
A két Kölcsey-díj: Kurunczi Ferenc és Harsányi Attila, középen Berecz Gábor, az egyesület elnöke
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az aradi Kölcsey-díjak története 2003 óta íródik: az idén 145 éves Kölcsey Egyesület vezetősége akkor döntött a díj alapításáról, amelyet olyan személyeknek – olykor intézményeknek – adományoznak, akik/amelyek sokat tettek az aradi magyarságért, önzetlen szolgálatukkal a helyi magyar kulturális, oktatási, egyházi vagy közösségi életet gyarapították, gazdagították. A Kölcsey-díjat mindig az előző évben végzett munkásság elismeréseként adják át, tehát először 2004-ban vehették, idén pedig a 2025-ös kitüntetéseket kapták meg az arra érdemes személyiségek: Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása.
2026. január 27., 17:432026. január 27., 17:43
2026. január 30., 16:422026. január 30., 16:42
A Kölcsey-díjátadó ünnepséget a Magyar Kultúra Napján, január 22-én vagy egy ahhoz közeli dátumon tartja a Kölcsey Egyesület, az idei rendezvényt hétfőn este szervezték meg az aradi Bábszínházban, a kamaraszínház székhelyén.
Gerner Csaba, a békéscsabai Jókai Színház művésze adta elő Kölcsey Ferenc Himnuszát, ezt követően pedig Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke köszöntötte a nézőteret megtöltő közönséget. Szélesné Herman Ágnes, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának munkatársa, Faragó Péter kormányfőtitkár-helyettes, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke és Berecz Gábor, a Kölcsey Egyesület elnöke üdvözölte a jelenlévőket, gratulálva a kitüntetetteknek.
volt olyan, hogy intézményt jutalmaztak, megesett, hogy egy-egy házaspár mindkét tagja megkapta az oklevéllel járó bronzplakettet, de első ízben vehette át a Kölcsey Egyesület díját magyarországi magánszemély: a miskolci Harsányi Attila színművész. Igaz, ő már tiszteletbeli aradinak tekinthető, hiszen alapítása óta tagja az Aradi Kamaraszínháznak
„Kölcsey-díjban bárki részesülhet, aki önzetlenül tesz az aradi magyarságért, az aradi magyar kultúráért. Csak aktív politikus, illetve az egyesület vezetőségi tagjai nem kaphatnak Kölcsey-díjat. Azonkívül bárki, mind fizikai, mind jogi személy. Magyarországról a kaposvári Berzsenyi Társaság kapott, amelyikkel az egyesületünk jó viszonyt tart fenn, és oda sorolható a Piroska házaspár, akik Kiskunfélegyházán laknak, de ők aradi születésűek. Harsányi Attila több mint 18 éve az Aradi Kamaraszínháznak, számos szakmai díjjal szerzett hírnevet városunknak” – ecsetelte a válogatási kritériumokat a Krónikának Fekete Károly.
A Kölcsey-díjjal Fritz Mihály ötvösművész bronzplakettje és idén Simó Margit képzőművész Dante-illusztrációi társult
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az Aradi Kamaraszínházból Éder Enikő színművész, Tapasztó Ernő alapító-igazgató, Fekete Réka művészeti és produkciós titkár vallhatja magát Kölcsey-díjasnak, hozzájuk csatlakozott immár Harsányi Attila is.
„Talán ő töltötte meg legjobban tartalommal ezt a színházat. Neki köszönhetően lett a színház híres vagy elismert, gondoljunk arra rengeteg díjra, amit együtt kaptunk. Attila bárhol, bármikor, amikor kérdezik, mindig megemlíti a kamaraszínházat is, tehát egyfajta nagykövete ő a színházunknak és egész Aradnak. Itt tud alkotni annyira szabadon, ahogy ő szeretne, és ez szabadság, ez a közös alkotási vágy mindig jól sült el. Harsányi Attila jelenleg a magyar színházi élet egyik legfontosabb színésze, Príma-díjat kapott Miskolcon, Kaszás Attila- és Jászai-díjas, most megkapta a Kölcsey-díjat, ami az aradi magyarság legfontosabb közösségi elismerése, és ennek van a legnagyobb súlya” – nyilatkozta róla Tapasztó Ernő.
Harsányi Attilát az aradi önkormányzat 2015-ben Kiválóság Díjjal jutalmazta, tíz évre rá érdemelte ki a Kölcsey Egyesület díját, aminek kapcsán azt mondta a Krónikának az átvétel előtt, hogy
Harsányi Attila életében fontos mérföldkő Arad
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Óriási megtiszteltetés számomra, hogy egy város számon tartja a kulturális téren végzett tevékenységemet. Két nagyon fontos város van az életemben, az egyik Arad, a másik Miskolc – a sorrend tulajdonképpen lényegtelen. Nem ebben az országban születtem, de nyilván minket sok minden összeköt, a nyelvtől kezdve, a történelmünk, a magyarságunk. Én 2008-tól számítom a pályámat igazán, vagyis ettől a várostól számítok mindent, amióta itt elkezdtem dolgozni Ernővel. Épp azon gondolkoztam, hogy 18 éve állok ezen a színpadon, s hogy mennyi izzadságcsepp, mennyi szenvedély köt ide. Szoktam otthon mondogatni, hogy ha egyszer meghalok, akkor ide is hozzanak a hamvaimból, és szórják szét azokon a helyeken, ahol a legtöbbet megfordultunk Ernővel” – mondta.

Fesztiválszereplésekre készül az Aradi Kamaraszínház, amelynek legújabb, frissen bemutatott monodrámájáról, Kean című különleges előadásról Tapasztó Ernő és Harsányi Attila beszélt.
Harsányi Attiláról a kolléga, Fekete Réka mondott méltatást. A másik díjazott, Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, hobbifotós érdemeit Fekete Károly, az egyesület alelnöke emelte ki.
„Olyan népművelő tevékenységet folytat, ami, azt hiszem, hogy egyedi. Nem csak a várost fényképezi, megörökíti a magyar épített örökséget és az aradi magyar kulturális eseményeket, hanem most már szinte helytörténészi szorgalommal és pedantériával a képek mellé mindig magyar, román, olykor német és angol nyelvű leírást ad az építésről, a tulajdonosokról és az épület sorsáról. Kurunczi Ferenc az aradi épített örökség megörökítője, kulturális, oktatási, egyházi és közéleti események képes krónikása a közösségi oldalon” – fogalmazott a méltató.
Az egyesület alelnöke és elnöke átadja a díjat Kurunczi Ferencnek
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Ezt a munkát nem a díjért folytattam, hanem tulajdonképpen egy belső indíttatás volt, a lokálpatriotizmus, a szülővárosom szeretete vezérelt. Amikor közölték, hogy nekem ítélték az egyik Kölcsey-díjat, nem a magam érdemeire gondoltam, hanem az egész város jutott eszembe, az épületei, utcái, lakói, mindaz, amit közel 15 éve megörökítettem a képek által. Annak örvendtem, hogy sikerült felhívnom a figyelmet ezekre az értékekre. Arad épített öröksége nagy kincs, és fényképeimmel ezt próbáltam bemutatni, hogy figyeljünk és vigyázzunk ezekre az értékekre” – mondta Kurunczi Ferenc.

Az amatőr fotós, civilben informatikai mérnök több mint 15 éve járja a várost és kapja lencsevégre a változatos építészeti stílussal büszkélkedő Arad bérpalotáit, a békebeli időkre emlékeztető épített örökséget.
A díjátadó után az Aradi Kamaraszínház és a békéscsabai Jókai Színház igazgatói, Tapasztó Ernő és Herczeg T. Tamás stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek, a közönség pedig megtekinthette a Jókai Színház Idegenek és ismerősök című darabját, amely Jókai Mór és Munkácsy Mihály elképzelt találkozásáról szól.
A millenniumi ünnepségek képzőművészeti jelentőségét és a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját mutatja be a Magyar Nemzeti Galériában nyílt két kamaratárlat
Az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb történelmi műtárgya, a 23 karátos aranyból készült „hősi sisak” szerepel az Artmark aukciósház március 31-i történelmi árverésének kínálatában.
Megtéríti az útiköltséget az opera azon nézők számára, akik vidékről és más városokból, szervezett csoportban érkeznek a Kolozsvári Magyar Opera előadásaira.
A 86 esztendős, magyarországi Halász Péter néprajzkutató életmű-kiállítását nyitják meg Csíkszeredában március 19-én, csütörtökön 18 órakor a Hargita Megyei Kulturális Központban.
Magyarországra érkezett Wass Albert teljes írói hagyatéka, a diaszpórában lévő magyar írói hagyatékok legnagyobbika – jelentette be Hankó Balázs innovációért és kultúráért felelős miniszter szerdán Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK).
A budapesti Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója és Magyarország bukaresti nagykövete nyitja meg Sepsiszentgyörgyön a Székely menyasszony kiállítást. A tárlat Csíkszeredában is bemutatkozik.
Paul Thomas Anderson lett a legjobb rendező, és Egyik csata a másik után című filmje nyerte el a 98. Oscar-díjátadó gála fődíját is vasárnap este a Los Angeles-i Dolby Színházban.
Korszerű kérdések merülnek föl Jókai Mór erdélyi kötődésein keresztül, az író pedig nagy mértékben hozzájárult a mitologizáló Erdély-kép kialakításához – mondta el a Krónika megkeresésére T. Szabó Levente irodalomtörténész.
Kilencvenhat éves korában elhunyt Jürgen Habermas német filozófus, szociológus, a 20. század második felének egyik meghatározó gondolkodója – jelentette be kiadója, a Suhrkamp szombaton a hozzátartozókra hivatkozva.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
szóljon hozzá!