
Ádám Gyula fotója a Két világ emberei című kiállítás plakátján
Fotó: Ádám Gyula / Székely Nemzeti Múzeum
Ádám Gyula grafikus, fotóművész Két világ emberei című fotókiállítását nyitják meg január 29-én, csütörtökön 18 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban.
2026. január 27., 19:382026. január 27., 19:38
Ádám Gyulának, az erdélyi magyar fotográfia meghatározó alakjának nyílik kiállítása Sepsiszentgyörgyön, a tárlat február 27-ig lesz látogatható – közölte a Székely Nemzeti Múzeum.
Ádám Gyula (1961, Csíkkarcfalva) grafikusnak készült, végül fotóművészként vált az erdélyi magyar fotográfia meghatározó alakjává. Grafikai látásmódja, kompozíciós érzékenysége és technikai tudása már a marosvásárhelyi Művészeti Líceumban formálódott. A fotográfiával középiskolásként ismerkedett meg, majd a rendszerváltás előtti években – a moldvai és gyimesi csángó falvakat járva –
dokumentarista munkáival hívta fel magára a figyelmet.
amelyekből – Cseke Gábor szavaival – „arcpoétikája” bontakozik ki, a keresztény hitből fakadó értékrenddel és a szülőfalu templomának szimbolikus fényével áthatva, „a dolgoknak nemcsak a valóját, hanem az igazát” megmutatva.
Számos hazai és európai kiállítás résztvevője, több jelentős fotóalbum szerzője; munkásságát rangos elismerések kísérik, köztük a Csíkszereda Pro Urbe Díja (2000), a Magyar Művészetért Díj (2008), a Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2019), az EMKE Kallós Zoltán-díj (2022), a Magyar Művészeti Akadémia tagozati díja, a film- és fotóművészet Szőts István-díj (2022). Ádám Gyula 2023-tól a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Ádám Gyula korábban már nyilatkozott művészetéről a Krónikának. A művésszel legutóbb akkor beszélgettünk, amikor 2024-ben képileg egész Erdélyt lefedő, háromnyelvű kötet született Transylvania Catholica címmel Ádám Gyula képeinek és Márton Áron püspök gondolatainak ötvözéséből. A fotóművész kérdésünkre elmondta, az elmúlt évtizedekben
„Nekem fontos volt, hogy a „széleken” fotózzak, ne csak Csíkban és a Székelyföldön. Tulajdonképpen minden kép egy jelzés, ezt is fontosnak tartom” – fogalmazott Ádám Gyula.

Gyönyörű kivitelezésű, képileg egész Erdélyt lefedő kötet született Transylvania Catholica címmel Ádám Gyula csíkszeredai fotóművész képeinek és a 85 éve püspökké szentelt Márton Áron gondolatainak ötvözéséből.
A magyar kormány meghirdette a Kós Károly Program 2026. évi pályázatát, melyet a Kárpát-medence területén működő tájházak támogatására indítottak el.
Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása vehette át az elismerést.
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
szóljon hozzá!