
Az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díj kitüntetettjei: Egri István, Borsodi L. László, Szenkovics Enikő és Pataki Adorján
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat, amelyet csütörtökön, a magyar kultúra napján adtak át Kolozsváron.
2026. január 22., 21:332026. január 22., 21:33
2026. január 22., 21:582026. január 22., 21:58
Az RMDSZ 14. alkalommal ítélte oda a kitüntetéseket, amelyekkel az erdélyi magyar kortárs alkotók munkáját ismeri el irodalom, előadóművészet és képzőművészet kategóriában. Sánta Csaba szobrászművész Pirkadat című alkotását Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyújtotta át a díjazottaknak a Vallásszabadság Házában megtartott díjátadó gálán.
Brendus Réka, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője ünnepi beszédében a magyar kultúra egységét hangsúlyozta. „Semmilyen politikai környezet, semmilyen országhatár nem képes éket verni a magyar kultúra egységébe, hisz
– fogalmazott. Hozzátette, hogy ebben az egységben az erdélyiség is jelen van, és az erdélyi magyar kortárs kultúra évről évre ontja magából az újabb és újabb kiválóságokat.
Balázs Imre József költő, irodalomtörténész Kölcsey Himnuszára megzenésített versként utalt, amely szerinte jelenlétet, jelenlevőséget áraszt magából. A kultúra annak a képzelőerőnek a kivetülése, megtestesülése, amely a múlt, a jelen és a jövő alternatív lehetőségeit is hordozza – mutatott rá. „A kultúrának valamiképpen a teljesebb énünkké kell válnia, ahhoz az énünkhöz kell kapcsolódnia, akik még lehetnénk, azon a személyiségen kívül is, akik már vagyunk” – fogalmazott.
Az előadóművészet kategóriában díjazott Pataki Adorján magánénekes, tenor 1981-ben született Dicsőszentmártonban, a kolozsvári zeneakadémián tanult. 2005 óta a Kolozsvári Magyar Opera magánénekese, rendszeresen együttműködik romániai zenekarokkal, külföldi turnékon vesz részt. 2011 óta a Magyar Állami Operaház állandó vendége.
Az operaénekest méltató Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója azt mondta:
„Színpadi jelenléte nem csupán technikai tudásból fakad, hanem abból a ritka képességből, hogy a hangon keresztül lelket közvetít” – fogalmazott.
Borsodi L. László költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár 1976-ban született Csíkszeredában. A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán tanult, szülővárosában, a Márton Áron Főgimnáziumban magyar nyelvet és irodalmat tanít. Tizennyolc kötete van, legutóbbi verseskötete, a Nélkülem is rendezi 2025-ben jelent meg.
A költőt méltató Papp Attila Zsolt szerint Borsodi L. László az a költő, aki úgy érzi, tartozik azoknak, akik nélkül nem válhatott volna azzá, akivé lett. Nemcsak költőként írja be magát egy tradícióba, hanem irodalomtudósként is. Kiváló költő és irodalomtörténész, inspiráló tanárember, de jó ember is.
– mondta.
Az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat az RMDSZ ítéli oda
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Egri István képzőművész 1963-ban született Kolozsváron. Szülővárosa művészeti egyetemén, majd a budapesti Iparművészeti Főiskola üveg-porcelán szakán tanult, üvegrestaurátori képesítést szerzett. Több mint negyven romániai templomban végzett ólomüveg-restaurálási munkát. Egyéni ólomüvegmunkái több mint harminc templomban, közintézményben és magánépületben találhatók meg.
A díjazottat méltató Nagy Emőke a család üvegművészet iránti elkötelezettségét hangsúlyozta. Közölte, Egri István „kanyargós úton jutott el az üvegművészetig”. 1995-ben alapította meg festettüvegműhelyét, azóta Kolozsváron él és alkot. Művészetét az organikus szemlélet hatja át: munkáiban a természet formanyelve, a fény és az anyag kölcsönhatása jelenik meg.
– fogalmazott.
Szenkovics Enikő műfordító 1974-ben született Kolozsváron. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon végzett. 2025 januárjától a Szépirodalmi Figyelő folyóirat műfordításrovatának szerkesztője. Tizenegy műfordításkötete jelent meg, a legutóbbi a Doina Ruşti, A malom kísértete című 2024-ben jelent meg.
A díjazottat méltató Király Zoltán költő úgy fogalmazott, hogy
A díjátadó gálát Dimény Áron színművész Bajor Andor műveiből készült előadása és a Concordia vonósnégyes műsora tette ünnepélyessé.

Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
szóljon hozzá!