
Fotó: Molnár Csenge Hajna
László Noémi kolozsvári költő vehette át február 14-én, Bálint-napon a Balassi-emlékkard irodalmi díjat a budapesti Központi Papnevelő Intézet dísztermében.
2020. február 17., 12:592020. február 17., 12:59
László Noémi kolozsvári költő vehette át február 14-én, Bálint-napon a Balassi-emlékkard irodalmi díjat a budapesti Központi Papnevelő Intézet dísztermében. Ő a második költőnő, akinek odaítélték a 16. századi magyar költőóriásának emléket állító elismerést, amellyel az alapító Balassi Kard Művészeti Alapítvány a magyar irodalmi életben évtizedek óta széles körben elismert költőket, valamint a magyar irodalmat és benne Balassi költészetét fordító európai szellemiségű külföldieket jutalmazza. A díjazott személyéről a Balassi Kuratórium dönt, amely Molnár Pál kezdeményezésére alakult 1996 decemberében. László Noémin kívül Vahram Martiroszjan örmény műfordító kapta a 2020-as Balassi Bálint-emlékkardot.
A költészet harmónia és logika és érzelem együttese, amely felfoghatóvá teszi a felfoghatatlant. A kortárs magyar költők, a kolozsvári magyar költők és a magyarul verset író nők nevében hálás szívvel veszem át Balassi Bálint végvári szablyáját” – fogalmazott a kolozsvári költő az elismerés átvételekor.

„Büszkén képviselem tehát a hölgyeket, akikért, remélem, verseimben mindig méltóképp kardoskodtam” – mondta a Krónikának László Noémi kolozsvári költő arra a hírre reagálva, hogy második költőnőként 2020-ban ő veheti át a Balassi Bálint-emlékkardot.
Vahram Martiroszján író, költő, műfordító Jerevánban él, Kertész Imre Sorstalanságát fordította örmény nyelvre. Három évtizede ülteti át anyanyelvére a magyar irodalom remekeit. A Balassi Kard Művészeti Alapítvány kérésére első ízben fordított le örmény nyelvre két Balassi-verset. Az egyik a Negyvennegyedik – Inventio Poetica: Grues Alloquitur, A darvaknak szól; a másik a Hatvanodik – Bécsi Zsuzsánnáról és Anna-Máriáról szerzette című költemény.
Az átadón László Noémit Pécsi Györgyi irodalomkritikus, Vahram Martiroszjant Kukorelly Endre költő laudálta. László Noémi 1973-ban született Kolozsváron, magyar–angol szakon végzett a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen. Tíz verseskötete, számos műfordítása jelent meg, közöl antológiákban, számos erdélyi és határon túli magyar folyóiratban. Tavaly novemberben arra hírre, hogy ő kapja a Balassi emlékkardot, László Noémi azt mondta a Krónika megkeresésére: büszkén képviseli a hölgyeket, akikért, reméli, verseiben mindig méltóképp kardoskodott.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Elhunyt Halász Péter magyarországi néprajzkutató, a csángómagyarság kutatója, akinek csütörtökön nyílt meg életmű-kiállítása Csíkszeredában.
A millenniumi ünnepségek képzőművészeti jelentőségét és a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját mutatja be a Magyar Nemzeti Galériában nyílt két kamaratárlat
Az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb történelmi műtárgya, a 23 karátos aranyból készült „hősi sisak” szerepel az Artmark aukciósház március 31-i történelmi árverésének kínálatában.
Megtéríti az útiköltséget az opera azon nézők számára, akik vidékről és más városokból, szervezett csoportban érkeznek a Kolozsvári Magyar Opera előadásaira.
A 86 esztendős, magyarországi Halász Péter néprajzkutató életmű-kiállítását nyitják meg Csíkszeredában március 19-én, csütörtökön 18 órakor a Hargita Megyei Kulturális Központban.
Magyarországra érkezett Wass Albert teljes írói hagyatéka, a diaszpórában lévő magyar írói hagyatékok legnagyobbika – jelentette be Hankó Balázs innovációért és kultúráért felelős miniszter szerdán Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK).
A budapesti Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója és Magyarország bukaresti nagykövete nyitja meg Sepsiszentgyörgyön a Székely menyasszony kiállítást. A tárlat Csíkszeredában is bemutatkozik.
Paul Thomas Anderson lett a legjobb rendező, és Egyik csata a másik után című filmje nyerte el a 98. Oscar-díjátadó gála fődíját is vasárnap este a Los Angeles-i Dolby Színházban.
Korszerű kérdések merülnek föl Jókai Mór erdélyi kötődésein keresztül, az író pedig nagy mértékben hozzájárult a mitologizáló Erdély-kép kialakításához – mondta el a Krónika megkeresésére T. Szabó Levente irodalomtörténész.
szóljon hozzá!