
Jogorvoslatot várnak a rákbetegek, akik nem kényelemből maradnak távol a munkától, hanem azért, hogy élni tudjanak
Fotó: 123RF
A Rákbetegek Szervezeteinek Szövetsége (FABC) az ombudsmanhoz fordul a betegszabadság első napjára járó juttatást megszüntető sürgősségi kormányrendelet kapcsán, amely szerintük súlyos következményekkel jár a krónikus betegségekben szenvedő munkavállalókra.
2026. február 01., 19:322026. február 01., 19:32
A szövetség az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott vasárnapi nyílt levelében arra kéri Renate Weber ombudsmant, hogy támadja meg az alkotmánybíróságon a február elsején hatályba lépett, a betegszabadságokra vonatkozó sürgősségi rendeletet. Felhívja a figyelmet, hogy
Elfogadását pedig nem támasztották alá statisztikai adatokkal, amelyek igazolnák az állítólagos visszaélések létezését és mértékét, sem hatástanulmányokkal és érvekkel, hogy pont ez a megszorító intézkedés a megfelelő eszköz a korrekcióra – teszi hozzá a szövetség.
Rámutva, hogy egy munkavállaló számára, aki nem szenved krónikus betegségben, az intézkedés nem jelent olyan nagy problémát, mivel csak egyetlen napi jövedelmét veszíti el időnként.
Az ismétlődő kezelésekben (egynapos kórházi beutalóval történő kivizsgálások, onkológiai vagy más terápiák, kötelező orvosi ellenőrzések stb.) részesülő
ez pedig komoly pénzügyi hatással jár olyan emberekre, akik „nem kényelemből maradnak távol a munkától, hanem azért, hogy élni tudjanak” – hangsúlyozzák a szövetség képviselői.

A betegszabadság első napjára járó táppénzt megszüntető sürgősségi kormányrendelet súlyosan sérti a munkavállalók alapvető jogait a szakszervezetek szerint, ezért arra kérik az ombudsmant, hogy támadja meg a jogszabályt az alkotmánybíróságon.

Méltánytalan a valóban betegszabadságra szorulókkal szemben, hogy ennek első napját nem fizetik, de szükség van az intézkedésre, mert a hatóságok elvesztették az ellenőrzést a fiktív betegszabadságok felett – ismerte be az egészségügyi miniszter.
Tudorel Toader volt alkotmánybíró szerint Nicușor Dan államfőnek konzultálnia kellett volna a parlamenti pártokkal, mielőtt Adrian Veșteát nevesítette miniszterelnök-jelöltnek.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetősége vasárnap 19 órakor kezdődő ülésén dönti el, hogy támogatja-e Adrian Veștea kijelölt miniszterelnököt – tájékoztatott a párt sajtószóvivője, Cristian Seidler.
Adrian Veștea szerint miniszterelnök-jelölése nem fenyegetést, hanem felelősséget jelent a Nemzeti Liberális Párt (PNL) számára. Ezzel szemben Gheorghe Falcă PNL-s európai parlamenti képviselő vasárnap Veștea kizárását kérte a pártból.
Az RMDSZ vezetősége vasárnap 18 órakor kezdődő ülésén dönti el, hogy támogatja-e Adrian Veștea kijelölt kormányfőt – nyilatkozta Csoma Botond a Digi 24 televíziónak.
A Brassó Megyei Tanács elnökéből lett miniszterelnök-jelölt, Adrian Veștea több mint három évtizede tagja a PNL-nek, önkormányzati vezetőként és miniszterként is jelentős politikai tapasztalatot szerzett.
Valóságos kommentcunamit indított el Nicușor Dan államfő vasárnapi döntése, amellyel Eugen Tomac helyett Adrian Veșteát jelölte miniszterelnöknek. A Facebookon megjelent hozzászólások alapján a felháborodás elsősorban a jobboldali szavazók körében erős.
Miután Eugen Tomac visszaadta kormányalakítási megbízatását, Nicușor Dan államfő Adrian Veșteát, Brassó Megye Tanácsának elnökét és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnökét kérte fel kormányalakításra.
Országszerte 59 személyt őrizetbe vettek, 96-ot hatósági felügyelet alá, nyolcat pedig előzetes letartóztatásba helyeztek június 8. és 12. között az úgynevezett Jupiter művelet keretében – tájékoztatott szombaton a Román Rendőrség.
Az Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök által javasolt kormányprogram szerint a területi-közigazgatási reform a kormány ,,nulladik számú prioritása”, és előfeltétele annak, hogy a program többi fejezetében felvázoltak működjenek.
Nicușor Dan államfő koszorút helyezett el szombat reggel az 1990. június 13. és 15. közötti bányászjárás áldozatainak bukaresti emlékművénél.
szóljon hozzá!