
Kizárna. Dobrev Klára DK-elnök a határon túli magyarok szavazatának elvételét szeretné
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke szombati első pártelnöki évértékelő beszédében a határon túli magyarok szavazati jogának elvételét sürgette.
2026. január 31., 15:292026. január 31., 15:29
Vegyük el a határon túliak szavazati jogát! Ne szavazhasson, aki soha nem élt itt, soha nem adózott itt, és nem viseli a döntése következményét! – jelentette ki Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke szombati első pártelnöki évértékelő beszédében, amit egy budapesti szállodában tartott meg.
Az Index beszámolója szerint a csak a DK által képviselt ügyek között Dobrev Klára kiemelte a határon túliak szavazati jogának ügyét.
Dobrev arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy
A pártelnök arról beszélt, hogy a választófülkében arra a kérdésre adnak választ a Magyarországon élők, hogy a Fidesz tizenhat éves kormányzása nyomán könnyebb lett-e az életük, vagy nehezebb.
Arra gondolnak, maradt-e orvos a rendelőben, van-e elég tanár az iskolában, működnek-e a gyermekintézmények, kijönnek-e a fizetésükből a hónap végéig, és arra is, hogy baj esetén az állam megvédi-e őket, vagy magukra hagyja.
Velük szemben a határon túli magyarok egészen más helyzetben vannak – emelte ki Dobrev Klára, megjegyezve, hogy
amikor a határon túliak a Fideszre szavaznak, „akkor politikai felmentést adnak az elmúlt tizenhat év minden döntésére, minden mulasztására, minden bűnére és kudarcára – úgy, hogy annak sem kell viselniük a következményeit, ha semmi sem változik Magyarországon”.
A pártelnök ezzel kapcsolatban elmondta, lenne egy javaslata a nemzetegyesítésre:
a nemzetegyesítő terv egyetlen pontból áll: vegyük el a határon túliak szavazati jogát! Ne szavazhasson, aki soha nem élt itt, soha nem adózott itt, és nem viseli a döntése következményét!
Dobrev Klára hozzátette, hogy ha a Fidesznek, a Tiszának és a Mi Hazánknak valóban a nemzet egysége volna fontos, akkor ők is elvennék a határon túliak szavazati jogát. „De nem az a fontos nekik” – tette hozzá.
Újratárgyalná a német Rheinmetall fegyveripari céggel megkötött katonai beszerzési szerződéseket Alexandru Mihai Ghigiu beruházásokért és európai projektekért felelős miniszter.
Lesújtóak a statisztikák: az európai 15 évesek harmada, míg Romániában a diákok fele elbukik a minimális szövegértési és matematikai elvárásokon. Erre a válságra válaszol az Európai Bizottság új oktatási és készségfejlesztési csomagja.
A Romániával való egyesülés több mint egyszerű B terv Moldova számára – jelentette ki Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Republikánus Párt az iráni háború miatt veszítette el a keddi félidős kongresszusi választásokat – ismerte be az amerikai alelnök.
Informatikai hiba miatt jelent meg Lezsák Sándor neve a Nyitottakták.hu adatbázisában – közölte az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) csütörtökön a Facebook-oldalán.
Immár kormányszinten is reagált Románia Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnökének kijelentésére, amelyben azzal vádolta a romániai bevándorlókat, hogy kifosztják a német szociális rendszert.
Jókora pofont jelent Donald Trump elnök és a Republikánus Párt számára a keddi félidős kongresszusi választások eredménye, hiszen a demokraták mind a képviselőházban, mind a szenátusban átvették a többséget.
A Romániában található amerikai katonai támaszpontokat is azon potenciális célpontok között tüntette fel két iráni konzervatív lap, amelyekre válaszcsapást mérhetnek egy újabb amerikai és izraeli támadás esetén.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Több tízezer egykori ügynök nevét, adatait hozta nyilvánosságra honlapján kereshető formában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) szerdán, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján.
2 hozzászólás