
Kizárna. Dobrev Klára DK-elnök a határon túli magyarok szavazatának elvételét szeretné
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke szombati első pártelnöki évértékelő beszédében a határon túli magyarok szavazati jogának elvételét sürgette.
2026. január 31., 15:292026. január 31., 15:29
Vegyük el a határon túliak szavazati jogát! Ne szavazhasson, aki soha nem élt itt, soha nem adózott itt, és nem viseli a döntése következményét! – jelentette ki Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke szombati első pártelnöki évértékelő beszédében, amit egy budapesti szállodában tartott meg.
Az Index beszámolója szerint a csak a DK által képviselt ügyek között Dobrev Klára kiemelte a határon túliak szavazati jogának ügyét.
Dobrev arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy
A pártelnök arról beszélt, hogy a választófülkében arra a kérdésre adnak választ a Magyarországon élők, hogy a Fidesz tizenhat éves kormányzása nyomán könnyebb lett-e az életük, vagy nehezebb.
Arra gondolnak, maradt-e orvos a rendelőben, van-e elég tanár az iskolában, működnek-e a gyermekintézmények, kijönnek-e a fizetésükből a hónap végéig, és arra is, hogy baj esetén az állam megvédi-e őket, vagy magukra hagyja.
Velük szemben a határon túli magyarok egészen más helyzetben vannak – emelte ki Dobrev Klára, megjegyezve, hogy
amikor a határon túliak a Fideszre szavaznak, „akkor politikai felmentést adnak az elmúlt tizenhat év minden döntésére, minden mulasztására, minden bűnére és kudarcára – úgy, hogy annak sem kell viselniük a következményeit, ha semmi sem változik Magyarországon”.
A pártelnök ezzel kapcsolatban elmondta, lenne egy javaslata a nemzetegyesítésre:
a nemzetegyesítő terv egyetlen pontból áll: vegyük el a határon túliak szavazati jogát! Ne szavazhasson, aki soha nem élt itt, soha nem adózott itt, és nem viseli a döntése következményét!
Dobrev Klára hozzátette, hogy ha a Fidesznek, a Tiszának és a Mi Hazánknak valóban a nemzet egysége volna fontos, akkor ők is elvennék a határon túliak szavazati jogát. „De nem az a fontos nekik” – tette hozzá.
Újabb kárpátaljai magyar esett el az Ukrajnában tomboló háborúban – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken.
Az erdélyi magyarok, különösen a székelyföldi megyékben a Fideszt és annak vezetőjét, Orbán Viktort támogatják – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Kyiv Postnak nyilatkozva „szörnyűnek” minősítette Oroszország Ukrajna elleni folyamatos támadásait, és hangsúlyozta, hogy a háborúnak véget kell vetni.
Az európai uniós lakosság egyre inkább úgy érzékeli, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben veszély fenyegeti országukat, többségük az Európai Uniót bízná meg a védelem megerősítésével – derült ki a pénteken közzétett Eurobarométerből.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy inkább nem fogad el semmilyen megállapodást, mint hogy rossz megállapodásra kényszerítse az ukránokat.
Az Európai Unió 2027 végéig meg kívánja valósítani az „egy Európa, egy piac” célt – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a belgiumi Bilzenben csütörtökön.
A belga rendőrség csütörtökön házkutatást tartott az Európai Bizottságban a brüsszeli intézmény 2024-es ingatlaneladásait érintő esetleges szabálytalanságok kivizsgálását célzó nyomozás részeként – tájékoztatott a The Brussels Times.
Az Oroszország jelentette hosszú távú fenyegetés jelen van, de amennyiben az Északi-sarkvidék biztonsága kerül szóba, nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy Kína is érdeklődést mutat a térség iránt – közölte a NATO-főtitkár Brüsszelben.
Az orosz hadsereg összesen 244 támadóeszközt vetett be ukrajnai létfontosságú infrastrukturális létesítmények ellen csütörtökre virradóra, a célpontok több mint 85 százalékát megsemmisítette a légvédelem, azonban a támadásban sokan megsebesültek.
Donald Trump amerikai elnök továbbra is a tárgyalásos rendezést helyezi előtérbe az Egyesült Államok Iránnal fennálló nézeteltéréseinek rendezése érdekében.
2 hozzászólás