Fotó: Molnár Csenge Hajna
László Noémi kolozsvári költő vehette át február 14-én, Bálint-napon a Balassi-emlékkard irodalmi díjat a budapesti Központi Papnevelő Intézet dísztermében.
2020. február 17., 12:592020. február 17., 12:59
László Noémi kolozsvári költő vehette át február 14-én, Bálint-napon a Balassi-emlékkard irodalmi díjat a budapesti Központi Papnevelő Intézet dísztermében. Ő a második költőnő, akinek odaítélték a 16. századi magyar költőóriásának emléket állító elismerést, amellyel az alapító Balassi Kard Művészeti Alapítvány a magyar irodalmi életben évtizedek óta széles körben elismert költőket, valamint a magyar irodalmat és benne Balassi költészetét fordító európai szellemiségű külföldieket jutalmazza. A díjazott személyéről a Balassi Kuratórium dönt, amely Molnár Pál kezdeményezésére alakult 1996 decemberében. László Noémin kívül Vahram Martiroszjan örmény műfordító kapta a 2020-as Balassi Bálint-emlékkardot.
A költészet harmónia és logika és érzelem együttese, amely felfoghatóvá teszi a felfoghatatlant. A kortárs magyar költők, a kolozsvári magyar költők és a magyarul verset író nők nevében hálás szívvel veszem át Balassi Bálint végvári szablyáját” – fogalmazott a kolozsvári költő az elismerés átvételekor.
„Büszkén képviselem tehát a hölgyeket, akikért, remélem, verseimben mindig méltóképp kardoskodtam” – mondta a Krónikának László Noémi kolozsvári költő arra a hírre reagálva, hogy második költőnőként 2020-ban ő veheti át a Balassi Bálint-emlékkardot.
Vahram Martiroszján író, költő, műfordító Jerevánban él, Kertész Imre Sorstalanságát fordította örmény nyelvre. Három évtizede ülteti át anyanyelvére a magyar irodalom remekeit. A Balassi Kard Művészeti Alapítvány kérésére első ízben fordított le örmény nyelvre két Balassi-verset. Az egyik a Negyvennegyedik – Inventio Poetica: Grues Alloquitur, A darvaknak szól; a másik a Hatvanodik – Bécsi Zsuzsánnáról és Anna-Máriáról szerzette című költemény.
Az átadón László Noémit Pécsi Györgyi irodalomkritikus, Vahram Martiroszjant Kukorelly Endre költő laudálta. László Noémi 1973-ban született Kolozsváron, magyar–angol szakon végzett a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen. Tíz verseskötete, számos műfordítása jelent meg, közöl antológiákban, számos erdélyi és határon túli magyar folyóiratban. Tavaly novemberben arra hírre, hogy ő kapja a Balassi emlékkardot, László Noémi azt mondta a Krónika megkeresésére: büszkén képviseli a hölgyeket, akikért, reméli, verseiben mindig méltóképp kardoskodott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
A nagybányai festőiskola megalapításának 130. évfordulója alkalmából rendeznek a legendás művésztelep első száz évét bemutató kiállítást a román fővárosban, a Liszt Intézet bukaresti központjában – közölte a szervező intézmény.
A Securitate, vagyis a román kommunista titkosszolgálat rengeteg mindent kilopott azokból a csomagokból, amelyeket külföldön élők küldtek romániai ismerőseiknek.
Elhunyt Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő, rendező, érdemes és kiváló művész. A József Attila Színház örökös tagját 81 éves korában, szerdán érte a halál – tudatta a színház az MTI-vel.
Ádám Gyula grafikus, fotóművész Két világ emberei című fotókiállítását nyitják meg január 29-én, csütörtökön 18 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban.
A magyar kormány meghirdette a Kós Károly Program 2026. évi pályázatát, melyet a Kárpát-medence területén működő tájházak támogatására indítottak el.
Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása vehette át az elismerést.
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!