
Kizárna. Dobrev Klára DK-elnök a határon túli magyarok szavazatának elvételét szeretné
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke szombati első pártelnöki évértékelő beszédében a határon túli magyarok szavazati jogának elvételét sürgette.
2026. január 31., 15:292026. január 31., 15:29
Vegyük el a határon túliak szavazati jogát! Ne szavazhasson, aki soha nem élt itt, soha nem adózott itt, és nem viseli a döntése következményét! – jelentette ki Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke szombati első pártelnöki évértékelő beszédében, amit egy budapesti szállodában tartott meg.
Az Index beszámolója szerint a csak a DK által képviselt ügyek között Dobrev Klára kiemelte a határon túliak szavazati jogának ügyét.
Dobrev arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy
A pártelnök arról beszélt, hogy a választófülkében arra a kérdésre adnak választ a Magyarországon élők, hogy a Fidesz tizenhat éves kormányzása nyomán könnyebb lett-e az életük, vagy nehezebb.
Arra gondolnak, maradt-e orvos a rendelőben, van-e elég tanár az iskolában, működnek-e a gyermekintézmények, kijönnek-e a fizetésükből a hónap végéig, és arra is, hogy baj esetén az állam megvédi-e őket, vagy magukra hagyja.
Velük szemben a határon túli magyarok egészen más helyzetben vannak – emelte ki Dobrev Klára, megjegyezve, hogy
amikor a határon túliak a Fideszre szavaznak, „akkor politikai felmentést adnak az elmúlt tizenhat év minden döntésére, minden mulasztására, minden bűnére és kudarcára – úgy, hogy annak sem kell viselniük a következményeit, ha semmi sem változik Magyarországon”.
A pártelnök ezzel kapcsolatban elmondta, lenne egy javaslata a nemzetegyesítésre:
a nemzetegyesítő terv egyetlen pontból áll: vegyük el a határon túliak szavazati jogát! Ne szavazhasson, aki soha nem élt itt, soha nem adózott itt, és nem viseli a döntése következményét!
Dobrev Klára hozzátette, hogy ha a Fidesznek, a Tiszának és a Mi Hazánknak valóban a nemzet egysége volna fontos, akkor ők is elvennék a határon túliak szavazati jogát. „De nem az a fontos nekik” – tette hozzá.
Az Egyesült Államok, Izrael és az európai vezetők kihasználták Irán gazdasági nehézségeit, és zavargásokat szítottak – jelentette ki szombaton a síita állam elnöke.
Elődjéhez, Ferenc pápához hasonlóan XIV. Leó is úgy döntött, hogy nem költözik be a vatikáni paloták pápai lakosztályába, hanem egyszerűbb, személyre szabott otthont alakít ki magának.
Az amerikai igazságügyi minisztérium az Epstein-ügy több millió oldalnyi iratát, valamint videók és képek ezreit tette közzé pénteken.
Az amerikai igazságügyi minisztérium polgárjogi vizsgálatot indított a Minneapolisban lelőtt tüntető, Alex Pretti ügyében pénteken.
A Kreml tárgyalója, Kirill Dmitrijev szombaton találkozik a Trump-adminisztráció tagjaival Floridában – erősítette meg a Fehér Ház egyik tisztségviselője pénteken a Kyiv Independentnek.
A magyar kormány ellenzi a kollektív bűnösség elvét – szögezte le Szijjártó Péter külügyminiszter pénteken késő este.
Az Európai Bizottság (EB) pénteken úgy döntött, hogy bepereli Romániát az Európai Unió Bíróságán, mert nem alkalmazta helyesen a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelvet és az azt módosító 2018/850 direktívát.
Ukrán nyelvű bombafenyegetést tartalmazó e-mail érkezett pénteken hét oktatási intézménybe és kilenc közintézménybe Magyarországon – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
Ukrajna 2026 végére minden tárgyalási fejezet vonatkozásában készen áll majd az Európai Unióhoz való csatlakozásra, a folyamat felgyorsítására az országa elleni orosz fenyegetés miatt van szükség – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Oroszország beleegyezett abba, hogy Donald Trump amerikai elnök kérésére február 1-jéig tartózkodik Ukrajna megtámadásától – jelentette be Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
szóljon hozzá!