Romániában percenként egy teherautónyi élelmiszer kerül kukába. Négy tanács a pazarlás elkerüléséhez

A szervezet a háztartási hulladék csökkentésére alapelveket javasol.

• 1. Tárolási logisztika a hűtőszekrényben: Az ipari készletgazdálkodás egyik alapelve a First In, First Out (FIFO – először be, először ki), de az otthonokban gyakran nem alkalmazzák. Hozzunk létre egy külön területet a hűtőszekrényben, amelyet „először ezt fogyasszuk el” címkével jelölünk meg. Ide kerülnek a csomagolatlan termékek vagy azok, amelyeknek közeledik a lejárati ideje. Így nem fogunk hátul keresgélni a polcokon, a joghurtok vagy sajtok nem „mennek feledésbe” és nem romlanak meg.
• 2. A címkék helyes értelmezése: A hulladéktermelődés egyik fő oka lehet, hogy az élelmiszerek címkéjét nem értelmezzük helyesen. Alapvető különbség van a „Use by” (fogyaszthatósági idő, amely az élelmiszer biztonságát és egy szigorú dátumot jelöl) és a „Best before” (minőségmegőrzési idő, amely az optimális minőségre utal) között. Sok termék, például a tészta, a rizs vagy a konzervek, a második dátum után is teljesen biztonságosak, ha a csomagolás sértetlen.
• 3. A pénzügyi következmények: A hulladéktermelődés pénzügyi következményeit jó tudatosítani. Gabriel Sescu, a romániai Élelmiszerbank alapítója egy egyszerű, de hatékony gyakorlatot javasol: válasszunk egy üveget vagy tartályt, és alakítsuk azt „hulladék-malac bankká”. Minden alkalommal, amikor élelmiszert dobunk ki, tegyük az üvegbe az azzal egyenértékű pénzösszeget. A hónap végén az összegyűjtött összeg pontosan megmutatja, mennyibe kerül a pazarlás. Ez segíthet abban, hogy több tisztelettel tekintsünk az élelmiszerekre és az erőforrásokra.
• 4. A fonnyadt zöldségek megmentése: „Hányszor dobtunk már ki sárgarépát, zellert vagy retket csak azért, mert megpuhultak? Mielőtt hulladékként kezelnénk ezeket a zöldségeket, a szakértők azt javasolják, hogy hidratáljuk őket. Tegyük a zöldségeket egy tál hideg, jeges vízbe 30-60 percre, így visszanyerik ropogós állagukat” – szerepel az útmutatóban.

A FBAR szerint az élelmiszer-pazarlás csökkentése tisztelet kérdése: tisztelet az élelmiszer, a családi költségvetés, a környezet és az emberek iránt.

Az élelmiszerbank tulajdonképpen nonprofit szervezet vagy kezdeményezés, amely azzal a céllal működik, hogy megvédje az élelmiszereket a pazarlástól és segítsen a rászorulókon.

Az élelmiszerbank tevékenysége:

• Összegyűjti a feleslegessé vált, de még fogyasztható élelmiszereket az élelmiszer-gyártóktól, boltoktól, termelőktől vagy más forrásokból.
• Rászoruló emberekhez, családokhoz juttatja el ezeket az élelmiszereket különböző partner szervezetek (pl. rászorulókat támogató civil szervezetek, karitatív központok) segítségével.
• Adománygyűjtés – Az üzletek, gyártók vagy akár magánszemélyek felajánlják a már nem eladható, de még jó minőségű élelmiszereket.
• Minőségellenőrzés és tárolás – Az élelmiszerbank átvizsgálja, rendszerezi és megfelelő körülmények között tárolja az adományokat.
• Szétosztás – A partner szervezetekhez juttatja el az élelmiszereket, akik aztán közvetlenül a rászorulókhoz továbbítják.

korábban írtuk

Ünnepi ételpazarlás: csökkenthető, ha tudjuk, hogy a maradék nem mindig hulladék

Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.