
Kovács Istvánt minden idők egyik legsikeresebb labdarúgóedzőjeként tartják nyilván
Fotó: Anefo/Wikimedia Commons
Beszervezte a román kommunista rezsim elnyomó gépezete, a Securitate a legsikeresebb erdélyi magyar futballtrénerként nyilvántartott Kovács Istvánt – tárta fel a Gazeta Sporturilor román sportlap. Dossziéja alapján nyolc éven át jelentett a titkosszolgálat kolozsvári részlegének a később az Ajax Amsterdammal kétszeres BEK-győztes edző.
2026. január 26., 18:452026. január 26., 18:45
2026. január 26., 18:462026. január 26., 18:46
A Gazeta Sporturilor kikérte a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanácstól (CNSAS) Kovács István labdarúgóedző beszervezési dossziéját, amelyből részleteket tett közzé, többek között az aláírt együttműködési nyilatkozatot. A Nemzeti Sport online változata, az NSO.hu által is ismertetett adatokból kiderül, hogy az akkor edzői karrierje kezdetén járó Kovács István Munteanu Vasile fedőnéven jelentett 1955 és 1963 között a román titkosszolgálat, a Securitate kolozsvári igazgatóságának.
A 31 oldalas iratcsomó nyolc évet, Kovács kolozsvári edzősködésének időszakát öleli fel, és nem tartalmazza a jelentéseit, csupán azok értékelését a tartótisztek részéről. A Securitate regionális igazgatósága 1955 októberében szervezte be a játékos-pályafutását két évvel korábban lezáró, akkor 35 éves Kovács Istvánt (együttműködési nyilatkozatát 1955. október 28-án írta alá), aki a Munteanu Vasile fedőnevet kapta. Az edzőt azonban már korábban felfedezte a kommunista titkosszolgálat, a beszervezését indokló jelentés ugyanis 1955. június 30-i keltezésű.
Az erdélyi edzőlegenda 1972-ben és 1973-ban hódította el az Ajax Amsterdammal a Bajnokcsapatok Európa Kupáját (BEK)
Fotó: Rob Mieremet, Anefo/Wikimedia Commons
„A Rákóczi negyedben a lakók többsége polgári elem, így a környéken folyó nyomozati munka megkönnyítése, a polgárok hangulatának és megnyilvánulásainak megismerése érdekében áttértünk a KOVACS ȘTEFAN nevű személy tanulmányozására, hogy képzetlen informátorként toborozzuk a nyomozati munka elvégzésére” – áll Iacob Noroș alhadnagy jelentésében. A dokumentum kiemeli, hogy a célszemély nem tagja a Román Munkáspártnak, de 1945-ös szakszervezeti munkássága során mindig jól teljesítette a kitűzött feladatokat, meglehetősen magas politikai és kulturális szintet képvisel, és képes szépen viselkedni a társadalomban.
A jelentések a megbeszélt – előbb munkahelyi és utcai, később konspiratív lakásokban történt – találkozókon mindig pontosan megjelenő informátorként jellemzik Kovácsot, akinek időben elkészült és hasznosnak bizonyuló jelentéseit más források is megerősítették.
Hogy pontosan milyen információkat kapott Kovács Istvántól a Securitate, az nem derül ki az iratcsomóból, a 34 jelentése ugyanis nem szerepel benne. A tartótisztek jelentései csupán annyit említenek meg, hogy román nyelven írott, intelligensen megfogalmazott és jól dokumentált anyagokat adott át, amelyek mindig az általuk elvárt feladatokra vonatkoznak – saját kezdeményezésre viszont egyetlen anyagot sem szolgáltatott a belügyi szerveknek.
Kovács István kerékpárral az Ajax stadionjában, legnagyobb sikerei helyszínén
Fotó: Anefo/Wikimedia Commons
A Munteanu-jelentésekben egyetlen valódi név bukkan fel: Jenei. A bukaresti sportportál valószínűsíti, hogy Jenei Imréről, a később szintén BEK-győztes edzőről lehet szó, azonban a két sportember csak később, Kovács 1962-es Bukarestbe költözése után kerülhetett közelebbi kapcsolatba, hiszen addig legfeljebb ellenfélként találkozhattak a pályán. A tavaly elhunyt Jenei ugyanis 1956-ig Aradon élt, 1957-ben szerződött a Steauához – emlékeztet az NSO. Egy 1960-ból származó Securitate-jelentés szerint minden, Kovács által szolgáltatott információ valósnak bizonyult, „kivéve a fent említett Jeneivel kapcsolatos jegyzetet, akiről korábbi személyes nézeteltéréseikre alapozott információt adott át nekünk”.
A róla szóló, más, Securitate által beszervezett jelentések szerint az 1956-os magyar forradalom idején „annak ellenére, hogy magyar, semmi sem utal arra, hogy az ellenforradalommal szimpatizálna, és helyes hozzáállást tanúsított”. Más jelentésből pedig az derül ki, hogy edzőként ugyanolyan alapos munkát végzett a szinte kizárólag magyarokból álló Herbák János (a kolozsvári bőrgyár csapata, a későbbi Dermata) és a szinte teljesen román Universitatea csapatainál, „bizonyítva ezzel, hogy nem soviniszta”.
A Securitate kolozsvári igazgatósága 1963-ban szakította meg Kováccsal a kapcsolatot, miután egy évvel korábban szövetségi edzőnek nevezték ki, és Bukarestbe költözött, ami lehetetlenné tette a szervezett kapcsolattartást. A kapcsolat megszüntetéséről szóló jelentés megemlíti, hogy Kovácsot felajánlották a kémelhárításnak, amely azonban nem ítélte hasznos forrásnak a futballedzőt.
Kovács István 11 évesen kezdett futballozni Temesváron, majd számos klubcsapatban megfordult Romániában és Magyarországon, külföldön Belgiumban játszott. Edzői pályafutása 1953-ban a kincses városban indult, 1967-ben a bukaresti Steauához került, amely irányításával 1968-ban bajnoki címet, háromszor (1967, 1969 és 1970) Román Kupát nyert. Romániai pályafutása akkor fejeződött be, amikor 1982-ben a válogatottal elveszítette a világbajnoki-selejtezőket, éppen a magyarokkal szemben. Megfordult a Panathinaikosznál és a Monacónál, a francia szövetség szakmai igazgatójaként ő rakta le a később a Zinedine Zidane-féle sikergenerációt eredményező országos utánpótlásprogram alapjait. Az egyedüli romániai tréner, akinek – az Ajax Amsterdammal 1972-ben és 1973-ban – kétszer sikerült elhódítania a Bajnokcsapatok Európa Kupáját (BEK). Kovácsot a kolozsvári származású, Magyarországon élő sportújságíró, Móra László „futballpápának” nevezi Kovács István – a futballpápa – Jenei Imre – úriember a pályán című könyvében. A sikeres magyar edzők közül Guttmann Béla (Budapest, 1899. január 27. – Bécs, 1981. augusztus 28.) ugyancsak kétszer nyert BEK-et, 1961-ben és ‘62-ben, míg a tavaly november 25-én Nagyváradon elhunyt Jenei Imrének ez 1986-ban sikerült a bukaresti Steauával.

Napra pontosan száz éve, 1920. október 2-án született a romániai futballtörténelem egyik legsikeresebb edzője, aki nem mellesleg magyar nemzetiségű volt. Az Ajax Amszterdammal kétszeres BEK-győztes Kovács Istvánra emlékezünk.
Pályafutása során először kap megbízást vb-mérkőzés vezetésére Kovács István: a nagykárolyi születésű futballbíró a világbajnokságok történetének 1000. meccsén fújhatja a sípot.
A társházigazda Mexikó és a Dél-afrikai Köztársaság csütörtöki mérkőzésével veszi kezdetét a XXIII. labdarúgó-világbajnokság, amelyen az Európa-bajnok Spanyolország és a legutóbb ezüstérmes Franciaország számít a legnagyobb favoritnak.
A szurkolók Szoboszlai Dominikot választották az idény legjobbjának az angol bajnokságban szereplő Liverpool labdarúgócsapatánál.
Szoboszlai Dominik bekerült az angol labdarúgó-bajnokság álomcsapatába, amelyet a szurkolók szavazatai alapján állítottak össze, és a honlapján tett közzé a Premier League.
Megvédte címét a Paris Saint-Germain a labdarúgó Bajnokok Ligája budapesti döntőjében, ugyanis 1–1-es döntetlent és hosszabbítást követően tizenegyesekkel 4–3-ra legyőzte az Arsenalt.
Azonnali hatállyal távozik a Liverpool FC labdarúgócsapatának vezetőedzői posztjáról Arne Slot.
Nicușor Dan szombaton a Románia Csillaga érdemrend nagykereszt fokozatával tüntette ki Nadia Comăneci egykori tornászt abból az alkalomból, hogy 50 évvel ezelőtt a sporttörténelemben elsőként kapott 10-es pontszámot a gyakorlatára a montreali olimpián.
Nem jött össze a címvédés a Nagyváradi VSK-nak a román vízilabda-bajnokságban, miután a mindent eldöntő, ötödik mérkőzést elbukta hazai medencében a bukaresti Steaua ellen.
A Két keréken Los Angelesbe elnevezésű projekt által szeretne bizonyítani, példát mutatni és közösséget építeni Blága Emőke látássérült versenyző, Péter Ágnes pilóta és Ruzsa Lehel edző.
A Nagyváradi VSK a címvédést jelentő tizenegyedik bajnoki címéért, míg a bukaresti Steaua huszonegyedik aranyáért küzd a román férfi vízilabda-bajnokság döntőjében, amelyben jelenleg döntetlenre áll a két nagy rivális párharca.
1 hozzászólás