát a hölgyeket, akikért, remélem, verseimben mindig méltóképp kardoskodtam” – mondta a Krónikának László Noémi kolozsvári költő arra a hírre reagálva, hogy második költőnőként 2020-ban ő veheti át a Balassi Bálint-emlékkardot.
Vahram Martiroszján író, költő, műfordító Jerevánban él, Kertész Imre Sorstalanságát fordította örmény nyelvre. Három évtizede ülteti át anyanyelvére a magyar irodalom remekeit. A Balassi Kard Művészeti Alapítvány kérésére első ízben fordított le örmény nyelvre két Balassi-verset. Az egyik a Negyvennegyedik – Inventio Poetica: Grues Alloquitur, A darvaknak szól; a másik a Hatvanodik – Bécsi Zsuzsánnáról és Anna-Máriáról szerzette című költemény.
Az átadón László Noémit Pécsi Györgyi irodalomkritikus, Vahram Martiroszjant Kukorelly Endre költő laudálta. László Noémi 1973-ban született Kolozsváron, magyar–angol szakon végzett a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen. Tíz verseskötete, számos műfordítása jelent meg, közöl antológiákban, számos erdélyi és határon túli magyar folyóiratban. Tavaly novemberben arra hírre, hogy ő kapja a Balassi emlékkardot, László Noémi azt mondta a Krónika megkeresésére: büszkén képviseli a hölgyeket, akikért, reméli, verseiben mindig méltóképp kardoskodott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!